Wolsky Sándor

Wolsky Sándor
Született	1902. augusztus 12. Budapest
Elhunyt	2004. szeptember 8. (102 évesen) Sutton Junction, Québec, Kanada
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	biológus, zoológus, genetikus, evolúciókutató, egyetemi oktató
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1920–1925)
Sablon • Wikidata • Segítség

Wolsky Sándor (Alexander Wolsky) (Budapest, 1902. augusztus 12. – Sutton Junction, Québec, Kanada, 2004. szeptember 8.) magyar származású amerikai biológus, zoológus, genetikus, evolúciókutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a rovarszemek felépítése, a fejlődésfolyamatok alapjai, valamint az evolúció módjának kritikai vizsgálata volt.

Életpályája

1920-ban érettségizett, majd felvették a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol 1925-ben szerzett diplomát. Három évvel később megvédte bölcsészdoktori disszertációját zoológiából. Diplomájának megszerzése után az egyetem állattani tanszékén kapott tanársegédi állást, majd 1929-ben átkerült a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézetbe, ahol először kutatótisztként szolgált, később adjunktussá nevezték ki. Közben 1931–1932-ben a Londoni Egyetemen, illetve 1935–1936-ban a Stockholmi Egyetemen tett posztgraduális képzést. 1934-ben ezenkívül habilitált, illetve 1935-ben egyetemi magántanárrá nevezték ki. 1941-től a kutatóintézet ügyvezető igazgatója, 1943–1945-ben megbízott igazgatója volt. 1946-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem tanszékvezető nyilvános rendes tanáraként tanított az általános állattani tanszéken. 1948-ban külföldre távozott, az UNESCO misszióvezetőként előbb Indiába, később Indonéziába küldte. A Magyarországon bekövetkezett politikai változások miatt külföldön maradt, így 1954-ben a New York-i Fordham Egyetem, majd 1966-tól a Marymount College professzora és természettudományi karának elnöke volt, ahonnan 1972-ben vonult nyugdíjba. 1973 és 1986 között ismét New Yorkban tanított az egyetem orvosi karának sugárbiológiai tanszékén. Külföldre távozása után 1983-ban látogatott először újra Magyarországra. 1988-ban átment Kanadába, ahol a montréali Concordia Egyetem vendégelőadója volt 1991-ig. Ezt követően a Montréalhoz közeli Sutton Junctionbe költözött és ott élt 102 éves korában bekövetkezett haláláig.

1946 júliusában megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, decemberben pedig rendes tagjává. 1947-ben az akadémia IV. osztályának titkára volt. 1949-ben külföldi tartózkodása miatt megfosztották akadémiai tagságától, amit csak az 1989-es tagrevízió után kapott vissza. Wolsky az MTA valaha élt legidősebb tagja volt 102 éves korával.

Munkássága

Fő kutatási területe a rovarszemek felépítése, a fejlődésfolyamatok alapjai, valamint az evolúció módjának kritikai vizsgálata volt.

A rovarszemek kutatása során azok szerkezetét, működését és optikáját vizsgálta. Kutatásai során megállapította, hogy a kecskerák szemének eltávolítása után csáp keletkezett a regeneráció során, nem újabb szem. Ez volt az egyik bizonyíték a rákok szemének ún. „csáperedetiségére”. A morfogenezis (fejlődésfolyamat) körében végzett vizsgálataiban a szén-monoxid és a hő hatásait vizsgálta különböző gerinctelen állatok lárváin és petéin. Ezenkívül egyéb fiziológiai és biokémiai kutatásokat is végzett. Életének későbbi szakaszában az evolúció felé fordult érdeklődése, ahol a korábbi tudományos felfogásokat vizsgálta kritikai módszerekkel.

A Magyar Biológiai Kutatóintézet vezetőjeként elérte, hogy a második világháború során ne telepítsék nyugatabbra az intézetet, illetve átvette a Orvostudományi Kutatóintézet budapesti szérumtermelő osztályát. Így a Nemzetközi Vöröskereszt védelmébe vette a tihanyi intézetet, elkerülve a háborús károkat.

Élete során több mint százötven tudományos publikációja jelent meg, amelyekből többet társszerzőkkel írt (így pl. feleségével, Issekutz Máriával vagy Julian Huxley-val). 1967 és 1983 között a Monographs in Developmental Biology című tudományos könyvsorozat szerkesztője volt. Ezenkívül az Oncology című folyóirat szekcióvezetőjeként is tevékenykedett. Munkái elsősorban magyar, angol és német nyelven jelentek meg.

Főbb publikációi

• A fajok keletkezése és az átöröklés (In Az élet tudománya, szerk. Szent-Györgyi Albert, 1943)
• Biológiai lexikon (szerk. 1943)
• A Hundred Years of Darwinism in Biology (1960)
• The Effect of Chemicals with Gene-inhibiting Activity on Regeneration (1974)
• The Mechanism of Evolution – A New Look at Old Ideas (Issekutz Máriával, 1976)
• The Effect of Radiations on Developmental Process (1982)
• Bergson’s Vitalism in the Light of Modern Biology (Issekutz Máriával, 1992)

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1412–1413. o.
• Entz Béla: Wolsky Sándor (1902–2004). Magyar Tudomány, (2004. december)