Ugrás a tartalomhoz

Vághegyes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zástranie szócikkből átirányítva)
Vághegyes (Zástranie)
Vághegyes látképe
Vághegyes látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
RangZsolna városrésze
Első írásos említés1439
PolgármesterIvan Harman
Irányítószám010 01
Körzethívószám041
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 18° 49′ 00″49.241667°N 18.816667°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 18° 49′ 00″49.241667°N 18.816667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vághegyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vághegyes (1899-ig Zasztranie, szlovákul: Zástranie) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolna központjától 8 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település valószínűleg a 14. század második felében a zsolnai német jog alapján keletkezett. 1439-ben említik először, amikor Albert király a sztrecsnói és óvári uradalmat feleségének, Erzsébetnek adja. Vághegyes az óvári uradalom része volt. 1520-ban a Pongráczok közti birtokmegosztás során említik, hogy a faluban 12 család él. Ekkor még nem volt itt önálló plébánia, a település a szomszédos Vágtapolca filiája volt. Itt vezették anyakönyveit is, melyek 1732-től íródtak. Az 1770-es urbárium szerint a falunak 40 adózója volt, közülük 31 Pongrácz Gáspárnak, 5 Pongrácz Ádámnak, 4 pedig Pongrácz Mihálynak adózott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZASZTRANYE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Pongrácz Uraság, fekszik Tepliczához közel, mellynek filiája; határja tsekély.[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zasztranye, Trencsén vm. tót f. Tepliczához északra egy fertálynyira. Számlál 332 kath. Egy meredek hegyen még most is látszik régi várának omladéka. F. u. gr. Pongrácz. Ut. p. Zsolna.[2]

1910-ben 406, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

1980-óta Zsolna város része.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.