Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2021-01-05

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fürjes Balázs édesapja

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== A Fürjes Balázs édesapjára lennék kiváncsi ? ==
--5.38.228.94 (vita) 2021. január 5., 00:46 (CET)[válasz]
válasz

Tisztelt Kérdező! Ebben a 2018-as cikkben több generációra visszamenően olvashat Fürjes Balázs őseiről. – Sir Morosus vita 2021. január 5., 00:55 (CET)[válasz]

A két Lotti anyukájáról

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hogy tudná nekem bemutatni az anyukát,Luiselottét?
--188.36.241.86 (vita) 2021. január 5., 19:53 (CET)[válasz]

Köszönöm!

Vajon most A két Lotti (könyv, 1949)-ra gondolt az anon? Apród vita 2021. január 5., 20:01 (CET)[válasz]

Teljesen egyértelműen igen, és ez a "hogy tudná nekem bemutatni az anyukát" megfogalmazás valami házi feladat szerűre emlékeztet. Hát szerintem ha valaki elolvassa a regényt annak nem túl nehéz válaszolni rá, de van az 1950-es eredeti megfilmesítése is ami majdnem szószerint a regény, az csak 100 perc, megvan a youtube-n, ha Full HD-ben kell akkor az ncore.cc torrentoldalon: van magyar és német hang is rajta, be kell állítani hogy magyarul szóljon.
Ő egyébként szimplán egy gondoskodó anyuka, semmi egyéb. Maga a történet ugye arról szól, hogy azt hiszi az lesz a legjobb a gyerekeknek, ha nem tudnak egymásról, és ebben téved, ahogy az apa is. Én arra is felfigyeltem, hogy az apa asztalán volt fénykép a volt feleségéről, fordítva nem. Ugye a nőket gondolják érzelmesebbnek, mint a férfiakat, hát ez erre rácáfol. Igazából maga az egész történet is rácáfol: egy nő tud érzelmes lenni, de ha azt hiszi hogy az úgyis sikertelen lenne, jobb lesz máshogy, akkor az a máshogy bármilyen kemény is, úgy cselekszik. Vagyis teljesen hidegvérűen képesek cselekedni, néha még a férfiakat is lehagyva: ebben a történetben épp nem, hiszen az apa is titkolta őket egymás elől, de azért itt is megmutatkozik, hogy úgy gondolta jobb ha elfelejti a volt férjét, semmi se emlékezteti rá: a fénykép ugye csak az apa asztalán volt. Vagyis pont ő volt a hidegvérűbb, és a férfi nem: itt is az az oka, hogy úgy gondolta jobb lesz úgy. Nekem ez jött le belőle, amikor valamikor 1991 vagy 1993 körül, 10 vagy 12 évesen láttam, apám mondta hogy ezt a filmet nézzem meg: az eredeti 1950-es, szürkeárnyalatos változat. Ezt a történetet én már egész kisgyerek koromban kitaláltam, hogy ez tetszene igazán, fel is tűnt hogy de hasonlít ez arra! Szurkoltam is neki hogy az legyen. Nagyjából egy hónap múlva megismételték, felvettem VHS-re, és azt vettem észre, hogy tanulás nélkül, kívülről szószerint tudom az egészet, pedig a mesélőnek be nem áll a szája. Csak felnőttként olvastam el a regényt. Egyébként a művészetek nem érdekelnek, csak a tudományok: matematika, fizika, stb. Okleveles fizikus kan vagyok egyébként. A film végére egyébként már nem az van hogy jobb lesz úgy, pont az anya mer vállalkozni a házasságra és az együttélésre, addigra már megfordul. 94.27.138.224 (vita) 2021. január 5., 23:13 (CET)[válasz]
Egyébként 2 óra a regény, szóközzel együtt nagyjából 140 000 karakter, 20 karakter/másodperces sebesség nem nagy, a weben is megvan magyarul is, ki is lehet nyomtatni. 94.27.138.224 (vita) 2021. január 5., 23:14 (CET)[válasz]
Van a weben egy elemzés róla, hogy "az össze nem illők párosítása". Ebben a történetre is rosszul emlékszik néhány ponton az elemző. A legtöbb esetben valóban úgy lenne ahogy az elemző írta, itt viszont pont olyan speciális tulajdonságokat talált ki az író Emil Erich Kästner, hogy ne így legyen. Nyilván ilyen csak a mesében van, a valóságban szinte sose. Ezt kellett volna kiemelnie. Nyilván ha minden rendben lenne, akkor nem lenne miről szóljon a történet. A valóságban is történik néha ilyen, de csak az eleje, a találkozás, és inkább idősebb korban, néha hallani ilyen esetekről. Nyilván nem töltik az időt a cserével meg a kalanddal, hanem egyből megkérdezik a szüleiket, tehát felfedik hogy tudnak róla. Volt hogy 2 családhoz adták örökbe őket, tehát a nevelőszülők nem is tudtak róla. 94.27.138.224 (vita) 2021. január 5., 23:24 (CET)[válasz]