Numizmatika
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Numizmatika |
|---|
| Pénznemek |
| Történelem |
| Magyar pénztörténet |
| Pénzgyártás |
| Résztudományok |
A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. Habár a numizmatika művelői, a numizmatikusok eredetileg a régi érmék gyűjtésével és tanulmányozásával foglalkoztak, érdeklődésük ma már kiterjed a modern pénzformák és pénzhelyettesítők, valamint az értékpapírok kutatására is. A numizmatikusok legfontosabb tevékenységei közé tartozik mindenekelőtt a pénzek és pénzhelyettesítők gyűjtése és rendszerezése, melyhez szükséges a régi feliratok tanulmányozása (paleográfia) és a címerek ismerete (heraldika). Az ásatásokon feltárt pénzleletek elemzését is numizmatikusok végzik, feladatuk a pénzek korának és származási helyének megállapítása, ez alapján pedig a lelet korának és eredetének (esetleg egykori tulajdonosának) becslése. Mivel a jelenkori pénzanyag már hatalmas mennyiségű és változatos, a numizmatika több részterületre oszlik, így vannak numizmatikusok, akik csak papírpénzek, csak verde-, illetve nyomdahibás pénzek, csak szükségpénzek, csak értékpapírok vagy éppen kizárólag korabeli hamisítványok gyűjtésével foglalkoznak.
A numizmatika papírból, és újabban műanyagból is készült pénzjegyekkel foglalkozó résztudománya a notafília.
Története
[szerkesztés]Érmék gyűjtésével már az ókorban is foglalkoztak az emberek, a legelső éremgyűjtők közé a római császárok tartoztak, többek között Augustus is. Később is csak a módosabb emberek engedhették meg maguknak az éremgyűjtést, ezért joggal nevezték a „királyok hobbijának”. Ebben az időszakban keletkeztek a nagy magángyűjtemények. A jelentősebb gyűjtők közé tartozott többek között VIII. Bonifác pápa, Petrarca, I. Miksa német-római császár, XIV. Lajos francia király, II. Joachim brandenburgi választófejedelem.
A numizmatikai irodalom kibontakozása a reneszánsz idején indult meg, ekkor főleg az ókori pénzek portréival foglalkoztak, például a német származású németalföldi festő és grafikus, Hubert Goltzius. A rendszerezett kutatások a 16. század végétől indulnak, majd egyre több volt a tudományos igényű munka. A Numismatic Society of London 1836-os megalakulása után sorra jöttek létre az éremgyűjtők szakmai egyesületei. A 19. század emellett a nemzeti közgyűjtemények létrehozásának időszaka is volt. A leghíresebb közgyűjtemények Bécsben, Berlinben, Brüsszelben, Londonban, Párizsban, Athénban és New Yorkban találhatók, melyek a század vége óta katalógusokban tárják a nyilvánosság elé gyűjteményüket. A papírpénzek rendszerbe foglalása a 20. században történt meg, fő úttörőjének Albert Picket tekintik.
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Numizmatika témájú kategóriát.- Numizmatika.lap.hu - linkgyűjtemény
- Digital Library Numis (DLN) Archiválva 2011. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Online numismatic library
