Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-10-19

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-16, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-12 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-13 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-14 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-15 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-02-16 Ma

2009. 10. 16. « 2009. 10. 17. « 2009. 10. 18. « 2009. 10. 19. » 2009. 10. 20. » 2009. 10. 21. » 2009. 10. 22.

Kijevi Rusz

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

a kijevi rusz létrejöttének elméletei

--95.134.54.201 (vita) 2009. október 19., 12:09 (CEST)

Írd be a Wikipédia ablakának jobb szélén található keresőablakba: Kijevi Rusz , majd kattints arra a gombra a keresőablak alatt, ami így néz ki: Menj, és máris megtalálod a keresett cikk(ek)et. A cikk végén, a forrás és a lásd még szakaszokban továbbvezeteő linkeket is találsz. Karmela^üzenőlap 2009. október 19., 12:34 (CEST)

Toldi Miklós jelleme?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

toldi miklos jelleme?

--93.87.154.113 (vita) 2009. október 19., 19:08 (CEST)

Arany János Toldi című művében találsz erre vonatkozó adatokat. Sok sikert a kutatómunkához! – Villanueva ^vita 2009. október 19., 20:33 (CEST)

Kiegészítő információforrások:

• Arany János. Toldi trilógia. Budapest: Arcanum (1997)  meghallgatható változat: [1]
• Hogyan írjunk jellemzést?
• Hogyan gondolkodjunk jellemzések fogalmazása közben?
• elte.hu >>sulinet >> Alkotói portrék a magyar irodalomból >> Arany János

• Arany János.szerk.: S. Varga Pál: Tanulmányok és kritikák. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó (1998). ISBN 963 472 257 1 

Karmela^üzenőlap 2009. október 19., 23:05 (CEST)

Areioszpagosz

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Mi a köze az arkhónoknak az Areiosz Págosz-hoz?

--89.135.119.77 (vita) 2009. október 19., 22:08 (CEST)

Az i. e. 6. század előtt az Areioszpagoszon tartották tanácskozásaikat az arkhónok, Athén vezetői. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 19., 22:25 (CEST)

Hamv és molyh

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Mitől és mi célból hamvas a szilva, mitől és mi célból molyhos a barack?

Néztem én itt a cikkeket, de azokban nincs ez, meg sem említik.

Köszönöm a választ, előre is.

Kiváncsi Csicsi-csicsi.

--Csicsi-csicsi ^vita 2009. október 20., 01:10 (CEST)

A gyümölcsök hamva: viaszréteg, ami a szilván, almán és a szőlőn jól látható.
Az almahéj viaszborítása egyes fajtáknál (pl. Idared, Gloster) a küllemet befolyásoló tényező, a fajták többségénél azonban nincs jelentősége a gyümölcs megjelenésében. A viaszbevonat hatékonyan véd a nedvességvesztéstől és a gombafertőzésektől.
"Ugyanúgy, mint az állati szervezet, bizonyos mértékben a növények is rendelkeznek a mikrobák behatolása ellen különféle védőmechanizmusokkal. Ezek egy része mechanikai jellegű, pl. ilyen a gyümölcsök felületén képződő viaszbevonat. Emellett a növényi szövetekben képződő sokféle mikrobagátló hatású anyagot is ide soroljuk, pl. a gyümölcssavakat (citromsav, almasav), amelyek pH csökkentő hatásuk révén elsősorban a baktériumokat gátolják. Különböző csersavak is antimikrobás hatásúak. Egyes növényekben ún. fitoncidok találhatók, amelyek gátolják a mikrobák szaporodását. Ilyen pl. a retekben található rafanin, a fokhagymában levő allicin stb." (Innen idéztem: Növényi nyersanyagok mikrobiológiája)

A molyhosságra vonatkozó kérdésedet csak tréfásan tudom megválaszolni: azért molyhos pl. a barack, hogy legyen kétféle! Ugyanis, szemben a molyhossal, van olyan felületű is, ami bőrszerű - lásd: nektarin!
Gondolom, van még ilyen ellentétpárral jellemezhető növénytani kifejezés... Pl. vannak olyan növények, amelyek levelei a fonákjukon molyhosak, a felső oldalukon viszont fényesen simafelületűek...
Hogy ez így van, hogy az évmilliók során fennmaradt az evolúciós szitán, bizonyára nem véletlen... Ezekről bizonyos, hogy az evolúció termékei - vagyis - mivel az evolúció vak, amely ezer-, sőt milliószámra produkált azóta eltűnt változatokat is - ezek a felületek molyhosnak semmiféle CÉLból (a kérdésben ez a szó is szerepel) nem molyhosak!

A MITŐL kérdésre mindkét fogalomra az evolúciót gondolom válasznak. A MI CÉLBÓL kérdésre nem lehet választ találni, ugyanis CÉLja csak az (akármilyen kicsi) éntudattal rendelkező lényeknek van.
vitorla^vitalapomra 2009. október 20., 03:33 (CEST)
(Apróbb-nagyobb javítások-kiegészítések – vitorla^vitalapomra 2009. október 20., 10:06 (CEST))

Aranyos rózsabogár

Startol az aranyos virágbogár

Rezeszöld virágbogár

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Az idén is, tavaly is csapatostúl lepték el a cseresznyefát. Felzabálták a fél termést, aztán átszálltak a sövényre, és azon folytatták.

Hogyan előzzem ezt meg?

Kösz előre.

--Karmela^üzenőlap 2009. október 20., 01:24 (CEST)

Egy cikk a bogárról. A cikk alatt kommentek vannak: érdemes a #2 jelűt elolvasni.

Találtam egy fényképes cikket, amely az előző cikk kommentjében emlegetett csapdáról mutat képeket (a cikk eleje a bundásbogárról szól, de utána a rózsabogárról).

Ezen az oldalon tudományos igényű ismertetőt találsz e csapdákról.

vitorla^vitalapomra 2009. október 20., 02:46 (CEST)

Köszönöm, Vitorla!

A megadott lapok segítségével arra is rájöttem, hogy nem is az aranyos virágbogár, hanem a rezes virágbogár, másnéven rezeszöld virágbogár azaz latinul Protaetia (Potosia) cuprea a cseresznyefánkon lakmározó skarabeusz. A Brehmnél ez áll róla:

lárvája a vörös erdeihangya (Formica rufa L.) vagy a mezeihangya (F. pratensis Deg.) fészkében telepszik meg, amelynek mélyebb rétegeiben a fészek részeivel táplálkozik. Wasman megfigyelései szerint viszonya a hangyákhoz nem ellenséges, de baráti sem; rendszerint a hangyák figyelemre sem méltatják a lárvát és csak, ha erősen kimerészkedik vagy fészkük megzavarásakor útjukba kerül, támadják meg.

Úgy látom ezen a lapon, hogy egy kék színű csalétkes varsás csapdával lehet védekezni ellene. Megpróbálom, köszönöm az ötletet.

Karmela^üzenőlap 2009. október 20., 12:35 (CEST)