Vághegyes
| Vághegyes (Zástranie) | |
 | |
| Vághegyes látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | Zsolna városrésze |
| Első írásos említés | 1439 |
| Polgármester | Ivan Harman |
| Irányítószám | 010 01 |
| Körzethívószám | 041 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 18° 49′ 00″49.241667°N 18.816667°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 18° 49′ 00″49.241667°N 18.816667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vághegyes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vághegyes (1899-ig Zasztranie, szlovákul: Zástranie) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolna központjától 8 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település valószínűleg a 14. század második felében a zsolnai német jog alapján keletkezett. 1439-ben említik először, amikor Albert király a sztrecsnói és óvári uradalmat feleségének, Erzsébetnek adja. Vághegyes az óvári uradalom része volt. 1520-ban a Pongráczok közti birtokmegosztás során említik, hogy a faluban 12 család él. Ekkor még nem volt itt önálló plébánia, a település a szomszédos Vágtapolca filiája volt. Itt vezették anyakönyveit is, melyek 1732-től íródtak. Az 1770-es urbárium szerint a falunak 40 adózója volt, közülük 31 Pongrácz Gáspárnak, 5 Pongrácz Ádámnak, 4 pedig Pongrácz Mihálynak adózott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZASZTRANYE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Pongrácz Uraság, fekszik Tepliczához közel, mellynek filiája; határja tsekély.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zasztranye, Trencsén vm. tót f. Tepliczához északra egy fertálynyira. Számlál 332 kath. Egy meredek hegyen még most is látszik régi várának omladéka. F. u. gr. Pongrácz. Ut. p. Zsolna.”[2]
1910-ben 406, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
1980-óta Zsolna város része.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.