Ugrás a tartalomhoz

Zoltai Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zoltai Lajos
1936-ban
1936-ban
SzületettBőr Lajos
1861. július 16.[1]
Földes
Elhunyt1939. augusztus 30. (78 évesen)
Debrecen
Állampolgárságamagyar
HázastársaPecze Erzsébet[2]
(h. 1902–1925)
Tóth Mária
(h. 1926–1939)
Foglalkozása
SírhelyeDebreceni köztemető (Dísz jobb 3-13.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zoltai Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zoltai Lajos, születési és 1901-ig használt nevén Bőr Lajos[3] (Földes, 1861. július 16.Debrecen, 1939. augusztus 30.)[4] magyar helytörténész, muzeológus és etnográfus; Debrecen múltjának kutatója.

Életpálya

[szerkesztés]

Bőr Zsuzsanna fia. Hajdúnánáson, majd a Debreceni Református Kollégiumban tanult, ahol lelkészi diplomát szerzett. 1887-től Debrecen város segédlevéltárosaként dolgozott, amely munka mellett hírlapíróként is tevékenykedett: 1897-től a Debreczeni Ellenőr, majd 1897-től 1899-ig a Debreczeni Reggeli Újság szerkesztője volt.

Harcolt a városi múzeum megalapításáért, aminek aztán 1905-től 1929-ig, nyugalomba vonulásáig vezetője volt. Nagy múzeumfejlesztő érdemei közül kiemelkedik a múzeum gyűjteményének gyarapodása 1920-ban, mivel az ő személyes közbenjárásának volt köszönhető Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros hatalmas kollekciójának (iparművészeti, művészeti, népművészeti, kelet-ázsiai és numizmatikai anyagok)[5] adománya, illetve ugyanebben az évben sor is került új múzeumi épület létesítésére. A debreceni múzeum nagylelkű adományozója tiszteletére felvette a Déri Múzeum nevet.

Zoltai számos tanulmányt írt Debrecen történetéről és a város környékén több régészeti ásatást vezetett. Debreceni feltárásai között szerepel:

  • 1906-ban Haláp városrészben az akkor még önálló település, 13. századi kis templomának romjai,
  • 1911-ben Monostor városrészben a 12. század második felében épült, az akkor még önálló település templomának (monasterium) alapfalai,
  • 1912-ben Macs városrészben az akkor még önálló település temploma,
  • 1923-ban Nagycsere városrészben az akkor még önálló település temploma.

Döntően írói munkássága mellett rajzokat és festményeket is készített.[6][7][8]

Második feleségével, Tóth Máriával közös sírhelyen nyugszik, a debreceni Nagyerdei temetőben (Dísz jobb 3-13.).[9]

Fontosabb művei

[szerkesztés]
  • A tiszántúli ev. református egyházkerület térképe. Debreczen, 1889.
  • Ösmertetés a népszámlálásról Debreczen városában. Debreczen, 1900.
  • Birtokmegoszlás Debreczenben. Budapest, 1900.
  • Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564-1640 között. Debreczen, 1902.
  • Debreczen 200 év előtt: gazdaságtörténelmi adatok (Különlenyomat a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 9. évfolyamának 1. számából). Budapest, 1902.
  • Debreczen és a szatmári béke: adalékok Debreczennek a Rákóczi-szabadságharcz korabeli történetéhez. Debreczen, 1903.
  • Debreczen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjou-korban 1200-1400 közt (történelmi térképpel), Debrecen, 1904.[10]
  • Debreczen: közgazdasági adatok. Budapest, 1904.
  • A debreczeni tisztviselők önsegélyző egyesületének 25 éves története. Debreczen, 1905.
  • A Csáthy-féle debreczeni könyvkereskedő és könyvkiadó czég 100 éves története. Debreczen, 1905.
  • Debreczen a török uralom végén : a város háztartása, 1662-1692. (Különlenyomat a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle több számából: 10. évf. 7., 8., és 11. évf. 1., 2. és 3. szám). Budapest, 1905.
  • Jelentés Méliusz Péter sírja kereséséről. Debreczen, 1907.
  • A Hortobágy: a legnagyobb magyar puszta ismertető leírása (térképpel és 23 szövegképpel), Debrecen, 1911.[11]
  • A Tiszántúli Református Egyházkerület Térképe. Budapest, 1912.
  • Települések. Egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV. századokban. Debrecen, 1925.[12]
  • Képek a debreceni régi családi életből. Debrecen, 1934.
  • Debrecen város könyvnyomdájának XVIII. századbeli müködése, termékei. Debrecen, 1934.
  • Debrecen vizei. Debrecen, 1935.
  • Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. Debrecen, 1936.
  • Ötvösök és ötvösművek Debrecenben: adalékok a debreceni ötvösség történetéhez. Debrecen, 1937.
  • A debreceni viselet a XVI–XVIII. században. Debrecen, 1938.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17321.htm, Zoltai Lajos, 2017. október 9.
  2. Házasságkötési bejegyzése a debreceni polgári házassági akv. 9/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 138219/1901. Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 946. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 4. oldal 46. sor
  4. Gyászjelentése (1939). (Hozzáférés: 2020. október 26.)
  5. Szép összeállítást jelentettek meg 2000-ben Déri Frigyes néprajzi, grafikai gyűjteményéről, lásd: A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Szerk. D. Kovács Júlia. Összeállította, a képeket válogatta Szelestey László. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 223 o. ISBN 963-191-138-1
  6. S. Szabó József: Zoltai Lajos. (magyarul) Irodalomtörténeti Közlemények, LII. évf. 4. sz. (1942) 349–353. o. ISSN 0021-1486 Hozzáférés: 2019. január 26. (pdf)
  7. dbkl: Az ősi cívisváros a tűzvészek korában. debrecenikepeslapok.blogspot.com. (magyarul) Debreceni Képeslapok (2016. május 17.) (Hozzáférés: 2019. január 26.) (html)
  8. dbkl: Amiket már csak régi fotókon láthatunk. debrecenikepeslapok.blogspot.com. (magyarul) Debreceni Képeslapok (2017. január 11.) (Hozzáférés: 2019. január 26.) (html)
  9. Zoltai Lajos. Fotó: Hepp Hajnalka. agt.bme.hu. (magyarul) Budapest: Varga József (Hozzáférés: 2019. január 27.) (html) arch
  10. http://real-eod.mtak.hu/5311/
  11. http://real-eod.mtak.hu/6041/
  12. http://real-eod.mtak.hu/5760/

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Sőregi János: Zoltai Lajos dr.: 1861–1939. (magyarul) A debreceni Déri Múzeum kiadványai (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve), 1939–1940. évf. 36. sz. (1941) 197–348. o. arch ISSN 0418-4513 Hozzáférés: 2019. január 26. (pdf)
  • Balogh István: Zoltai Lajos: 1861–1939. (magyarul) Ethnographia (Népélet), LI. évf. (1940) 110–111. o. ISSN 0014-1798
  • Kardos Albert: Zoltai Lajos: 1861. VII/16—1939. VIII/29. (magyarul) Debreczeni Képes Kalendáriom [Debreceni Képes Kalendárium], XL. évf. (1939) 123–132. o. Hozzáférés: 2019. január 27. A cikk megjelent különlenyomatként is Debrecenben a Városi nyomda kiadásában 1940-ben
  • Sőregi János: Zoltai Lajos élete és működése, 1861-1939: A debreceni múzeumi gondolat története. (magyarul) Déri Múzeum Régészeti Osztályának Ismeretterjesztő Közleményei, 11. sz. (1942) Bővített különlenyomat a Déri Múzeum 1939-1940. évi évkönyvéből
  • S. Szabó József: Zoltai Lajos. (magyarul) Irodalomtörténeti Közlemények, LII. évf. 4. sz. (1942) 349–353. o. ISSN 0021-1486 Hozzáférés: 2019. január 26. (pdf)