Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-10-06

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-24, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-20 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-21 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-22 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-23 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-24 Ma

2009. 10. 3. « 2009. 10. 4. « 2009. 10. 5. « 2009. 10. 6. » 2009. 10. 7. » 2009. 10. 8. » 2009. 10. 9.

Poggyász mérete az Aer Lingus gépein

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

az aer linguson mennyi a a pogyas suly keret?

--89.123.27.22 (vita) 2009. október 6., 14:02 (CEST)

Nézd meg itt, a LÉGITÁRSASÁGOK SZABÁLYAI PDF-fájl 11. oldalán.

A repülőtársaság honlapja Többnyelvű. Sajnos, magyarul nem tud...

vitorla^vitalapomra 2009. október 6., 15:14 (CEST)

Nagy kiterjedésű magas területen is hideg van?

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A néhánnyal ezelőtti más által feltett kérdésről jutott eszembe, hogy már rég meg szerettem volna kérdezni valamit. Az ott leírt magyarázatot eddig is tudtam.

A kérdésem az lenne, hogy ha nagy (óriási) kiterjedésű terület van magasan a tengerszinthez képest, például a tibeti fennsík, ott is hidegebb van, ahhoz képest, mintha az egész Himaláját elbontanák?

Én úgy gondolkozok, hogy a talajszinthez képesti távolság számít. A hegynél a levegő keveredik a mellette levő alacsony területek levegőjével. De például a tibeti fennsík közepén már igen nagy utat kell megtennie a keveredéshez, így extrém kis mértékben tud keveredni, így hűlni is. Ugyanis a hegy tetején is mondhatnánk, hogy mondjuk a fej 1,5 méterre van a talajtól, és a talajt melegíti a nap. Vagyis a talajtól vett távolság számít, az meg ugyanaz a hegyen is, mint mellette. Tehát mondjuk a fülem ugyanúgy fog fázni. Vagyis további indoklás szükséges hozzá, hogy miért van mégis hűvösebb, és ez az indok már nem jó, ha az alacsony terület messze van vagy kicsi. Jól gondolom? A fizikához elég jól értek, tehát nem kell mindent teljesen kirészletezni.

A légnyomás természetesen kisebb: adott a bolygó összes levegőjének tömege, osztva a bolygó felületével, szorozva a gravitációs gyorsulással, egy nyomás lesz. Fent nem a bolygó összes levegője tömegét kell venni, hanem csak az adott szint feletti mennyiségét. Vagyis nem számít, milyen messze van az alacsony terület. A légnyomás megemeléséhez az alacsony terület jelentős részét be kellene tömni (völgynek tekintve betömni a völgyet), tehát az óceánok szintjét is megemelni, vagy néhány km vastag valamilyen anyagból készült réteget rátenni, ami kiszorítja onnan a levegőt.

Köszi a válaszokat.

--92.249.231.25 (vita) 2009. október 6., 15:01 (CEST)

A légkör igen mobilis rendszer, nincsenek benne extrém kis keveredéssel jellemezhető szigetszerű képződmények. (Legfeljebb egy barlang lehet olyan helyen, ahol állandóan ugyanaz a légtest van jelen.) A magas hegységekben nem feltétlenül a talaj fölötti magasság befolyásolja a hőmérsékletet, hanem az, hogy a terület fölött kevesebb levegő helyezkedik el, így a napból érkező energia visszasugárzása jóval hatékonyabb. Az üvegház-hatás jóval kisebb, emiatt a mozdulatlannak feltételezett fennsíki légtest kevesebb hőt tárol.
Ha egy olyan, légkörrel borított bolygót tanulmányoznál, ahol a bolygó egyik fele jelentősen magasabban fekszik a másik felénél, akkor is hasonló eredményt kapnál: a fennsíkkal borított félgömbön jóval ridegebb körülményekkel kellene számolnod.– Beroesz 2009. október 6., 15:30 (CEST)

Ez így konkrétan nem kijelenthető. Sőt... Egy példát vegyünk: Hold. Gyakorlatilag nincs légkör mégis helyenként eléri a felszíni hőmérséklet a 160 Celsius fokot. Igaz van -135 fok is ott. A felszíni hőmérséklet legnagyobb mértékben a terepviszonytól függ ugyanis a között, ha egységnyi területű sugárnyalábban sík felszínre, tehát merőlegesen érkezik a fény, vagy ha pl. 60 fokos emelkedésű hegyre az a különbség, hogy dupla annyi felületen fog eloszlani. Ezáltal feleannyira melegszik fel a felszín. Továbbá a növényzet, a szélmozgás, a csapadék, és a napos órák száma is fontos. De egy nap elegendő ahhoz, hogy akár fele akkora légnyomású levegő ugyanolyan mértékben felmelegedjen, mint a tengerszinti légnyomású. Esetleg abban lenne különbség, hogy éjszakára jobban visszaesne a hőmérséklet a hőtárolás kisebb mivolta miatt. Nappal igenis tűző forróság lenne sík felszínen attól függetlenül, hogy mekkora a légnyomás. Szerintem...

– Fugyeee ^vita 2009. október 27., 00:27 (CET)

A legnagyobb méretű RAM modul

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt írjátok, a legnagyobb méretű RAM modul 86 GB-os. A vitalaphoz már korábban írtam, hogy ez eléggé hihetetlen. Az átlagos méretet tudom, de érdekelne, hogy mekkora a legnagyobb. Csak ECC-s-nél, buffered és nem buffered is érdekelne. 4 GB-os biztos van.

Van, hogy 2-3 darabot egybecsomagolnak, de lehet, hogy 4-et is. Engem nem a csomag összmérete érdekelne, hanem 1 modulé, ami 1 foglalatba illik. DDR2 vagy DDR3.

Köszi a segítséget. --92.249.231.25 (vita) 2009. október 6., 15:06 (CEST)

Nem hiszem hogy annyira hihetetlen lenne, az egy dolog hogy a boltokban 4 gigásnál többet nem nagyon látni, de ha egy nagy multinacionális vállalat úgy dönt, hogy nekik egy 50 gigás kell, akkor biztos csinálnak nekik olyat megrendelésre, csak azt már valószínűleg szintén rendelt speciális szervergépekbe rakják be. Hogy ilyen méretű modellek miért nincsenek a boltokban? Mert még ha valaki programozó, modellező, vagy egyéb memóriaigényes munkát végez is, akkor is bőven elég a (kétszer) 4 giga.

- Deni42 ^vita 2009. október 7., 20:44 (CEST)

Ott azt is írtam, hogy 2 egész kitevőjű hatványa szokott lenni.

86 GB = 64 GB + 16 GB + 4 GB + 2 GB: 4 darabból lehetne összerakni.

Egyébkéntis ahhoz egyedi alaplap kellene, és ha úgyis egyedi alaplap kell, olcsóbb sok foglalat, mint a memóriagyártó cégnél a több 1000 - több 1 000 000 darabot gyátó gépet átállítani, hogy 100 darab nagyot legyártson.

Elírás lehet: 8 vagy 16 GB.

válasz

az en:DDR3 SDRAM angol cikk szerint egy kártyába a DDR3 technológiája miatt a 16 GB a még eredményesen beépíthető memória nagysága. Az ECC en:Error detection and correction nem áll a hardwer mérettel szoros összefüggésben, az extra műveleti szolgáltatás (a tárolható adatmennyiség a redundacia miatt kicsit csökken). – Rodrigó ⇔ 2009. október 8., 22:13 (CEST)

napelemek egy órára eső teljesitménye

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

--Hogabo62 ^vita 2009. október 6., 15:21 (CEST)

Az a felületével egyenesen arányos. 1 órára eső teljesítmény nincs, csak energia. W/m2-ben lehet megadni, ha ismert a helyzete (dőlésszöge), napszak, szélességi kör, mennyire felhős az ég ...

1354 W/m2 a napsugárzás. Ebből elnyel valamennyit a légkör, és itt 45. szélességi fok körül még gyök 2-vel is osztani kell. Ez a nappali, déli, az őszi és a tavaszi. Nyáron nagyobb, télen kisebb. Nyáron: kb. a gyök 2-vel való osztás nélkülivel vett átlaga. Télen meg kb. ugyanennyivel kisebb (meg még egy kicsivel).

Erre jön rá a hatásfoka, ami kb. 0,1: vagyis elég kicsi...

A légkör nem tudom, mennyit nyel el, így nem tudom megmondani, mennyi is, majd más...

Juventus: La Vecchia Signora (az Öreg Hölgy)

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Hello!

    Szeretném kérdezni, miért hívták a Juventust Öreg Hölgynek.
          Köszi  Andris: 

--89.134.15.228 (vita) 2009. október 6., 17:31 (CEST)

Egyetlen magyar nyelvű "forrást" találtam: a Juventus magyar szurkolóinak oldala!

Ezen 2006.03.13-án 01:32-kor teszi fel az egyik fórumtag, Soma ugyanazt a kérdést, amit te! A fórumtagok véleménye elég színes, érdemes végigböngészni...

Nekem az tetszik a legjobban, hogy azért hívják az egyesületet hölgynek, mert az első időkben rózsaszínű volt a játékosok meze...

Öregnek meg bizonyára azért (ez az én találgatásom), mert az egyesület neve (magyarul): fiatalság... (van egy római korból való szállóige: juventus ventus - a fiatalság: szél, azaz szeles, szertelen, vagyis frappánsabban: a fiatalság: bolondság). Az egyesület juszt is öreg...

vitorla^vitalapomra 2009. október 7., 20:49 (CEST)

fák élete

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

meddig élnek a fák? Fűz,nyár,éger

--82.144.189.191 (vita) 2009. október 6., 20:06 (CEST)

A fűzfák 80-100 évig, a nyárfák 100-200 évig élhetnek (a német Wikipédia szerint). Az égerfák élettartamára nincs adat. Szalakóta ^vita 2009. október 7., 11:37 (CEST)

Az enyves éger legfeljebb 100-120 évig élhet. (Élet és Tudomány, 2009. október 9.) Szalakóta ^vita 2009. október 8., 08:04 (CEST)

limfociták számának változása

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

a colitis ulcerosa okozhatja a linfocitá % emelkedését

--84.1.96.70 (vita) 2009. október 6., 22:15 (CEST)

A colitis ulcerosa (másképpen fekélyes vastagbélgyulladás, kolitisz) a vastagbél krónikus gyulladásos betegsége.

A limfocita (nyiroksejt) a fehérvérsejtek egyik fajtája, amely a vérben, a csontvelőben, a nyirokszövetekben, a lépben, valamint a csecsemőmirigyben található meg, és alapvető szerepe van a szervezet immunvédelmében.

Hogy ezek számossága hogyan változik egy gyulladási folyamat következtében, annak megválaszolása: orvosi kérdés...

vitorla^vitalapomra 2009. október 7., 17:13 (CEST)