Ugrás a tartalomhoz

Zsigmond Ede

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsigmond Ede
Élete
Született1916. május 18.
magyar 1867-1918 Pestszenterzsébet
Elhunyt1944. (28 évesen)
szovjetunió A Szovjetunió területén
Nemzetiségmagyar, zsidó
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)közösségi és szerelmi költészet
novella
Alkotói évei1930 – 1944
Első műveElszántan és szelíden
Hatottak ráJózsef Attila
Zsigmond Ede aláírása
Zsigmond Ede aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsigmond Ede témájú médiaállományokat.

Zsigmond Ede [Edus] (Pestszenterzsébet, (ma Pesterzsébet); 1916. május 18. – 1944) egy pesterzsébeti proletár család legkisebb gyermeke, kommunista magyar költő, író és újságíró, okleveles magyar-német szakos középiskolai tanár, ám munkássága miatt sohasem alkalmazták; a magyar líra egyik képviselője.[1] Alkotásaira leginkább a társadalmi intolerancia és a fasizmus elleni, a humanizmus melletti kiállás jellemző. 1944-ben a Szovjetunió területén nyoma veszett munkaszolgálatosként.

Élete

[szerkesztés]

Egy pesterzsébeti munkástelepen látta meg a napvilágot, apja és nagyapja is a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémműveknél dolgozott. A kései gyermeket családja értelmiséginek szánta, ezért szülei és testvérei áldozata árán, és egy pesti gimnáziumba lett beíratva.

Itt ismerkedett meg a gyermek Zsigmond Ede nyelvekkel, irodalommal. Tizenkét éves korában már rímeket faragott, és szavalt. A gimnázium mellett házitanítói állást — mint sok más költő-kortársa — és alkalmi munkákat vállalt. Keresetéből haza adott a családnak, valamint a későbbiekben finanszírozta belőle beiratkozását a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemre (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem).[2] Az egyetemen kapcsolatba került titkosan működő szervezetekkel, melyek ideológiájukban jelentősen eltértek a korabeli Bethlen-kormányétól, ezért csak illegalitásban működhettek. A társaság magánlakásokon és olcsó kávéházakban gyűlt össze, ott ütköztette véleményét a világról, ideológiákról, politikáról. A kávéházakban és kifőzdékben összegyűlt társaság ideális volt, hogy a fiatal költő kibontakozhasson; Zsigmond Ede többször tartott előadást munkásoknak a Vasas székházban, valamint[3] Ságvári Endre révén kapcsolatba került az KMP-vel;[4] később belépett a Szociáldemokrata Pártba.[5]

Zsigmond Ede feleségével

A fiatal Ede megtört József Attila halálhírére, és egy zaklatott hangvételű verssel adózott a költőtárs felé (József Attila meghalt), mely az 1938-ban önerőből megjelentett verseskötetben is helyet kapott. Verseiben a humanizmus, a békevágy és az antifasizmus kavarog. Emiatt a feloldhatatlan kettős érzés miatt választotta a költő a sokat mondó Elszántan és szelíden címet verseskötetének, melyet egy, a kötetben található vers is visel.

A költő megszerezte a magyar-német szakos képesítést, de sohasem alkalmazták tanárként. Tehetős családok gyermeke mellett volt házitanító, majd a Népszavánál kapott állást külsős munkatársként; itt jelent meg verseinek java része, továbbá helyet kaptak művei a Szép Szó és a Magyar Csillag folyóiratokban is, valamint 1942-ben megjelent a Márciusban Petőfi Sándorról írt nagyobb tanulmánya (Petőfiről).[1]

Az úgynevezett külföldi honos zsidókat 1941-ben deportálták Magyarországról. Szüleit, mint "nem magyar állampolgárokat" elhurcolták otthonukról Zsigmond Ede távollétében. A Kamjanec-Pogyilszkij-i tömegsírba lőtték őket harmincezer áldozattal együtt.[6] Zsigmond Ede is erre a sorsra került volna, ám mikor szüleit elhurcolták a pesterzsébeti lakásról, a fiatal költő nem tartózkodott otthon. 1941 júliusától szeptemberig Mezőkovácsházán bujkált barátoknál és rokonoknál a fasiszták elől.

1943-ban behívták munkaszolgálatosnak, 1944-ben a keleti fronton nyoma veszett.[1] Utolsó versét távol az otthonától írta, az Adj erőt! címet viseli. A kéziratot Komlós Aladárnak küldte haza.[7]

Utóélete

[szerkesztés]

1961-ben barátai felkutatták régi kéziratait, és egy posztumusz kiadást szerkesztettek az elhunyt költőnek. A kötet mindössze 950 példányban került ki a nyomdából.

1966 augusztus végén leplezték le emléktábláját Budapesten, melynél Vészi Endre mondott beszédet.[8]

1968. június 30-án a Hungaroton lemezkiadó vállalat kiadta a Magyar Költők nevet viselő sorozatának 40. tagjaként – vinyl lemezen – 3 versét. A versek a Hazajött az apám (előadja: Koncz Gábor), a József Attila meghalt (előadja: Kohut Magda), és az Elszántan és szelíden (előadja: Horváth Ferenc) címeket viselő alkotások voltak.[9][10]

1969-ben Bálványos Huba egy litográfiát készített az Emlékezés koránkelő lányokra c. verséről/ből, ugyanezen címmel.[11]

1992 februári és 2013 július-augusztusi Ezredvég számokban megjelent Zsigmond Ede több verse. Előbbiben a Cirkuszban és az Alany címet viselők, melyek a posztumusz kötetben is megjelentek, utóbbiban a A diktátor dala, mely 1934-ben íródott és 1938-ban helyet kapott az Elszántan és szeliden kötetben.

Költészete

[szerkesztés]

Zsigmond Ede költészetének témáját meghatározta a pesterzsébeti környezet, a korabeli Magyarországon növekedő gyűlölködés, a fasizmus térhódítása, valamint a háború.

Róla írák

[szerkesztés]

Elszántan és szelíden című verseskötetéről

[szerkesztés]

Első és egyetlen – 1938-ban megjelenő – verseskötetéről ír a Pester Lloyd, valamint több irodalmi személy is értekezik róla, többek között: Radnóti Miklós, Kárpáti Aurél, Gedő Gyula, Németh Andor.[12]

Radnóti Miklós kritikája

[szerkesztés]

Radnóti kemény kritikával illeti, a költő alapanyagát igénytelennek tartja, és erre példának a Vigyázz! című verset hozza.

„

Vigyázz, ha tiszta lányt ölelsz, ha
szívedig fáj a csók,
mert nem csak símogatni, ölni
is tudnak csöpp kacsók.,

írja a vers közepén s én a kacsót most láttam fiatal költő könyvében először, s bevallom, mosolyogtam rajta. S különösen bájologva illeg a szó, ha elgondoljuk, hogy ugyancsak ennek a versnek utolsó két strófája így hangzik:

...Különben mindegy. Hisz az ember
vigyáz vagy nem vigyáz,
holnapra megfullasztja úgyis
a méregízű gáz,

végez velünk maholnap úgyis
a fegyver, bomba, tank
s mert nem lesz már harangozó
majd önként kondul meg fölöttünk
valahol egy harang.

Persze a versek olvasása közben egyre nyilvánvalóbb, hogy hangváltásról van szó és a fejlődés az előbbi költemény végéről idézett két szép strófa költői állapota felé mutat. Ennek ellenére azonban az egész kötet túlságosan illedelmes, - s első kötet!

”

– Radnóti Miklós: Elszántan és szelíden, Nyugat, 1939. január

Mégis, Radnóti látott fantáziát a költő megjelent műveiben. Kritikájában többször kihangsúlyozza, hogy a kötet Zsigmond Ede első megjelenése - a költő 22 éves volt kötete megjelenésekor -. Költőtársa haladást, felfelé ívelő pályát vélt felfedezni Zsigmond Ede műveiben, párat a kritika végén ki is emelt (Hazajött az apám, Csoportosulj a tieiddel!, József Attila meghalt, Halott a házban, Elszántan és szelíden), mert szerinte egészükben is szépek, jól szerkesztettek, nemes mozdulatúak és rokonszenvesek.[13]

Kárpáti Aurél kritikája

[szerkesztés]

Kárpáti Aurél közvetlen, őszinte, ennek ellenére érzékeny, riadt lelkű költőnek tartja, egy melanchólikus lázadónak, akin korának minden sebe átsajdul és mélyen átérzi embervoltát. Szerinte e kettősséget takarja kötetének címe is, az Elszántan és szelíden.

„

Ezt a kettősséget nemcsak kötetének címe jelzi, hanem versei is kifejezik. „Elszántan és szelíden”, daccal és zokogva „szorítja kebléhez a lantot, ha jő a halál.” De könnyeit visszanyeli, lírája áradását – művészi tartózkodással – a forma bensőleg duzzasztó gátjai közé szorítja. Új-klasszicista költő. Mennél forróbb a mondanivalója, annál hűvösebb szavak márványába faragja, érzelmi festőiség helyett a gondolat plaszticitását hangsúlyozza. Képei hasonlatai keresetlenek, mégis elvonatkoztatnak az élet valóságától s eszmei telítettségükkel jelképekké sűrűsödnek. Strófáinak belső zeneisége klasszikus emlékeket idéz:

”

– Kárpáti Aurél: Elszántan és szelíden (Zsigmond Ede versei), Pesti Napló, 1938. december 25.

Kiemeli a kötetből többek között a kötet címversét (Elszántan és szelíden), a Tengerszem, Erdőben este, Vigyázz, Diktátor dala c. költeményeket; legszebbnek tartja az Éjjel című verset, míg a legemlékezetesebbnek a Számadás előtt címűt.[14]

Megjelenései

[szerkesztés]

Életében megjelent kötete

[szerkesztés]
  • Elszántan és Szelíden (1938)

Posztumusz kötete

[szerkesztés]
  • Elszántan és Szelíden : versek (1961)

Antológiákban[15]

[szerkesztés]
Irodalmi tanulmányok (Bp., Szociáldemokrata Párt, 1940)
Mérleg (Bp., Rajkai nyomda, 1942)
Március (Bp., Rajkai nyomda, 1942)
  • Petőfiről c. tanulmánya, 76-82. old
Népszava Naptár 1942 (Bp., Népszava Könyvkereskedés, 1941)
  • Ereszkedj mélyre c. verse, 33-34. old
Magyar mártír írók antológiája (Bp., Cserépfalvi Könyvkiadó, 1947)
  • Kóbor kutya c. verse, 307-308. old
Hét évszázad magyar versei (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954)
  • A diktátor dala c. verse, 493-494. old
  • Hazajött az apám c. verse, 494-496. old
Magyar ars poetica (Bp., Magvető, 1959)
  • Az alázat ellen c. verse, 276-277. old
Magyar múzsa (Bp., Táncsics Kiadó, 1959)
  • A diktátor dala c. verse, 553. old
  • Hazajött az apám c. verse, 554-555. old
Olvastam, költőtárs... (Bp., Móra Ferenc Könyvkiadó, 1961)
  • József Attila meghalt c. verse 253-256. old
Magyar költők (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962)
  • A diktátor dala c. verse 491. old
  • Elszántan és szeliden c. verse 491-494. old
  • Hazám c. verse 494-495. old
  • Adj erőt c. verse 496-500. old
A történelem futószalagán (Bp., Magvető, 1965)
  • Csoportosulj a tieiddel c. verse 145-146. old
  • A diktátor dala c. verse 165. old
  • Elszántan és szeliden c. verse 200-202. old
  • Türelem c. verse 263-265. old
  • Négy strófa c. verse 267. old
  • Béke c. verse 380. old
  • Költő c. verse 430. old
  • Romok közül c. verse 445-446. old
  • Nem engedték… c. verse 447. old
  • Adj erőt! c. verse 543-546. old
Hét évszázad magyar versei (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966, [III. k])
  • A diktátor dala c. verse 719. old
  • Hazajött az apám c. verse 719-721. old
  • Csoportosulj a tieiddel! c. verse 721-722. old
A magyar valóság versei (Bp., Magvető, 1966, [II. k.])
  • Hazajött az apám c. verse 493-494. old
Ezredvég (Bp., Ezredvég Alapítvány, 1992. február)
  • Cirkuszban c. verse
  • Alany c. verse
Ezredvég (Bp., Ezredvég Alapítvány, 2013. július-augusztus)
  • A diktátor dala c. verse

Sajtóban

[szerkesztés]

Novellái[16]

[szerkesztés]
Népszava:
  • Lázár úr élt c. novellája (1938, 18. szám; 20. oldal)
  • A mosónő fia c. novellája (1938, 121. szám; 16. oldal)
  • Fűszerüzlet c. novellája (1938, 166. szám; 16. oldal)
  • Tolvaj c. novellája (1939, 61. szám; 28. oldal)
  • Egyedül c. novellája (1939, 187. szám; 6. oldal)
  • Két tucat olló c. novellája (1939, 212. szám; 11. oldal)
  • Cirkusz, a Körúton c. novellája (1941, 151. szám; 12. oldal)
Munkáskultúra:
  • Feri c. novellája (1939, Szociáldemokrata Párt, 37-44. oldal)

Cikkei, riportjai, kritikái

[szerkesztés]
Társadalmi vonatkozásúak; Népszava:
  • Galambkiállításon c. cikke (1938, 43. szám, 7. oldal)
  • Fiatal c. glosszája (1939, 7. szám, 8. oldal)
  • Belvárostól Vadnyugatig c. riportja (1939, 197. szám, 7. oldal)
  • Gyermekek a periférián c. cikke (1942, 3. szám, 13-14. oldal)
Irodalmi témájúak; Népszava:
  • Magyar költők a szabadságért címmel (1939, 61. szám, 19. oldal)
  • A munkás és a könyv címmel (1939, 100. szám, 26. oldal)
  • Versek vándorlása címmel (1939, 245. szám, 4. oldal)
  • Tavaszi versek címmel (1940, 100. szám, 17. oldal)
  • A “Nyugat” első kötetéről címmel (1941, 220. szám, 15. oldal)
  • Rab Gusztáv: Diána társadalma. címmel (1939, 50. szám, 12. oldal)
  • Tolnai Gábor: Régi magyar főurak. címmel (1939, 151. szám, 12. oldal)
  • Kathlen Norris: Patrícia megszökik címmel (1940, 122. szám, 12. oldal)
  • Borbély László: Tengeri medve. címmel (1940, 122. szám, 12. oldal)
  • Radnóti Miklós: Ikerek hava. címmel (1940, 122. szám, 12. oldal)

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c A magyar irodalom története 1919-től napjainkig VI., A magyar irodalom története. Budapest: Akadémiai Kiadó, 624. o. o. (1966). ISBN 963 04 1645 4 
  2. ↑ Zsigmond Ede. Elszántan és Szelíden : versek, sajtó alá rend. Pintér József, bev. Pándi Pál, Debrecen: Szépirodalmi Könyvkiadó, 5-6. o. (1961) 
  3. ↑ Zsigmond Ede. Elszántan és Szelíden : versek, sajtó alá rend. Pintér József, bev. Pándi Pál, Debrecen: Szépirodalmi Könyvkiadó, 8. o. (1961) 
  4. ↑ Vasvári István. Nyolc magyar mártír költő. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 93. o. (1967) 
  5. ↑ Zsigmond Ede. Elszántan és Szelíden : versek, sajtó alá rend. Pintér József, bev. Pándi Pál, Debrecen: Szépirodalmi Könyvkiadó, 12. o. (1961) 
  6. ↑ Zsigmond Ede. Elszántan és Szelíden : versek, sajtó alá rend. Pintér József, bev. Pándi Pál, Debrecen: Szépirodalmi Könyvkiadó, 21. o. (1961) 
  7. ↑ Zsigmond Ede. Elszántan és Szelíden : versek, sajtó alá rend. Pintér József, bev. Pándi Pál, Debrecen: Szépirodalmi Könyvkiadó, 245. o. (1961) 
  8. ↑ Vészi Endréné: Vészi Endre honlapja - életrajz dátumos (htm). [2014. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  9. ↑ Roth András: Hanglemezkatalógus 2.. [2014. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  10. ↑ Apple Inc.: iTunes. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  11. ↑ Bálványos Huba galéria - Litográfiák 1967-1977/Zsigmond Ede: Emlékezés koránkelő lányokra 1969. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 16.)
  12. ↑ Vasvári István. Nyolc magyar mártír költő. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1967) 
  13. ↑ Radnóti Miklós: Elszántan és szelíden (Zsigmond Ede verseskönyve) (htm). Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  14. ↑ Kárpáti Aurél. „Elszántan és szelíden (Zsigmond Ede versei)”, Pesti Napló, 1938. december 25., 72. oldal (magyar nyelvű) 
  15. ↑ Vasvári István. Nyolc magyar mártír költő. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 94-96. o. (1967) 
  16. ↑ Vasvári István. Nyolc magyar mártír költő. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 96. o. (1967) 

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsigmond_Ede&oldid=26905865”