Zichy-barlang

	Zichy-barlang
	A Sebes-Körös völgye
Ország	Románia
	Elhelyezkedése
	Zichy-barlang Pozíció Románia térképén
	é. sz. 46° 57′ 45″, k. h. 22° 30′ 40″46.962500°N 22.511111°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 45″, k. h. 22° 30′ 40″46.962500°N 22.511111°E

A Zichy-barlang (románul: Peștera Vadu Crișului) cseppkőbarlang Románia területén, a Király-erdőben, a Sebes-Körös völgyében. Rév (Körösrév, románul Vadu Crisului) közelében található. Nevét a turistamozgalmat támogató Zichy Ödön grófról kapta. Hossza 2,7 kilométer, ebből 680 méter látogatható. Három fő járata van, az egyikben barlangi medve csontjait találták meg.

A barlangból ömlik ki a kijáratnál még kristálytiszta vizű Styx patak. A barlang klímája csillapítja a köhögést.

A Zichy-barlangban rákok, férgek, gombák élnek. A révi szoros és a barlang élővilága 1953 óta (más forrás szerint 1955^[forrás?]) védett: a növényvilág gazdagságában csak a Tordai-hasadék múlja felül. A szorosban 80 moha- és 13 orchideafaj él és megtalálható itt a ritka hiúz. Egy 2003. augusztusi Transindex tudósítás szerint azonban a barlang szemetes és nem működik a világítása, csak lámpával érdemes bemenni. Egy másik forrás szerint^[1] sok cseppkövet letörtek, a falak koromfoltokkal szennyezettek.

A barlang összeköttetésben áll a révtízfalui Handl-barlanggal (Öreg-barlang) – ezt 1912-ben vízfestéses módszerrel igazolták is, de még senkinek sem sikerült átjutni egyikből a másikba.^[2]

Megközelíthetősége

Közúton Réven keresztülhaladva a szoros bejáratáig mintegy 4 kilométer az út. A Sebes-Körös völgyében halad a Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonal, amelynek Zichybarlang néven megállója is van.

Néhány kőformáció-név

Bálna
Elefántfej
Elefántcsonttorony
Földgömb
Kórus
Lótusz
Mohamed paradicsoma
Mohamed pipatóriuma
Mohamed szarkofágja
Mohamed szakálla
Mohamed testőrsége
Orgona
Perszephoné fürdőszobája
Pokol
Purgatórium
Szárnyas oszlop
Szomorúfűz
Tizenhárom vértanú
Vámpír
Zászlóterem

^[forrás?]

Története

A barlangot 1903-ban tárták fel. A feltárást Veress István révi református lelkész, Handl Károly vasúti pályafelvigyázó, Csák Andor és a magyar turizmus atyjaként is emlegetett Czárán Gyula kezdték. A barlangra Handl Károly bukkant rá, miután rájöttek, hogy a révtízfalui patak itt bukkanhat elő a föld mélyéről és berobbantottak egy háromnegyed méter vastag sziklát. A feltárt barlang ünnepélyes felavatására 1905. augusztus 27-én került sor. A cseppkőformációknak a feltárók adtak nevet.

Az 1920-as trianoni békeszerződés, vagyis Erdély Romániához való csatolása után a barlang és környéke leromlott, Észak-Erdély visszacsatolása után azonban 1941. április 27-én az Erdélyi Kárpát-egyesület (EKE) jelentős helyreállítási munkákba kezdett, amelyek során új fahíd is épült, hogy a barlang könnyebben megközelíthető legyen. 1942 szeptemberében Kessler Hubert, az aggteleki cseppkőbarlang igazgatója újabb 250 métert tárt fel, ezzel a barlang ismert hossza egy kilométerre nőtt.

A feltárók márvány emléktábláját, Balázs Gyula adományát az 1943. október 16–17-én tartott Mátyás-túra alkalmával leplezték le október 17-én.

Érdekesség

A Transindex cikke szerint^[3] 1942-ben a barlangban határsértést követett el egy kutatócsoport, ugyanis abban az időben a magyar-román határ a második bécsi döntés értelmében a barlang felett húzódott.

Jegyzetek

↑ Erdélyi Kárpát Egyesület | EKE - Gyopar
↑ Százéves Zichy-barlang. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 16.)
↑ Lámpa nélkül ne lépj be! – Transindex, 2003. augusztus 18. A cikk itt nem nevezi meg saját forrásait.

Külső hivatkozások

Lámpa nélkül ne lépj be! – Transindex, 2003. augusztus 18.
Térkép és fotók a barlangról
Zichy barlang
Pestera Vadu Crisului – YouTube-video

[1] Erdélyi Kárpát Egyesület | EKE - Gyopar

[2] Százéves Zichy-barlang. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 16.)

[3] Lámpa nélkül ne lépj be! – Transindex, 2003. augusztus 18. A cikk itt nem nevezi meg saját forrásait.

[1]

[2]

[3]