Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-10-04

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gagarin

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

mikor halt meg jurij gagarin?
--217.145.195.78 (vita) 2009. október 4., 08:37 (CEST)[válasz]

Ahogyan ezt a Jurij Alekszejevics Gagarin cikkben olvashatod, 1968. március 27-én. L AndrásItt megtalálsz 2009. október 4., 09:05 (CEST)[válasz]

Fizika

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Miért van melegebb a hegyek lábainál, ill. hidegebb a hegyek csúcsain?

A Föld felszínét melegíti a napsütés, nem a légkört. A földfelszín aztán visszasugározza ezt hősugárzás formájában, ami már elnyelődik a légkörben, azt is melegítve. Ezért ami távolabb van az átlagos magasságoktól, az hidegebb. L AndrásItt megtalálsz 2009. október 4., 20:36 (CEST)[válasz]

Kiegészíteném az egészet további kérdésekkel.

Én ezt emlékezetem szerint úgy tanultam, hogy a légkör melegszik ugyan a Nap és a Föld sugárzásának hatására is, de a Földdel való kontaktustól jobban. A meleg levegő felszáll, és így egyre vékonyabb légréteg van fölötte, egyre kisebb nyomás alatt van. A felszálló levegő a csökkenő nyomás folytán kitágul, és a táguláshoz szükséges energiát a hőből veszi el, így kihül. Ráadásul a levegő maga is sugározza a hőt, annak folytán is hül.

Jól értettem, jól tanultam?

Kiváncsi lennék rá, hogy a levegő hősugárzásának vagy a csökkenő légnyomásnak van-e nagyobb szerepe a felszálló levegő kihülésében?

A hegycsúcsoknál a levegő eleve ritka, úgyszólván kevesebb levegő van, ami átvegye a kontakthőt. Vajon ez is számít?

Van-e annak is szerepe, hogy a magasabb légrétegek közelebb vannak a világűr hidegéhez?

A földfelszíntől való távolságnak egészen bizonyosan van szerepe, de a világűr hidegével kapcsolatosan érdekes ellenpélda a termoszféra, amelyben őrült magas hőmérsékletek mérhetők. - Orion 8 vita 2009. október 5., 01:53 (CEST)[válasz]

Csicsi-csicsi vita 2009. október 4., 22:05 (CEST)[válasz]

A légkör nagyságrendekkel kisebb energiát vesz fel közvetlenül a Nap sugárzásából, mint a Föld által visszamelegített felszínközeli légrétegekből. A légnemű anyagok térfogatnövekedése hőmérséklet-csökkenéssel jár, amennyiben további külső energiát nem kap. Magához a táguláshoz nem kell semmilyen extra energia-befektetés, ellentétben a sűrítéssel. A melegebb levegő felszáll, eközben egyrészt átadja hőjét a környező hidegebb légrétegeknek, másfelől konvekciós áramlatokat kelt, amit szélnek nevezünk. A világűr közelsége önmagában nem magyarázat, bár nyilván az is szerepet játszik. L AndrásItt megtalálsz 2009. október 4., 22:13 (CEST)[válasz]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A téma hülye
Ki tud valamit Nagyecsérről? Azon kívűl hogy lakatlan
--91.83.94.15 (vita) 2009. október 4., 20:35 (CEST)[válasz]
Karmelaüzenőlap 2009. október 4., 21:37 (CEST)[válasz]

Első repülős

[szerkesztés]
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

első repülős
--84.224.49.190 (vita) 2009. október 4., 21:16 (CEST)[válasz]

A Wright fivérek. L AndrásItt megtalálsz 2009. október 4., 21:52 (CEST)[válasz]

Karmelaüzenőlap 2009. október 4., 22:12 (CEST)[válasz]

Kiegészítés: Gustave Whitehead, németországi születésű amerikai bevándorló néhány híradás szerint 1901. augusztus 14-én Bridgeportban (Connecticut állam) 800 méteres kísérleti utat tett meg saját tervezésű motoros gépén. A hírt egyesek hiteltelennek tartják, és kétségbe vonják Whitehead elsőségét. huszadikszázad.hu - Orion 8 vita 2009. október 5., 02:12 (CEST)[válasz]