Zár (település)
Zár (Ždiar) | |||
Zár részlete háttérben a Bélai-havasokkal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Poprádi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1590 | ||
Polgármester | Pavol Bekeš | ||
Irányítószám | 059 55 | ||
Körzethívószám | 052 | ||
Forgalmi rendszám | PP | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1374 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 895 m | ||
Terület | 27,32 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 16′ 15″, k. h. 20° 15′ 55″49.270833°N 20.265278°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 15″, k. h. 20° 15′ 55″49.270833°N 20.265278°E | |||
Zár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Zár avagy Zsgyár (korábban Zsdjár, szlovákul Ždiar, németül Morgenröthe) község Észak-Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában. Műemléki védettséget élvező szórványtelepülés színes faházakkal, népviselettel, néptáncegyüttessel.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 34 km-re északkeletre, a Bélai-havasok északi és a Szepesi-Magura nyugati oldala közötti Zsgyári-völgyben fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Az erdőégetések tüzeiről kapta a nevét (szlovák: žiar = fény), de a gorálok szerint neve a gorál: zor (= pirkadat) főnévből ered.
Története
[szerkesztés]Először 1282-ben említi oklevél, eszerint a vidéket „Stragar”-nak nevezték. A 16. század végétől a környező falvak pásztorai, szénégetői lakták.
Településként 1590-ben említik először. A falut magát a 17. század elején Luzsinszky Ferenc várnagy alapította, először 13 úgynevezett vlach jogú család telepedett itt le. A házak szétszórtan épültek fel, mivel minden család a saját legelőjén építkezett. A lendaki uradalom része, majd a Horváth-Palocsay család birtoka volt. 1693-ban a falu alsó végén épült fel az első kápolna. 1712-ben már állt a Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma egy oltárral és egy kis haranggal. Ennek helyén épült fel a falu második temploma 1768-ban, mely 1831-ig, a mai templom felépítéséig szolgált istentiszteletre. 1773-ban a falu „Zdyar” néven szerepel oklevélben. 1787-ben 120 házában 794 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZDIAR. Zar, Ozar, Morgenröthe. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palotsay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bélához 1 fert. mértföldnyire; határja tsekély.”[2]
1828-ban 155 háza volt 1118 lakossal. Földművesek, pásztorok, favágók, szénégetők lakták. A 19. század közepéig környékén vashámorok működtek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsdjár, Morgenrőthe, Szepes v. a Kárpát hegyei közt hosszan elnyuló tót f. Ut. p. Késmárkhoz észak-nyugotra 3 mfd. 1109 kath., 9 evang. lak. Kath. paroch. templom. A templomhoz közel van egy kőszál, mellyben mondola nagyságu markasit is találtatik; továbbá a szántóföldeken fejér kristályt, v. ál-gyémántot lelnek; valamint a vaskapu környékén is (ezt a Tátrának két roppant szirtje képezi) különféle nemes kövekre bukkantak. A vaskapuhoz közel van egy nagy és mély barlang, mellynek torkolatából gyakran gőz és köd emelkedik fel, s ezen jel időváltozást vagy épen zivatart jósol. F. u. b. Palocsay.”[3]
A század második felében fokozatosan üdülőhellyé fejlődött. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
1918-ban, majd 1938-ban rövid időre lengyel csapatok szállták meg. Mára a Magas-Tátra, illetve a Bélai-havasok és a Szepesi-Magura egyik legnagyobb üdülőközpontjává nőtte ki magát. Lengyel gorálok lakják, akik kiváló fafaragók, asszonyaik hímzéssel foglalkoznak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1115, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 1377 lakosából 1332 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1831-ben épült. Főoltárának képét 1894-ben Hegedűs István festette.
- Négy eredeti faházát 1977-ben nyilvánították védetté.
- Határában a Podspády-telepen áll a Hohenlohe hercegek egykori vadászkastélya.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.