Zenta-osztály

Zenta-osztály
Hajótípus	Védett cirkáló
Névadó	SMS Zenta
Üzemeltető	Császári és Királyi Haditengerészet
Építő	Uljanik
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	2313 t
Hossz	96,88 m
Szélesség	11,73 m
Merülés	4,24 m
Hajtómű	8 Yarrow széntüzelésű vízcsöves kazán (469 tonnás szénraktárral), két függőleges négyhengeres háromszoros gőzgép, (8584 LE) (8560 ihp), két hajócsavar.
Sebesség	21 csomó
Fegyverzet	8 db 12 cm-es L/40 Skoda ágyú 8 db 4,77 cm-es L/44 Skoda könnyűágyú 2 db 4,77×33 cm Hochtkins gyorstüzelő-ágyú 2 db 8 mm-es M93-as gépfegyver 2 db 45 cm-es torpedóvető cső
Páncélzat	Övpáncél: 50 mm Fedélzet: 25 mm Lövegtornyok: 35 mm Parancsnoki torony: 35 mm
Legénység	289 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Zenta-osztály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Zenta-osztályú cirkálókat a pólai Arzenál építette az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének megbízásából.

Az osztály tagjai az SMS Zenta, SMS Aspern és az SMS Szigetvár voltak, melyek azonos tervek alapján készültek. Mindhárom csatahajót 1911-12-ben átépítették, ennek ellenére az első világháború kitörésekor már nem számítottak korszerűnek. A tengeri háború első lövését a Zenta adta le, amikor részt vett Antivari bombázásában.

A Zentát a világháború első tengeri ütközetében, 1914. augusztus 16-án, francia csatahajók süllyesztették el, míg az Aspern és a Szigetvár cirkálókat a háború után Nagy-Britanniának ítélték oda. 1920-ban lebontották őket.

További információk

• Az osztrák-magyar haditengerészet hajói (Megszűnt a lap. Te is segíthetsz megfelelő hivatkozást találni!)
• A Zenta-osztály a Naval History honlapján Archiválva 2022. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben