Wikipédia:Referálás/Csillagászati színképosztályozás
- Az alábbi szócikk szerepelt a Wikipédia:Referálás lapon. Kérjük, ezt a megbeszélést már ne módosítsd! A további hozzászólásokat a cikk vitalapjának aljára írhatod. Ezt a szakaszt már ne szerkeszd!
A referálás eredménye: Letelt az 1 hónap! Beroesz 2007. július 7., 20:32 (CEST)[válasz]
Sok hasznos információt tartalmazó szócikk, a téma legalaposabb magyar nyelvű kidolgozása az interneten. SzDóri 2007. június 7., 15:25 (CEST)[válasz]
- Javaslom a személyneveket a vezetéknév helyett (egy) keresztnév+vezetéknév alakúra hozni, ez így olyan embertelen. (Amerre jártam, megtettem.) - > Megoldva
- El kellene dönteni, hogy O típusú csillagok, vagy kék csillagok (az égitestek alatt így szerepel), mert minden típust, most, hogy itt meg lett írva, kimásolnék önálló szócikkbe, hadd fejlődjenek külön. - > A kék csillagok egy bővebb fogalom (szűkebb értelembe az O és B csillagokat sorolják ide, mert a látható kék tartományába esik a sugárzási maximumuk (a sugárzási intenzitást a hullámhossz függvényében ábrázolva kapjuk a Planck görbét, aminek maximuma van egy adott hullámhosszon, és ez a kék tartományba esik.) O típusú csillagok szócikket írj, és ne tegyél átirányítást erre a kék csillagok-ról! Az angolban asszem ez rosszul van (merthogy arról fordítottam az égitest szócikket)
- Ha már a színképosztályozás szót használjuk, akkor nem erőltetném a csúnya spektrálklasszifikációt - > A fejezetcímekben átírtam, meg ahol észrevettem
- Ha le van írva, mi a szűkebb értelem, le kellene írni, mi a csill. sz. o. a tágabb értelemben.
- A vegyjelek helyett javaslom az elemek és molekulák teljes kiírását (és linkelését), mert a laikus testvérek belezavarodnak abba, hogy az O típusú csillag az oxigénről kapta-e a nevét, stb. Pl. a ZrO, YO és LaO elég egzotikus molekulák, mibe, hogy a fele olvasónak lövése sem lesz, mik is ezek. - > igazad van, a képlet alatti linkek a vegyületekre meg pirosak, ezért mindenképp ki kell írni
- úgy rakódnak a felszín eredetileg folytonos spektrumára: le kellene írni, hogy a folytonos spektrum az izzó gáz, a nyomvonalak meg elyelési vonalak (vagy nem azok, ezt én nem tudom) - > megoldva
- Harvard-féle rendszer: homályos, mért Harvard a neve, ha három másik arc csinálta? - > mert az a bizonyos három arc a Harvardon tevékenykedett kutatócsoportot vezetve
- A görög betűs csillagneveket viszont elegánsabb lenne így írni: ε Orionis. Külön kérdés, hogy fonetikusan, epszilon, vagy epsilon, mert ezidáig inkább az angolos átiratokkal futottam össze, erre is ki kellene találni a konvenciót. Meg vannak csak rövidítéssel jelölt csillagok, gondolom, halvány változók, pl. VW Hyi, ezt egységesíteni kellene, szerintem az VW Hydri, linkelve. A többes rendszerek komponensei idáig is mindenütt egyben voltak, az maradjon is így.
- a számozás O5-től O9-ig tart melyik a hidegebb, melyik a melegebb, ebbe már usque húsz éve a Hédervári/Képes csillagvilág olvasása közben is belezavarodtam. Hab a tortán: melyik a késői alosztály? - > az O9 a legkésőbbi alosztály az O típuson belül. Ez logikus, ha az O, B, A,... sort vesszük, ami mentén csökken a felszíni hőmérséklet, ezt bővítették ki utólag alosztályokkal
- Mivel ezek a csillagok különösen forrók, ezért egyes vonalaik emissziósnak mutatkoznak.: Gondolom, mert az ultraibolya gerjeszti a légkört, csak ezt le kellene írni (ha ez az ok). -> igen, emiatt
- mnemonikok: az első három betű link, a többi csak bold. Miért?
- A csillaghalmazt, mint szót, én szeretném száműzni a csillagászati szövegekből. Pont ugyanolyan hosszú, mint a nyílthalmaz és a gömbhalmaz. - > Nem értem, hogy itt mire célzol. Mit tegyek?
- A Pleiadok csillaghalmazt én már átírtam nyílthalmazra, itt fordult ez elő, javítottam.
- Ha a színképtípus ugyanaz, mint a spektráltípus, akkor inkább csak az előbbit használnám. Ha meg szóismétlés-veszély: egyszerűen típus. - > ahol észrevettem, átírtam
- Ezt a CH-t helyre kellene tenni, mert néhol szénhidrogénnek van linkelve, de a szénhidrogén köznapi használatban, ugye, más. Ez szénhidrogén-gyök vagy mi lehet. - > szénhidrogén-gyök
- Erről a Secchi-rendszerről nem sokat tudunk. - > az angol szócikk terjedelme miatt, ehhez majd még írok.
- Közben látom, lejjebb van ilyen bekezdés,a akkor ez tárgytalan, még a szó első előfordulását odalinkelem, oszt kész.
- óriás/törpe (Betelgeuse, Barnard-csillag): ez vörös óriás meg vörös törpe?
- Mellékág: a mag, héj, aktív zóna magyarázandó. Jó is lenne valami csonkot is írni alájuk, hogy legyen mag (csillag) vagy csillagmag szócikk, hogy ne a almamagra és almahéjra linkeljen. - > szerintem nem érdemes külön szócikk, mert túl rövid lenne. A fősorozati csillagoknál a mag megfelel az aktív zónának, a héj itt a magon kívüli régiókat jelenti a fotoszférával ("felszín") bezárólag. A vörös óriásoknál héjégetés van, itt csak a központi égési zónát (ahol a legnehezebb magok vannak) nevezzük magnak, az ezen kívül eső különböző égési zónákat héjaknak.
- degenerált hélium: ezt sosem értettem, micsoda. Erre is kellene degenerált akármi link. -> degenerált állapotú gáz, viselkedését a Fermi-statisztika írja le. A He elektronszerkezeténben az elektronok által betöltött állapotokra utal. Ezt majd kifejtem...
- Ilyen csillagok például VW Hyi és a VW Hyi - 2MASSW J0746425+2000321: itt kétszer szerepel a VW Hyi, nem világos, miért. - > semmi, csak rosszul írtam
- A csillagoknak ez a kihűlési fázisa akár évmilliókig is eltarthat: Én milliárdokra emléxem. - > igazad van, javítom
- Tuti ki kellene fejteni valahol, ha még nincs meg, hogy mi a semleges, és mi az egyszeresen ionizált stb. vonal, mert a laikus innen fogva semmit nem ért. -> megtettem, még az első szko rendszerben lévő táblázat fölött
- zz Ceti, V777 Her, PG 1159: Ezek változótípusoknak tűnnek, linkelni kellene őket (vagy nem). - > szerintem nem érdemes, kevésbé lényeges égitestek
Na, eljutottam a kisbolygókig, innen folytatom. --KGyST 2007. június 7., 21:34 (CEST)[válasz]
Én...
- ...a Változócsillagok színképosztályozása fejezethez írnék egy kis összefoglalót.
- ...a Secchi-féle osztályozás fejezetnél először is kiemelném az egyes osztályokat, mondjuk felsorolással, és az osztálynevet félkövérrel írnám.
Ezen kívül
- a Secchi-féle osztályozás fejezetben a II. Class nincs lefordítva.
- az Az UBV-rendszer fejezet első mondatában nagykötőjel kellene a beillesztett mondathoz (ami Johnson-féle rendszer....)
- a kilences referencia üres
- a hármas referenciát lehetne a többihez hasonlóan írni, hogy ne legyen ott az a hosszú weblapcím (a lényeg ez, de akár a weblaphivatkozás sablont is lehetne alkalmazni.
- volt néhány nem magyaros idézőjel, azt javítottam--Danivitaszerk 2007. június 7., 22:32 (CEST)[válasz]
A 9-es referenciát Perihelion már javította (lásd vitalap, a változócsillagok színképe fejezetet kivettem, úgyis részletezve van a változócsillag cikkben. A többi észrevételedet javítottam SzDóri 2007. június 8., 17:28 (CEST)[válasz]
Az aszteroidák C csoportjába tartoznak.: Ez egy másik osztályozási, nem a színkép alapú, megint linkelni vagy kifejteni kell, mert nagyon zavaró. akondrit: Elütés, vagy „nem kondrit”? 1 μm vastag abszorpciós sáv 1 μm-en abszorbciós sáv vagy micsoda? --KGyST 2007. június 8., 19:31 (CEST)[válasz]
akondrit=nem kondrit, C típust nem csak az aszteroidák eredeti osztályozásában (ahol S M és C típusokat vannak) definiálnak, hanem az aszteroidák színképosztályozási rendszerében is. A C csoport megnevezést szintén használnak a színképtípusoknál. [1], az abszorpciós sáv 1 mikrométeren van SzDóri 2007. június 8., 20:31 (CEST)[válasz]
- Nem tudom, nem lenne-e helyes pl. az NIII helyett nitrogén III-t írni, ti. a szakirodalom használja-e így.
- a fémvonalak az ionizált Ca-nak a H- és K-vonalához képest erősek. Ezeket a csillagokat fémcsillagoknak is nevezzük. Ez a mondat érthetetlen. A H és K, gondolom, nem hidrogén és kálium, akkor mi?
- Ezzel meg biztos a sírba kergetlek, de az aszteroidákkal kellene valamit csinálni, valszeg az egész legvégére tenni őket, most elkezded a csillagokkal, aztán egy fejezet aszteroida, aztán megint csillag.
--KGyST 2007. június 8., 23:36 (CEST)[válasz]
Nitrogén III helyesnek helyes, csak nem nagyon használja a szakirodalom. A H és K vonal a Ca két legerősebb színképvonala, a H és K csak egy alfabetikus jel, eredetileg Fraunhofer a színképanalízís hőskorában vélte felfedezni ezt a két vonalat a napszínképben, tőle származik a jelölés (lásd: színkép cikk első táblázata). SzDóri 2007. június 8., 23:48 (CEST)[válasz]
Aszteroida részt átteszem a végére. Tényleg kilóg a sorból. SzDóri 2007. június 8., 23:49 (CEST)[válasz]
- Kapitány-csillag: Ez gyanús, ez nem Kapteyn, és személynév? --KGyST 2007. június 9., 11:21 (CEST)[válasz]
Utánanéztem, személy, mert csillagvizsgálót neveztek el róla SzDóri 2007. június 9., 11:44 (CEST)[válasz]
- Kelvin-fok: ha már kiírjuk a fok jelét az ne o legyen hanem fokjel (°), az Alap csoportból betehető.
- I. korongpopuláció, II. halopopuláció: ezeket a linkelhető I. és II. populációs csillagra írtam át.
- V Aries -> V Arietis
- Hydrogen deficient C stars az nem hidrogénhiányos fényes óriáscsillag, hanem hidrogénhiányos C-csillag.--KGyST 2007. június 9., 18:32 (CEST)[válasz]
nem lenne jobb az I. korongpopulációt és a II. halopopulációt linkelni? A többi észrevétel jogos. SzDóri 2007. június 9., 20:50 (CEST)[válasz]
- Akkor viszont a populációs cikket kellene szétbontani linkek szintjén nem is tudom, hány szócikkre. Lehet. --KGyST 2007. június 9., 22:35 (CEST) - > Igen, mindenképp szét kéne szedni, ami szerintem elég problémás. Abból a szempontból, hogy a szakirodalomban nagyon eltérőek az egyes alpopulációk elnevezései, gondolok itt erre: I. korongpopuláció és II. halopopuláció esetében az alpopulációkat a csillag galaxisbeli elhelyezkedése alapján különböztetik meg, a csillagpopuláció cikkben leírtak szerint pedig az alpopulációkat a csillagok kora szerint definiálják. Kor és elhelyezkedés között van összefüggés, de nem minden esetben. Ezért a korra és az elhelyezkedésre utaló alpopuláció-elnevezések egymásnak nem feleltethetőek meg egyértelműen. SzDóri 2007. június 9., 23:19 (CEST)[válasz]
- Ja, még annyi, hogy az összes spektrum, ami itt be van téve, abszorbciós. Nem tudsz egy olyat ásni, amin jó feltűnő emissziós vonalak is vannak? Sza nem ilyen feketék, hanem szép színesek. Már ha úgy néznek ki, és esetleg látványosak lehetnek. --KGyST 2007. június 9., 22:41 (CEST)[válasz]
A színkép szócikkben van néhány (rögtön az első táblázat alatt), csak azok nem csillagszínképek, hanem adott kémiai elemek emissziós színképei laboratóriumi kísérletekben. Ez az össz elérhető kép commonsban, szabadon felhasználhatót meg eddig nem sikerült találnom. SzDóri 2007. június 9., 23:19 (CEST)[válasz]
- Szép, szines tartalmas cikk. Számomra egyetlen – és feltétlenül javítandó – hibája a °K mértékegység-jel használata. A kelvin (jele: K), ha az a hőmérséklet SI-egység jele. Tehát nem oK (KGyST), nem °K, csak egszerűen K. --Dr. Báder Imre 2007. június 21., 17:18 (CEST)[válasz]
Köszönöm, javítottam. (Bár én mindkét írásmóddal találkoztam már a szakirodalomban.) SzDóri 2007. június 25., 21:27 (CEST)[válasz]
- Kedves SzDóri! A mértékegység jele nem szakirodalom kérdése. Ez nemzetközi jel, nincs alternatíva. SI: "Az 1991. évi XLV. törvény 1. melléklete határozza meg a szabványos magyar mértékegységrendszert".
- A cikk bevezetőjében szerepel a következő zárójeles megjegyzés: (a csillagászok minden, a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemet fémnek neveznek). Hát ez nem hízelgő megjegyzés a csilagászokra! Gondolom, hogy ők is tanult emberek és közülük egy sem vállalná azt az állítást pl. hogy az oxigén "nehezebb" elem, tehát fém. Mert nem is nehezebb, és nem is fém. A moláris tömege nagyobb, és éppenséggel a nemfémes elemek csoportjába soroljuk. Remélem, hogy nem csak egy kohómérnök nevében írom le ezt a megjegyzésem. --Dr. Báder Imre 2007. június 26., 00:31 (CEST)[válasz]
- Az oxigén a csillagászatban fém. Punktum, tényleg így van.
- A sebességhatárokat jelző táblákon km/h van, az sem SI. A Kelvin is fok, de ha valaki ettől alszik nyugodtan, legyen csak Kelvin.--KGyST 2007. június 26., 08:11 (CEST)[válasz]
- Véleményem szerint a Kelvin nem fok. Kifejezhető fokban is: Celsius fokban, Fahrenheit fokban stb. 298,15 K = 25 °C. Hasonlóan pl. a radiánhoz. A radián sem fok, de kifejezhető fokban: π rad = 180 °. --Dr. Báder Imre 2007. június 26., 15:44 (CEST)[válasz]
Az oxigént a csillagászatban fémnek nevezik. Azért mert, a világegyetem ~ 99 %-át hidrogén és hélium teszi ki, a maradék 1 %-ot pedig a nehezebb elemek. Tehát a lítiumtól kezdve minden elemet fémnek neveznek a csillagászatban a gyakoriságukra tekintettel. Utána lehet nézni itt [2] a szakcikkek között, ez egy elfogadott állítás. SzDóri 2007. június 26., 10:31 (CEST)[válasz]
- A magyarázattal nem tudok azonosulni. Minden elemet a nevén kell nevezni. Zavarónak találom az olyan jelző használatát egy elemre, amely más tudományterület terminológiájával nincs összhangban. --Dr. Báder Imre 2007. június 26., 16:11 (CEST)[válasz]
Néhány betűhibát kijavítottam. --Dr. Báder Imre 2007. június 26., 22:39 (CEST)[válasz]
- A fenti megbeszélést archiváltuk. Kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá!