Zastava

Zastava Automobili
Típus	autógyár weapons manufacturing company
Jogelőd	Zavodi Crvena Zastava
Alapítva	1953
Megszűnt	2008
Jogutód	FIAT Krajsler Automobili Srbija
Székhely	Kragujevac
Kiszolgált területek	Világszerte
Iparág	autóipar
Tulajdonos	Szerbia kormánya
Forma	Részvénytársaság
Termékek	autó
Árbevétel	0 € (2016)
Profit	-5,22 millió € (2016)
Összes vagyon	10,07 millió € (2016)
Összes tőke	0 € (2016)
Alkalmazottak száma	0 (2016)
Anyavállalata	Group Zastava Vehicles
Leányvállalatai	Zastava Trucks
Zastava Automobili Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 43° 59′ 48″, k. h. 20° 53′ 51″43.996612, 20.897509
A Zastava Automobili weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zastava Automobili témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Zastava Automobili (cirill betűkkel Застава Аутомобили; a „zasztava” szó magyar jelentése „zászló”) a szerbiai Kragujevacban, Belgrádtól 138 km-re délkeletre található, a Zastava-csoport részét képező, 2017 májusában csődöt jelentő autógyár volt.

volt.

Az 1953-ban a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban „Zavodi Crvena Zastava” („Vörös Zászló Gyárak”) néven alapított üzem az egykori Jugoszláv Királyság területén működő teherautógyár, a „Vojno-Tehnički Zavod” (”Haditechnikai Intézet”) jogutódja.

A gyár 2008-ban felfüggesztette a járműgyártást; helyét a FIAT Krajsler Automobili Srbija vette át, amely többek között a Fiat 500L modell gyártásával foglalkozik.

A Zastava Automobili társvállalata, a Zastava Arms a mai napig gyárt fegyvereket; háborúk idején kézifegyvereket és gépkarabélyokat készítettek, manapság pedig vadászati célra és agyaggalamb-lövészetre szánt sport- és hobbifegyvereket gyártanak.

Járművek

A cég 1955-ben állt össze a Fiattal, hogy autókat szereljen össze a kelet-európai piacra.

A Fiat 500 modell gyártása

Yugo Szerbiában, a 2008-as évben is előszeretettel rótták a szerb utakat

A hetvenes, nyolcvanas években a cég legfőbb profilja a Fiat 128 módosított változatának gyártása volt. A Zastavákat Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban Yugo néven értékesítették.

A hadiipari érdekeltségei miatt az 1999-es jugoszláv háború alatt egy NATO-akcióban a gyárat mint hadiüzemet lebombázták. A 175 millió eurós károkat szenvedő Zastava autógyártó részlege 4500 főt foglalkoztat és 13 500 gépjárművet állított elő 2004-ben.

2005 szeptemberben a cég aláírt egy új szerződést a Fiattal, mely alapján évi 16 000 Punto-t gyártanak Zastava 10 néven. A megállapodás szerint a Zastava a Punto-k összeszerelésének teljes licencét megkapja majd, de csak fokozatosan kezdik el a különböző alkatrészek gyártását. Első lépésként a Zastava munkásait kiküldik a FIAT üzemeibe, hogy a helyszínen sajátítsák el a gyártási technológiát.

A tervek szerint a gyár 5000-8000 gépkocsit szerel majd össze évenként, ami nagyjából lefedi Szerbia e típus iránti keresletét. A gépkocsi 8000 euróba kerül majd, azaz 200 euróval drágább lesz, mint a Renault által a romániai Dacia üzemében gyártott Logan. A megállapodást egy évvel azután kötötte meg a FIAT és a Zastava, hogy az olasz autógyártó leírta a szerbiai cég 42 millió eurós adósságának 72,5%-át. A fennmaradó 11,5 millió eurót 2006 végéig kell a Zastavának visszafizetnie. A Zastava továbbra is fenntartja magának azt a jogot, hogy más autógyártókkal is tárgyaljon az esetleges együttműködésről, az egyik ilyen potenciális partner a Genaral Motors európai részlege, az Opel lehet. Az aláírt szerződések értelmében a Zastava gyárban 2008-ban megkezdődik az Opel Astra G összeszerelése.

Az üzem kapacitása 60 ezer gépkocsi évente, de ezt az alacsony kereslet miatt manapság nem tudják kihasználni.

Zastava néven jelenleg Iveco kisteherautók is készülnek; illetve az "eredeti" Iveco-ban is előfordulnak szerb alkatrészek.

Modelltörténet

A Zastava 1300-as bemutatója Budapesten 1966-ban

Az 1950-es évektől a Fiat ismét jövedelmező óriásvállalatnak számított, az olasz gazdasági csoda egyik fontos ágazatává vált. Nem csoda, hogy Lengyelország, Jugoszlávia és nem utolsósorban a Szovjetunió is felfigyelt a világviszonylatban is kimagasló eredményekre. A Fiat 1959-től 1965-ig megötszörözte – 148 000 darabról 760 000 darabra növelte – termelési mennyiségét. Olaszország az autótulajdonosok országává vált, amelyhez nagyban hozzájárult az 1955-ben bemutatkozó Fiat 600-as, a farmotoros törpeautó, amit két év múlva a Nuova 500-as követett. Ebben az időszakban olyan legendás modellek gördültek még le a futószalagokról, mint a Fiat 1800-as, az 1300-as és az 1500-as. A formatervezés a 60-as évek közepétől az autógyártás megkülönböztetett részévé vált, amelynek úttörője Dante Giacosa és Andrea Pininfarina volt. 1967 – Fiat 124 (1. helyezés), 1968 – Fiat 125 (2. helyezés), 1970. év – Fiat 128 (1. helyezés) a Fiat egyedülálló győzelme a nemzetközi autópiacon. Az 1969-ben sorozatgyártásra kerülő Fiat 128, a korábbi Fiat modellekkel szemben, még több újdonságot tartalmazott.

Zastava 750 LE

A Zastava gyár licencvásárlása a Fiat 600-as sikerszéria után magában hordozta az újabb siker biztosítékait. Az 1960-as évek elején a Fiat konszern tervezői egy titokzatos Fiat X1/1 elnevezésű modellen kezdtek el dolgozni. Az ötlet Dante Giacosa fejéből pattant ki. Giacosa az akkori korszerű motorizációs fejlesztéseket vette alapul. Az elgondolás a következő volt: olyan autót építeni, amelyen az első kereket meghajtó motort a menetiránnyal merőlegesen helyezik el. Hasonló gépjárműveket 1911-ben is készítettek, illetve az 1930-as években a DKW, majd 1947-től a SAAB is használta a konstrukciót az autóépítésben. A DKW és SAAB motorok ugyan kétüteműek voltak, de 1959-ben Sir Alec Issigonis már négyütemű motort helyezett el keresztirányban a Mini Cooper első kerekei közé.

A Fiat 128, vagy jugoszláv nevén Zastava 1100 karosszériája a kombi és a szedán konstrukciók között helyezhető el. Az egyedi kialakítást ma hatchbacknek, régebben Berlina kialakításnak nevezték. A Fiat 128-at megelőzően Olaszországban az Autobianchi Primula 1966-ban gyártott keresztmotoros autókat. Az egyre idősebbé váló Zastava 600, majd 750-es Zastava szériamodellek alapján Giacosa már a tervezés szakaszában számított arra, hogy az új 128-asok gyártására a jugoszláviai Crvena Zastava (Vörös Zászló) üzemben fog sor kerülni.

A Zastava gyári jele 101 volt. Az 1970-es években megszületett a két újabb karosszériakoncepció. Az ötajtós Berlinát 1971. október 15-én mutatták be Belgrádban az autóexpó rendezvényen. Az első széria elnevezése NV – szerb elnevezéssel „népautó” volt.

Az autót 1116 cm³-es 55 lóerős motor hajtotta, 140 km/h végsebességgel. A Fiat 128-at akkoriban „kis torinói”-nak nevezték. A látványos karosszéria formatervét Paolo Boano jegyezte, az akkori Fiat formatervező főnöke volt. A Fiat 128 légellenállási mutatója (Cx) 0,43, amely a 127-es esetén 0,45, a Fiat 126 esetén is csak 0,47 volt.

A Fiat azt szerette volna, hogy a világ több pontján is legyenek 128-as gyárak, így Argentínában, Ausztráliában, Lengyelországban, Spanyolországban (SEAT), Egyiptomban (El Naszr) újabb gyártóbázisok jöttek létre.

Olaszországban a 128-asokat Innocenti márkanéven árusították, a Fiat szalonok prospektusaiban Fiat 128 Z és 1100 Z néven szerepelt a forradalmian új „Small family car” kategóriába sorolt autó.

A varsói FSO-nál gyártott Zastava 1100-as modellek elsősorban a saját piaci igények kielégítését szolgálták. 1982-83-ig Lengyelországban csak konvertibilis valutáért lehetett a modelleket megvásárolni.

Az FSO-nak a gyártás elindításakor voltak némi nehézségei a Zastavával, azaz a Fiat 128-cal. A lengyel utakon először 1974-ben jelent meg az FSO kisszériás 128-asa, Polski Fiat 128p néven. Jugoszláviában ragaszkodtak az FSO-val korábban kötött megállapodáshoz, amely szerint a Jugoszláviában összeszerelt Polski Fiatok is eredeti márkanevüket megtartották, és csak az utolsó betűjel utalt az összeszerelés helyére (Polski Fiat 125pZ, azaz polski-Zastava). Ennek megfelelően az FSO-nak is a nevet Zastava 1100p-re, azaz 1100 „polskira” kellett megváltoztatnia. Miután Lengyelországban az 1980-as évek második felében befejezték a Zastava gyártását, Jugoszláviában a gyártás tovább folytatódott. Megjelentek a pick-up és szedán változatok, amely utóbbi kísértetiesen megegyezett a Fiat 128 lépcsős hátú változatával.

A Zastava gyártásának utolsó előtti periódusában, az 1980-as évek közepén az új kragujevaci autók Zastava GTL néven jelentek meg a piacon, majd az 1980-as évek végén, illetve az 1990-es évek elején Yugo Skala néven folytatták karrierjüket. Az utolsó szériában készített Yugók a klasszikus 55 lóerős teljesítményű motorok mellett 1302 cm³ motorral 64 lóerős kivitelben is készültek.

Fegyverek

A cég gyárt fegyvereket is, általában német és orosz tervek alapján, például: LKP-66 sportpuska (félautomata orosz SKS), LKP-96 (AK-47), LP M70 és M85 sorozat (a német Mauser 98 alapján).
Megállapodás készül az amerikai Remington fegyvergyárral, hogy sportfegyvereket szállítsanak az Egyesült Államokba.

Kapcsolódó szócikk

• Zastava M93

További információk

• Linkgyűjtemény
• Yugo-Zastava Klub Hungary
• Zastava-típusok listája (angolul)
• Balázs Viktor: Szocialista autók. Csajka, Moszkvics, Pobjeda, Polski Fiat, Skoda, Tatra, Trabant, Volga, Warszawa, Wartburg, Zaporozsec, Zastava, Zsiguli; OldtimerPress, Bp., 2005