Déri Frigyes
Déri Frigyes | |
Déri Frigyes Koppay József Árpád festményén | |
Született | 1852. december 10.[1] Bács |
Elhunyt | 1924. október 27. (71 évesen)[1] Bécs |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Brix Louise (h. 1882–1910) |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Debrecen díszpolgára (1923) |
Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
A Wikimédia Commons tartalmaz Déri Frigyes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Déri Frigyes, Deutsch (Bács, 1852. december 10. – Bécs, 1924. október 27.) gyáros, műgyűjtő, a debreceni Déri Múzeum névadója. Testvérei Déri Kálmán festőművész és Déri Miksa mérnök, feltaláló.
Élete
[szerkesztés]Apja Déri Károly (Deutsch Mór) bácskai földbirtokos és kereskedő volt, aki előbb Bajára, majd 1873-ban családjával Bécsbe költözött. Frigyes ott kereskedelmi érettségit tett, majd 1877 körül több selyemgyárat alapított. 1882-ben házasságot kötött Brix Lujzával, de frigyük gyermektelen maradt. Ugyanezen évben kikeresztelkedett és felvette a Déri családnevet, akárcsak testvérei az 1880-as években. Jövedelmét értékes könyvtárra és műgyűjteményre fordította. Gyűjteményét bécsi lakásában és stájerországi vadászkastélyában helyezte el és felesége 1910-es halála után múzeummá kezdte szervezni. 1916-ban megvásárolta Baján a ferencesek 5 holdas parkját, és ott közművelődési könyvtárat állított fel. A parkot később a városnak ajándékozta és jelenleg az ő nevét őrzi Déri-kert néven. 1919-ben 50 000 darabból álló és 10 millió aranykoronát meghaladó értékű régészeti, képzőművészeti, numizmatikai, könyv- és kéziratgyűjteményét felajánlotta a magyar államnak, 1920-ban pedig Debrecen városának adományozta (eredetileg Bajának szerette volna). Ezen nemes tetteiért kormányfőtanácsosi címet kapott, illetve Debrecen díszpolgárává választották. A múzeum új épületére szánt hatalmas felajánlásának gyors elértéktelenedése és végrendelkezés nélküli váratlan halála miatt, nem érhette meg annak elkészültét. A bécsi Zentralfriedhofban nyugszik. A műkincsek befogadására 1928-ban készült el a róla elnevezett múzeum főépülete.
Emléke
[szerkesztés]- Debrecenben a róla elnevezett múzeum
- Baján mellszobor a róla elnevezett Déri-kertben
Irodalom
[szerkesztés]- Sőregi János (szerk.) 1939: Vezető Debrecen sz. kir. város Déri Múzeumában. 2. kiad. Debrecen, 10-12.
- Lakner Lajos: Déri Frigyes és múzeuma. Debrecen, 2014.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03252.htm, Déri Frigyes, 2017. október 9.
Források
[szerkesztés]- Debrecen.hu Archiválva 2010. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Debreceni múzeumtörténet Archiválva 2010. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Déri Frigyes Archiválva 2020. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (derimuzeum.hu)