Zalán (keresztnév)
Megjelenés
A Zalán[1] férfikeresztnév. Eredetére többféle magyarázat is él. Anonymus Saladus néven említi a honfoglalás előtt a Duna-Tisza közén uralkodó vezért. A Tisza mentén található egy Szalánkemén nevű helység, azonban az is elképzelhető, hogy Anonymus a helységnévből alkotta az uralkodó nevét. A helynév szláv eredetű, jelentése: sós kő. Női párja: Zalánka.[2] Más elképzelés szerint a Zalán név török eredetű, jelentése: dobó, ütő.[forrás?] Bizonytalan az is, hogy mi volt a név eredeti kiejtése, lehetett Szalan, Salán vagy Szalán is[forrás?]; a jelenlegi Zalán olvasat valószínűleg téves, ez Vörösmarty Mihály Zalán futása című műve révén terjedt el.[2]
Gyakorisága
[szerkesztés]Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években a 27-54. leggyakoribb férfinév.[2][3][4]
Névnapok
[szerkesztés]Híres Zalánok
[szerkesztés]- Bodó Zalán fizikus
- Kovács Zalán tubaművész
- Makranczi Zalán színművész
- Mészáros Zalán kosárlabdázó
- Zombori Zalán labdarúgó, televíziós szakkomentátor
- Z. Kiss Zalán gitáros, zeneszerző
- Zalán, Vörösmarty Mihály Zalán futása c. hőskölteményének főszereplője
Egyéb Zalánok
[szerkesztés]- Zalán település Romániában
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)