Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-10-16

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-22, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-18 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-19 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-20 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-21 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-22 Ma

2009. 10. 13. « 2009. 10. 14. « 2009. 10. 15. « 2009. 10. 16. » 2009. 10. 17. » 2009. 10. 18. » 2009. 10. 19.

Dalszöveg

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Tisztelt Wikipedia!

 Volna egy kérésem s talán tudnak válaszolni rá, szeretném megkapni egy régi (a 1950-s évek)
 magyar slágernek a szövegét. 
 Az Osz: 
 Igy kezdődik az eleje.
 
 Az ősz hervadás szomorú lombhullatás
 Hideg sivár magányos vasárnap délután
 ...............
 Innen már nem emlékszem a szövegére, köszönettel venném ha kapnák valami választ.
 Tisztelettel, Sauerwald Gábor 

--207.210.49.85 (vita) 2009. október 16., 03:11 (CEST)

Polarizált fény

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Kedves Szerkesztők!

Fenyő Mártáról a Biotron lámpa feltalálójáról illetve a polarizált fényről szeretnék többet tudni. Szívesen venném, ha erről szócikk is lenne! Előre is köszönöm. – 84.0.14.3 (vita) 2009. október 16., 11:45 (CEST)

--84.0.14.3 (vita) 2009. október 16., 11:45 (CEST)

Karmela^üzenőlap 2009. október 16., 12:08 (CEST)

Kedves Karmela! Köszönöm nagyon kedves válaszodat, de ha kérdezni szeretnék valamit udvariasan, akkor nem azt a válasz, hogy írd meg magadnak, ha akarod. Nem egy ilyen pofátlan választ várna az ember egy interaktív lexikontól.– 84.0.14.3 (vita) 2009. október 16., 17:59 (CEST)

A kedves kérdezőnek üzenem, hogy visszavontam a szerkesztését. És nem értem, hogy ebben a tájékoztató sablonban mi volt a probléma. A fenti kérdés-kérés egy részéről szól. Nem mellesleg ezt a lexikont és a tudakozót lelkes önkéntesek üzemeltetik, akik néhány köszönömért teszik ezt. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 16., 18:05 (CEST)

Én meg a Tiédet, de egyúttal közlöm, hogy az én szerkesztésem sem szűnt meg, csak beképzelt járőr tüntette el a szem elől. (Az archívumban megtalálható.) Egyébként megköszöntem előre a választ te bunkó.

Ezúttal nem vonom vissza, hogy mindenki láthassa. Akinek nem inge... Másokéban a szálkát... L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 16., 18:29 (CEST)

• Kedves vagy kedvetlen Ismeretlen!

Helyreállítottam az eredeti párbeszédet.

Ami a lényeget illeti:

Teljes cikkekkel lehetett volna csak kielégíteni a nagyon is átfogóra sikeredett igényedet. Ez meghaladná azt a mértéket, amire a Tudakozó vállalkozik.

Ezért tájékoztattalak arról, hogy ha nem itt, akkor hol kísérelheted meg, hogy kedvet csinálj valakinek a témáid megírására.

Sokszor előfordul, hogy a kérdező már eleve annyit tud az adott témáról, hogy a cikk kezdeményét saját maga is megírhatja. A te esetedben is ilyesmit sejtek. Akár megtiszteltetésnek is felfoghattad volna, nem egyszerű „pofátlanságnak”, amikor arra bíztattalak, hogy vesd meg a cikkek alapjait. Ha van egy mag, akkor akárcsak a gyöngykagylóban, már könnyebben rakódik rá a tartalom gyöngye.

Ha jól sejtem, és te magad vagy az, akiről kérdezel, akkor még arra sem lesz szükséged, hogy azt a nagyszámú találatot végignézd, amit a Google keresője hoz róla. Ha pedig valóban tájékozódásra van szükséged, akkor ezeket a helyeket ajánlom figyelmedbe: [1].

Karmela^üzenőlap 2009. október 16., 21:28 (CEST)

Feleim, bevallom, szerintem is gorombaság, amit a sablon kiír, mégha udvarias hangnemben is fogalmaz. Mivel a szöveg meg is nevezi a Tudakozót, ezért egyértelmű, hogy azok megintésére szolgál, akik a Tudakozóban kérnek cikket. És ha valaki mégis itt kéri, akkor mi van? Látjuk, hogy írni alig tudó emberek is feltesznek itt alig érthetően rövid, zavaros, primitív nyelvű kérdésket, mégsincs olyan sablonünk, hogy "Kedves látogató, tanulj meg írni, ha már ilyen művelt emberek közelébe merészkedsz." A Tudakozóba nem azok jönnek, akik cikket akarnak írni a kérdésük témájáról, ugyanis ők kérdezni szeretnének róla. Ha pedig kifejezik, hogy tudják, a kérdés nem válaszolható meg néhány szóban, tehát örömmel fogadnának egy nagyobb terjedelmű választ, amely akár már egy önálló cikket is kiérdemelhetne, akkor nem kell átirányítani őt máshová, hanem nekünk kellene a kérését átemelni a Kért cikkek gyűjtőjébe, neki pedig elmondani, amit erről hirtelenjében elmondhat az ember. Sablont pedig lehetne kitenni arról, hogy köszönjük a kérdést, egyelőre még nem jutott eszébe senkinek, de talán majd ezután, addig is reméljük, hogy akad egy szerkesztő, aki itt válaszolni tud röviden, tisztelettel, wiki.

Az, hogy a kérdező ingerülten vette tudomásul a feddést a válasz helyett, nem volt teljesen helyes, de mindkét fél elkövette a maga hibáját. Mi sem vagyunk sem védettek, sem különlegesek, csak nekünk kedvünk van néha másoknak elmagyarázni pár dolgot, mert az jó érzés. Egyébként pedig a Fény cikkben van már egy fejezetcsonk a polarizált fényről, de az nem ad szinte semmi felvilágosítást.

Ami pedig a kérdést illeti: a fénysugár egy egyenes vonalban haladó elektromágneses hullám, amit úgy kell elképzelni, hogy a fény haladási irányát vehetjük hossztengelynek, és a fény ettől a tengelytől hol erre, hol arra kitérve egy hullámvonalat ír le, miközben előre halad. Az, hogy a hullám milyen széles, ez esetben nem fog bennünket érdekelni, de egészen apró kitérésekről van szó. Mégis, ezek a kitérések végig egy síkban helyezkednek el, gyakorlatilag egyetlen keskeny, de nagyon hosszú papírcsíkra rajzolt hullámvonal alakjában tudjuk elképzelni. Az viszont, hogy a papírcsík, rajta a hullámvonallal a hossztengely körül elforgatva végül is milyen irányban helyezkedik el, többé-kevésbé véletlenszerű, ám egy fénysugár papírcsíkja sosem forog, nem is csavarodik, hanem mindvégig megtartja a helyzetét a hossztengely körül. Ha elképzelünk egy vízszintesen kilőtt fénysugarat, akkor a hullámjának a síkja a tengely körül lehet vízszintes, függőleges, vagy bármilyen irányban ferde. Ezt a síkot nevezzük a fénysugár polársíkjának. Egy fénynyalábban rengeteg fénysugár van, és ezeknek a síkjai összevissza állnak, van köztük ilyen is, olyan is. Amikor a fényt mi meglátjuk, akkor a szemünknek mindegy, hogy a fénysugárnak ez a síkja pontosan milyen irányú, a szemünk ezek között nem tesz különbséget. Kísérletek igazolták, hogy a méhek szeme viszont igen.

Egyszerű módszerekkel elérhető, hogy egy fénynyalábból kiválasszuk azokat a sugarakat, amelyek polársíkja egymással párhuzamos, és egy meghatározott irányú. Például ha egy fénynyalábot ferdén egy félig tükröző felületre irányítjuk, legyen ez, mondjuk, egy vastag üveglap, akkor az üvegről azok a fénysugarak verődnek vissza, amelyek hullámja a visszaverődés pillanatában nem "mélyed bele" az üvegbe, vagyis amelyek esetében a hossztengelyre a polársíkban állított merőlegesek az üveglappal párhuzamosak. Az elmondottakkal együtt az ezen a lapon levő ábrák és magyarázatok érthetőbbé tehetik a jelenséget. Ennél a módszernél eredményesebben, tisztábban lehet csak egy bizonyos irányba mutató polársíkú fénysugarakat továbbengedni, ha egy speciális optikai szűrőn engedjük át a fényt, ilyen szűrő fotóboltokban is kapható. A fénysugarak ilyenfajta szétválogatása a fény polarizálása, más néven sarkítása.

Bármilyen színű fényt lehet polarizálni, ez a fény színét, sebességét, irányát nem befolyásolja, legfeljebb egy tárgyról való visszaverődésének a mértékét. És a fény polaritása vagy polarizáltsága sem változik meg attól, ha megváltoztatjuk a színét. Tisztában kell lenni azzal, hogy a polarizált fény nem kapcsolódik össze az infravörös vagy ultraibolya (UV) fény fogalmával, ezek egymástól függetlenek, és szintén nem keverendő össze a lézerfénnyel, ami egészen más dolog.

Megjegyzem, hogy a néhai Öveges József professzor, a legendás ismeretterjesztő tanár a tévésorozatában és gyerekeknek szóló könyvei némelyikében önálló fejezetben mutatta be a polarizált fényt, egyszerű, könnyen beszerezhető elemekből készített eszközökkel.

A dolog fizikai lényege itt véget ért. Arról, hogy az egyazon síkban rezgő, azaz polarizált fényhullámoknak milyen különleges élettani hatása lenne a bőr sejtjeire, összevetve az egyszerű, polarizálatlan fénnyel, semmit nem tudok. Így a Bioptron lámpa elvének hatásosságáról sem. Meggyőzőnek azt nevezném, ha több, egymástól független klinikán vagy kutatóintézetben végzett nagyobb számú, körültekintően végzett kísérlet azt az eredményt adná, hogy a véletlenszerű eredménynél lényegesen gyakrabban vezetett a kezelés egy bizonyos, kedvező eredményhez. Ilyen klinikai tesztelésről én nem találtam beszámolót, de ez nem jelenti azt, hogy ilyen eredmények nincsenek, és az eszköz hatástalan. Az a probléma, hogy a hatástalanságot is csak egy ugyanilyen kísérletsorozat igazolhatná, amelyet egyikünk sem tud otthon elvégezni, így puszta hitünktől vagy hitetlenségünktől függ, hogy egy módszerben mennyire bízunk meg. Az mindenesetre bizonyos, hogy a polarizált fény egyetlen különlegessége a rezgési síkok összerendezettsége, és sejtésem szerint a gyógyító hatást ennek a síknak a bőr felszínéhez képest beállított szöge befolyásolhatja, más nemigen. Ha a kezelésben ezt a síkot találomra választják ki, akkor a kezelés komolysága további bizonyítást kíván. Remélem, hogy kérdésének legalább az utóbbi felére választ tudtam adni. - Orion 8 ^vita 2009. október 17., 02:06 (CEST)

A kérdés utóbbi felére én is válaszoltam volna, de a pofátlan jelző kissé eltérített a szándékomtól. Ugyanis nem az történt, hogy válasz helyett kapott feddést a kérdező, hanem a válaszra reagáló, meglehetősen kulturálatlan megnyilvánulás verte ki a biztosítékot. Sem Karmela, sem az én írásomban nem volt semmi olyan, ami a fent említett, és a bunkó jelzőt indokolta volna. Továbbmegyek: nem sértődtem meg, tudomásul vettem (már korábban is), hogy az emberek egy része képtelen normálisan kommunikálni, főleg ha ezt ismeretlenül, névtelenül teheti. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 17., 10:28 (CEST)

Rendben, a kérdező is hibázott, egy–egy. Lelke rajta. Végül is sínre került az ügy. Ezzel együtt én bizony megváltoztatnám a sablon szövegét. - Orion 8 ^vita 2009. október 17., 17:06 (CEST)

Nosza. Írd kérlek a sablon vitalapjára a szövegjavaslatodat.

Karmela^üzenőlap 2009. október 19., 14:15 (CEST)

Vízoszlop megtartása

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Tisztelt Wikipédia!

Az alábbi témában kérem a segítségüket. Már régen jártam iskolába. A kérdésem az hogy egy 1"-os csövön 1 bar nyomás hány méter vízoszlopot képes megtartani. Segítségüket előre is köszönöm.

--Platona ^vita 2009. október 16., 14:31 (CEST)

Elvileg mindegy, hogy milyen átmérőjű a cső... (elvileg - ugyanis ilyen gondolatmenet esetén nem vesszük figyelembe, hogy aránylag nagy átmérő esetén a csőfal és folyadék közötti kohézió, valamint a cső alsó végén levő folyadékfelszín felületi feszültsége nem képes megtartani egyben a felette lévő folyadékoszlopot). Kisebb átmérő - talán 2-3-4 mm - esetén ettől nem kell tartanunk...
Amit kérdezel, az valójában a Torricelli-kisérlet vizes változata. A tankönyvek a higanyos változatot szokták ismertetni! Nem baj, hiszen teljesen analóg a két demonstráció!
Mindkét esetben arról van szó, hogy az 1 bar normál nyomású (elvileg végtelen magasságú) légköri légoszloppal (ami végülis véges magasságtól kezdve gyakorlatilag már zéró sűrűségű, tehát nincs további nyomásnövekménye) 760 mm magassságú higanyoszlop, illetve 9,81 m magasságú vízoszlop tart egyensúlyt.
Megfordítva a dolgot, ha ismernénk a légkör sűrűségváltozását a magasság függvényében, akkor légnyomásmérés alapján ki tudnánk számítani a légnyomásmérő felett lévő légkör magasságát. (Mivel 10 km magasságig nem változik lényegesen a légsűrűség, ezt alkalmazzák a légnyomásmérésen alapuló magasságmérőkben.)
vitorla^vitalapomra 2009. október 17., 00:07 (CEST)

A Sulinetben két cikk is található erről, Evangelista Torricelli neve mindkét helyen egy „r”-rel szerepel:

• SuliKat >> Természettudomány >> Fizika >> Mechanika >> A Toricelli-kísérlet vízzel
• Portál >> A Toricelli-kísérlet vízzel

Karmela^üzenőlap 2009. október 19., 14:03 (CEST)

Edward Albee

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

albee drámái

--84.2.187.6 (vita) 2009. október 16., 17:43 (CEST)

Írd be a Wikipédia ablakának jobb szélén található keresőablakba: Albee , majd kattints arra a gombra a keresőablak alatt, ami így néz ki: Menj, és máris megtalálod a keresett cikk(ek)et.

Mondás

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Honnan ered a "HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG" mondás?

A szólásmondások eredete ritkán kideríthető (amelyiknek igen, azt szállóigének nevezzük, mert ismert emberhez kapcsolható). Mindenképpen a hármas szám erős misztikájához köthető az eredet, de keletkezésére a legkülönbözőbb feltevések láttak napvilágot, amiben a sumér eredettől kezdve a magyar címerben is szereplő hármashalomig sok minden gyanúba kevertek már. Úgy tűnik azonban, hogy a hármashalom inkább szintén a hármas szám misztikájából ered, semmint a szólás belőle. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 16., 23:10 (CEST)

Split szfinxei

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Lectori salutem! Elég régóta próbálok rátalálni a válaszra (pontosabban két éve), de eddig nem sikerült... Splitben két egyiptomi szfinx is található, az egyik a Peristilnél, a St. Doimus bejáratánál, a másik egy régi római szentély előtt. Ezeknek a szfinxeknek az eredete, és főleg a datálása érdekelne. A Peristilen lévőt stílusjegyei alapján XXX. dinasztia-korinak vélem (megkockáztatom, hogy esetleg II. Nektanebo idejéből lehet), a másiknál viszont megnehezíti a dolgot, hogy a feje hiányzik, így megközelítőleg sem merek találgatni. Próbáltam a kérdésre választ kapni a spliti idegenforgalmi irodától és a helyi múzeumtól is, de egyiktől sem kaptam választ. Használható nyomra a google sem vezetett, bár ebben lehet, hogy a hibás kérdéstechnika a ludas.

Ha a szfinxek datálásában és eredetében nem is tudtok segíteni, azért is hálás volnék, ha ötleteket adnátok a hatékonyabb kereséshez...

--HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. október 16., 23:45 (CEST)

• Sajnos segíteni nem tudok, csak mélyíteni a kérdést: a Diocletianus-palotában is van egy fej nélküli, viszonylag kicsi oroszlánszobor. Lehet, hogy az is szfinx? L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 16., 23:53 (CEST)

Hátha tudok valamit segíteni, bár pontos választ nem tudok én sem adni: A bölcs és forrásolt frwiki szerint (Palais de Dioclétien) Diocletianus 297 őszétől 298 nyaráig harcolt Egyiptomban Lucius Domitius Domitianus és Aurelius Achilleus bitorlók ellen Fajjúmban, a Théba központú tartományban. Ekkor alapított két új várost is (Diokletianopolisz és Maximianopolisz). 300-ból fennmaradt Aurelius Isidorus thébai procurator egy levele, miszerint Szüénéből (Asszuánból) oszlopokat szállítottak Alexandriába, hogy Diocletianus valamely építkezésén (talán a palotánál) használják őket. Ez alapján talán belőhető, hogy honnan jöttek a szfinxek... Splitben egyébiránt szintén a franciák szerint 12 szfinxszobor és többszáz gránit-, márvány- és porfíroszlop származik Egyiptomból. – Μatthaeus Damascenus Pius Felix Forum disputationum 2009. október 17., 00:14 (CEST)

Hohó, most látom csak: némileg lejjebb ott a válasz. A mauzóleum lépcsőjénél lévő szfinxekről elmondható, hogy: "az egyik (ez) fekete bazaltból van, 2,46 m hosszú, 0,65 méter széles, 1 méter magas. Első végtagjai inkább emberiek, mintsem állatiak, mivel felajánlásokat gyűjtő ibrikeket tarthattak. A szobor rövid alapzatán egy szakállas és szakálltalan harcosokat ábrázoló, vésett frízsor látható, akik olyan pajzsokat hordoznak, amiken palesztinai városnevek vannak. Talán II. Ramszesz feliratáról lehet szó amit egy III. Thotmesz korabeli szfinxre véstek. A másik, eredetileg ezzel szemközt elhelyezett szfinx asszuáni gránitból készült, 1,51 méter hosszú, 0,45 méter széles, 1,44 méter magas (a letört fej nélkül). Ezen III. Amenhotep egy felirata díszeleg. Egy másik szfinx letört fejét egy házban találták meg újrahasznosítva (gondolom beépítve); továbbá Salonéban is találtak egy másik fejet, ami szintén a mauzóleum körül álló szfinxek valamelyikéhez tartozhatott. – Μatthaeus Damascenus Pius Felix Forum disputationum 2009. október 17., 01:47 (CEST)

• L András: valószínűleg. Alighanem ez a szobor az, amelyiknek a feje a Peristil melletti egyik mellékutcában, egy ház falán mosolyog. Stílusa szempontjából elég nehezen datálható, de valószínűleg a Későkor végéről származik.

Az általam keresett szfinxekről és az említett szoborfejről meg is találtam a fotóimat ebben a fórum-hozzászólásban (copyright-okokból nem teszem be ide). Az ibriket markoló szfinx újbirodalmi datálása nekem nagyon kétségesnek tűnik, a fej és a nemeszkendő arányai, az arc maradványai leginkább II. Nektanebot idézik fel. Sajnos az alapján körbefutó fríz a legyőzött területek névpajzsaival (amit Mathae idézett) ma már alig kivehetőek, a pajzsok olvashatatlanok. A III. Amenhotep-féle szfinx még rendben is lenne a másiknak, ott a Iupiter-templom előtt, de az anyaga nem stimmel, mivel feltűnően nem asszuáni gránit. Feliratot nem találtam rajta, de arról simán el tudom képzelni, hogy újbirodalmi. A frwiki milyen forrásokra hivatkozik? --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. október 17., 20:50 (CEST)

Wilkes… Hmm, Wilkes… John Wilkes Booth, de hát ő meg Abraham Lincoln merénylője volt. Kérdés kérdést szül… --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. október 17., 20:59 (CEST)

A franciák is bőszen feltételes módoznak az újbirodalmi datálásnál ("il pourrait s'agir d'une inscription..."), Amenhotep feliratát és a gránitot viszont teljes lelki nyugalommal jelentik ki. Egyébként meg ha merénylő lenne, az mér lenne baj? Attól még jó tudós lehet valaki, hogy megöl egy amerikai elnököt :) De ez a Wilkes még nem csinált ilyet, ellenben régészkedik Spártától Dalmáciáig. – Μatthaeus Damascenus Pius Felix Forum disputationum 2009. október 17., 22:34 (CEST)