Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-01-19

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-18 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-19 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-20 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-21 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22 Ma

2011. 1. 16. « 2011. 1. 17. « 2011. 1. 18. « 2011. 1. 19. » 2011. 1. 20. » 2011. 1. 21. » 2011. 1. 22.

Egyszervolt.hu szócikk

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy ki a szerkesztője a WIKI Egyszervolt.hu oldalról szóló szócikkének.

Köszönöm! xxxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx (A Te érdekedben kitöröltük az itt megadott személyes adatokat. A web-oldalunk nyilvános, bárki olvashatja: ezért nem tanácsoljuk, hogy az e-mail-címedet, címedet, telefonszámodat vagy más hasonló személyes adatodat az interneten így közzétedd. A választ kizárólag ugyanide, a kérdésed alá írjuk.)

--194.149.7.238 (vita) 2011. január 19., 08:32 (CET)

válaszféle:

Miért akarod tudni? Szerintem a legjobb út a válaszért az lesz, ha ezt a kérdést a szócikk vitalapján teszed fel! A szerző bizonyára észlelni fogja kérdésedet - ha akarja, akkor válaszolni fog... - vitorla^vita 2011. január 19., 10:13 (CET)

válasz2

A Wikipédián a szócikkeknek nincs klasszikus értelemben vett szerzője vagy szerkesztője. Az enciklopédia természetéből fakadóan bárki létrehozhat egy szócikket, és bárki bármely cikkbe belejavíthat. A szerkesztők sorozatát megtalálhatod a szócikk fölötti "Laptörténet" fülre kattintva. Engem is érdekel egyébként: miért kérdezed? Ha a cikkel kapcsolatban valami nem egyenes, akkor Te is bátran kattinthatsz a "Szerkesztés" fülre és már javíthatod is. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. január 19., 10:40 (CET)

válasz 3

Itt megtalálod, hogy kik járultak hozzá a cikk kialakulásához.– Hannababa86vitalap 2011. január 19., 10:53 (CET)

Persze a bejelentkezés nélkül, IP-címekről szerkesztőkről itt nem sok derül ki. LA^pankuš→ 2011. január 19., 11:03 (CET)

Ki számít magyarnak?

Ennél a szerkesztésemnél merült fel bennem a kérdés, hogy „hivatalosan” kit tekinthetünk magyarnak? A Nemzeti Sport szerint Dombi (Kohn) Richárd és Höfling Norbert magyarok voltak. Az angol Wikipédián már más információk vannak. Dombi Richárd Richard Kohn néven osztrák, Höfling Norbert Norberto Höflingként román nemzetiségűként szerepel. Tény, hogy mindkettőnek van magyar kötődése („Dombi” 1888-ban született a Monarchia területén, míg Höfling játszott az MTK-ban). Az lenne a kérdésem, hogy őket akkor magyarnak kell-e tekinteni, vagy csak újabb példa, hogy szeretjük mindenben és mindenhol a magyar vonatkozást keresni. – Warmuz ¤ vita 2011. január 19., 17:09 (CET)

Az, hogy milyen nemzetiségű valaki, ma sem dönti el a kérdést, ma is sok olyan ember él az országban, aki valamelyik szomszédos (vagy más) országhoz tartozó nemzetiségűnek nevezi meg magát. De ettől még lehet magyar állampolgár, lehet a magyar az anyanyelve is, és érezheti magát teljes szívvel a magyar nemzet részének. Sokan így is vannak, gondolom. Szóval a kérdésed nagyon fogós. Mivel kényes témát is feszeget, nem hiszem, hogy az utóbbi időkben bárki is vette volna magának a bátorságot, hogy viszonylag egyértelmű definíciót alkosson.

A döntő adat az lehetne, ha van éppen az illetőről ilyen feljegyzés, hogy ő magyarnak nevezte-e magát. A népszavazáson egyébként megvolt, és hamarosan újra meglesz a lehetőség, hogy a nemzetiségéről nyilatkozhasson a megkérdezett, de a kérdések között szerintem nem lesz ott, hogy egyébként magyarnak tekinti-e magát. - Orion 8 ^vita 2011. január 19., 21:01 (CET)

Velemenyem szerint magyar az, aki beszel magyarul, es magyarnak vallja magat. Ha nincs ilyen nyilatkozata, akkor megfelel az is, ha Magyarorszagon nevelkedett 18 eves (jogilag felnott) koraig, es szulei magyar anyanyelvuek. Az osszes tobbi esetben nem jelentheto ki egyertelmuen hogy valaki magyar-e, viszont megemlitheto hogy eletenek milyen magyar vonatkozasai vannak, pl. magyar szarmazasu, vagy magyarul publikalt/ Magyarorszagon elt, stb. – Rodrigó ⇔ 2011. január 20., 09:03 (CET)

Persze, ezeket gondoltam én is. De mégis: azért van egy olyan „hajlamunk”, hogy néha önkényesen is magyarnak tekintünk valakit, aki amúgy nem is vallotta annak magát, csak van némi kötődése. Pl. Vasile Miriuţăt már azelőtt Miriuta Laciként emlegették itthon, hogy megkapta volna az állampolgárságot. De mondom, „Dombi” és Höfling esetében eléggé ellentmondásos a történet (nekünk kedves emberek, akik beszéltek magyarul, így egyesek annak tekintetik őket?; nekem nincs ellenemre, kivéve ha mi akarjuk „rájuk ragasztani”). – Warmuz ¤ vita 2011. január 20., 16:56 (CET)

Én sem hivatalosan nyilatkozatnak nevezhető iratra gondoltam, amikor "van éppen az illetőről ilyen feljegyzés, hogy ő magyarnak nevezte-e magát", csak annyira, hogy maradt-e fenn levele ilyen megjegyzését tartalmazva, vagy valaki megírta róla, hogy magáról ezt mondta, effélék. Hogy a dolog mennyire zavaros tud lenni, arra ott van Liszt Ferenc példája, osztrák területen született, de hittel magyarnak vallotta magát, pedig csak 59 éves korában kezdett magyarul tanulni, és nem is túlzott sikerrel. Egyébként mivel történelmi nagyjaink sokasága született a régi Magyarország olyan területén, ahol nem (csak) a magyar nyelv használata volt a jellemző, vagy akár az akkori Magyarország területén kívül is, a dolog kétségkívül problémás. De ezzel hasonló okból foglalkozhat éppen Szlovákia vagy Románia is, de Finnország, Macedónia, Anglia is. Megértem szívből, hogy ez a dolog gyakran okoz nemzeti érzelmi viharokat, de a leginkább mindig az illetőn múlhat, aki ráadásul akár több nemzethez tartozónak is érezheti magát. Sok magyarországi zsidó van így, de az Amerikába bevándoroltak között is sok ír, német, olasz és persze magyar hasonlóképpen. - Orion 8 ^vita 2011. január 20., 18:16 (CET)