Wikipédia:Listák

Tudnivalók

A listák, azaz szócikkeket tartalmazó felsorolások a Wikipédián az információk rendszerezésére szolgálnak. Egy lista része lehet egy folyószöveggel írt szócikknek, de önmagában is alkothat szócikket. Az önmagában listát alkotó cikkeket a Listák listája oldal mutatja.

A listák rendeltetése

• Információ szolgáltatása: a tartalmi szempontok szerinti csoportosítás önmagában is információt nyújt.
• Navigáció: A listák egyfajta tartalomjegyzékként és keresési segítségként is működnek. Ha az olvasó csak nagyjából tudja, akkor a témakörhöz tartozó lista átolvasása segíthet a keresett szócikk elérésében még akkor is, ha nem ismeri terminológiát vagy az elnevezési szokásokat.
• Szerkesztési segédeszköz: a lista arra a kérdésre is választ ad, hogy melyik cikkek nincsenek még megírva egy adott témakörben.

A listák és kategóriák összehasonlítása

Szempont	Lista	Kategória
Cikk beillesztése vagy törlése a csoportból	a listát (csoportot) kell szerkeszteni, a lista laptörténetében látszik a változás	a szócikket kell szerkeszteni, a kategória laptörténetében nem látszik a változás
Meg nem írt szócikk	beilleszthető	nem illeszthető be
Csoportosítási szempont	tetszőleges, lehet ad hoc is	egységes hierarchia szerinti
Csoporton belüli rendezés	tetszőleges	betűrend (nem feltétlenül a cikk címe szerinti helyen)
Felsorolás tartalma	szócikkek címe és kiegészítő információk	csak a szócikk címe lehetséges
Automatikusan, szabványos helyen megjelenik az érintett cikkekben	nem	igen
Folyamatos karbantartást igényel	a személyek listái mindenképpen, mivel sokan fognak beírogatni nem nevezetes embereket	nem
A MediaWiki szoftver és a botok gazdag eszköztárral kezelik	nem	igen

Tartalmi megkötések

A listákra ugyanúgy érvényesek a Wikipédia irányelvei, mint bármely más szócikkre. A lista összeállításánal is elengedhetetlen a semleges nézőpont és az ellenőrizhetőség, illetve itt sem kívánatos a saját kutatású anyag közzététele. A személyeket tartalmazó listák esetében be kell tartani az élő személyek életrajzával kapcsolatos irányelvet.

A listák típusai

• Az önálló listák olyan szócikkek, melyek bevezetője után a lista teszi ki a tartalom jelentős részét. A lista elemei általában, de semmiképpen sem kizárólag hivatkozások a feldolgozott terület egyes elemeire, például személyekre, helyekre vagy időpontokra és eseményekre. Egy lista lehet:
  • Szógyűjtemény: mely egy bizonyos terület kifejezéseit, szakszavait, rövid definícióit gyűjti össze (pl. Sakkban használt fogalmak listája).
  • Bibliográfia: mely egy bizonyos terület számára fontos könyveket, folyóiratokat vagy tanulmányokat gyűjt össze.
  • Diszkográfia: mely egy bizonyos előadó, együttes vagy zenei stílus rögzített hanganyagait gyűjti össze.
  • Epizódlista: mely egy televíziós sorozat epizódjait gyűjti össze.
  • Etimológia: mely bizonyos, egy területhez tartozó szavak eredetét mutatja be.
  • Egyértelműsítő szócikk: azonos, vagy hasonló nevű dolgok gyűjteménye, mely abban különbözik egy egyszerű egyértelműsítő laptól, hogy ez teljes értékű szócikk, több információval szolgál, és nem csak navigációs feladatot tölt be.
  • Dinamikus lista: melynek tartalma a feldolgozott téma miatt időszakosan, vagy folyamatosan változik, ilyen például a Halálozások 2013-ban.
• A beágyazott lista része egy vagy több másik szócikknek. Olyan információkat, hivatkozásokat tartalmaz, melyek fontosak lehetnek a szócikk mélyebb megértése céljából. Ilyen lehet egy szócikk „jegyzetek”, „források” vagy „további információk” fejezetei.

Személyek listái

Személyek listái több szempont szerint is összeállíthatók. Bármi is legyen a gyűjtőkör, a listának adattartalmában túl kell mutatnia a kategóriák csak nevet tartalmazó felsorolásain. Az életrajzi sarokdátumok (születési, esetleg halálozási év) mellett feltüntethető az adott pozíció betöltésének időtartama, szakterület, nemzetiség, állampolgárság vagy jelentős díjak bármelyike. A cél az, hogy a lista elemei – vagyis maguk a személyek – könnyen beazonosíthatók legyenek. A lista mutasson túl nevek puszta felsorolásán, de csak egyszerű és a lista szempontjából releváns adatokat tartalmazzon, amilyeneket egy Wikidata-elem leírás mezőjében is feltüntetnénk. Nem cél, hogy itt írjuk meg egy szócikk bevezetőjét.

Az élő személyeket is tartalmazó listákra csak vélhetően nevezetes személyek kerülhetnek fel. Nem való a listára az, akire illik ugyan a lista címe, de az irányelveink szerint nem várható róla szócikk.

Formázás

A listák többféle formában is megjelenhetnek céljuktól és tárgyuktól függően. Lehetnek egyszerű felsorolások egy fejezeten belül, vagy abban az esetben, ha a lista egyes elemeiről bővebb információ is olvasható a cikkben, akkor a lista egyes elemei külön fejezetek is lehetnek. Az egyetlen fejezeten belül található elemek rendszerezhetőek különféle sablonok vagy táblázatok segítségével.

Függetlenül az alkalmazott formától, a lista elemeit belső hivatkozásként kell formázni.

Elnevezési szokások

Az önálló listák címe általában a „listája” szóval végződik.

• Ausztráliai vulkánok listája
• A Naruto szereplőinek listája
• Nemzeti eposzok listája
• Budapest védett természeti értékeinek listája
• Az Ezeregyéjszaka meséinek listája

Amennyiben nem egyszerű listáról van szó, a lista neve végződhet a „diszkográfiája”, „bibliográfiája” vagy „szógyűjteménye” szavakkal is.

Léteznek olyan listák, melyeknek már van „eredeti nevük”. Ilyen esetben ezt kell használni.

• 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
• 111 híres regény

Lásd még

• Wikipédia:Hogyan használd a táblázatokat?
  • {{oszloplista}}^(?) sablonok többoszlopos listák készítéséhez
• Wikipédia:Listák listája