Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Szabad források

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Wikipédia:SZABAD szócikkből átirányítva)
Tudnivalók
Rövidítés

Ezen a lapon próbáljuk felsorolni azokat a forrásokat, melyekből a licenc megsértése nélkül cikkeket, vagy szövegeket illetve képeket lehet átvenni. Kérünk, hogy mielőtt felveszel ide bármilyen forrást, előtte alaposan ellenőrizd, hogy az megfelel-e vagy a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licencnek, vagy pedig a közkincs (Public Domain) fogalmának, illetve képforrások esetén a a képhasználati irányelveknek és a felküldési útmutatónak.

Jogi információ

[szerkesztés]

Figyelem! Az itt található információk nem jogi tanácsok és nem jogászi állásfoglalások. Bármilyen hivatalos kétség esetén ezen szöveg csupán tájékoztató jellegűnek minősül, és nem tekinthető hivatalos információnak. Az információkért sem a szerzők, sem a Wikipédia illetve annak támogatói semmiféle felelősséget nem tudnak vállalni.

Kérjük, hogy ha hivatásos jogász, ügyvéd, vagy egyéb jogot alaposan ismerő ember vagy, akkor segíts abban, hogy a nem egyértelmű kérdéseket tisztázni tudjuk!

Minden olyan forrást szabadon felhasználhatsz, mely közkincs, vagyis nem rendelkezik szerzői jogi korlátozásokkal.

Minden forrás közkinccsé válik, melynek a szerzői jogi védelmi ideje lejárt. Ez a védelmi idő országonként eltérő, de általában 50 év az első publikálástól kezdve, vagy 50 év a szerző halála után.

Magyarországon erről a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezik:

„31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

(2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.

(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.

(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.

(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év.

(6) A filmalkotás védelmi idejét az utoljára elhunyt szerzőjének halálát követő év első napjától kell számítani.

(7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi védelemben.

32. § A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. E védelem időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év. ”

Ez alapján 2024-ben az 1954 előtt elhunyt szerzők művei szabadon felhasználhatóak.

Lejárt védelmű anyagok digitális változatai

[szerkesztés]

A digitalizálás önmagában nem alapoz meg szerzői jogot, mivel nem hoz létre új, eredeti művet. Ez alapján az amúgy szabad források digitalizált változatai szintén szabadok.

Ez nem vonatkozik a gyűjteményes művek egészére és az adatbázisokra: ha valaki készít egy CD-t Michelangelo műveiből, akkor a CD egésze védelmet élvez, az egyes CD-n található képek azonban nem; ezért amennyiben a felhasználás nem teszi ki a mű jelentős részét, akkor az anyagok felhasználhatóak.

Nehezen meghatározható szerzők esete

[szerkesztés]

Sok esetben előfordul, hogy sem a szerző személye nem ismert (és így az sem, hogy mikor hunyt el), sem az, hogy az anyag mikor került először publikálásra; előfordulhat ez régebbi szövegek esetén éppúgy, mint képeknél. Ebben az esetben javasolt az alábbi feltételezés alapján eljárni:

Ha feltesszük, hogy egy átlagszerző mondjuk 35 éves, akkor – tekintve a magyar átlagéletkort – feltehetően 30 évvel a mű keletkezése után elhunyt, ehhez jön még hetven év, az annyi mint 100 év; vagyis a legalább 100 éves anyagok (ez 2024-ben az 1924 előtti műveket jelenti) nagy valószínűséggel szabadon felhasználhatóak. (Ha egészen biztosak akarunk lenni, akkor a szerzőt 20, a halálát 100 évre vesszük; ekkor a teljes vélt védelmi idő 150 év; ebbe statisztikailag szinte minden mű bele fog esni.)

Lexikonok

[szerkesztés]

Szabadon használhatóak az 1900-as évek elején, vagy az előtt megjelent nyomtatott lexikonok, valamint ezek elektronikusan feldolgozott változatai. (Az elektronikusan feldolgozott változatok nem eredményeznek új eredeti alkotást, és ezért nem esnek az eredetitől eltérő védelmi idő alá.)

Ilyen lexikonok:

Élővilág enciklopédiák

[szerkesztés]
(első kötet - Főemlősök)

Egyéb felhasználható nagyobb lélegzetű munkák, könyvek

[szerkesztés]

HUPWiki

[szerkesztés]

VilágLex [hmika-féle lexikon]

[szerkesztés]
  • A VilágLex tartalma szerző nyilatkozata alapján a tartalom GFDL v1.2 vagy későbbi, illetve CC-BY-SA-3.0 vagy későbbi alatt felhasználható, így ezek a Wikipédia számára tetszőleges formában használhatóvá váltak.
Lásd még: Wikipédia:Engedélyek

Részben vagy egészében szabad tartalmú lapok

[szerkesztés]
  • Európai Központi Bank, gyakorlatban a CC-BY-SA licencnek megfelelő feltételekkel használható (a saját védett elemeket kivéve) [1]
  • Dr. Varga Józsefnek köszönhetően a http://www.geod.bme.hu/staff_h/varga/foto/kerepesi/egyesitett.html weboldalon szereplő, vagy ott felsorolt és közvetlenül linkelt képek {{cc-by-sa-3.0}} licenc alatt szabadon felhasználhatók, a következő feltételekkel:
    • Original source/Eredeti forrás: a feltöltött képre mutató közvetlen link (pl. az Illés Béla síremlékét ábrázoló kép feltöltése esetén http://www.geod.bme.hu/staff_h/varga/foto/kerepesi/illes.html);
    • Author(s)/Szerző(k): Dr. Varga József;
    • A kép rövid leírása magyar és angol nyelven;
    • Permission/Engedély: {{PermissionOTRS|id=2008090810023993}} (Commonsban);
    • Licensing/Licenc: a „Creative Commons licenses:” után található „Attribution ShareAlike 3.0” kiválasztása {{cc-by-sa-3.0}}.

Szabad képforrások

[szerkesztés]

Nem használható

[szerkesztés]
  • Új magyar lexikon I–VIII. Szerk. Berei Andor. Budapest: Akadémiai. 1960–1981. (kiadás éve: 1960-tól, védelmi idő várható lejárata 2030. január 1.)

Kérdéses tartalmak

[szerkesztés]
Bővebben: Wikipédia:Nem szabad tartalom felhasználása és Wikipédia:Felküldési segédlet

Az alább felsorolt tartalmak esetében nincs egyetértés a szerkesztők között, hogy a magyar törvények alapján melyiket milyen körülmények között lehet a Wikipédiában felhasználni, illetve fel lehet-e egyáltalán. Hozzászólásokat a Vitalapon vagy a Kocsmafalon várunk!

Filmkockák

[szerkesztés]
  • {{filmkocka}}(?) sablonnal, forrás pontos megjelölésével, korlátozott mennyiségben feltölthető. Felhasználni idézetként szabad az adott film/műsor cikkében korlátozott számban, és nem kerülhetnek sem Kezdőlapra, sem vitalapra, sem közösségi lapra, sem szócikken belül galériába. Élő személyek cikkében, profilképként NEM szabad felhasználni!

Könyvborítók

[szerkesztés]

Albumborító

[szerkesztés]

Címer

[szerkesztés]
  • Országonként változhat a rendelkezés, lásd WP:FÚ.

Logó

[szerkesztés]

Ábrás védjegy

[szerkesztés]

Vélhetően használhatjuk?

Reklámplakát és fotója

[szerkesztés]

Reklámplakátról készített saját fotó. Vélhetően csak engedéllyel.

Lásd még

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Szabad_források&oldid=27515958”