Wikipédia:Képtitisz
Ez egy humorosnak szánt Wikipédia-esszé. Nem feltétlenül a konszenzust tükrözi, csak a megalkotói véleményét; a célja az, hogy ugyanazokat az érveket ne kelljen újra és újra elismételni. Ha egyetértesz az alapvető mondanivalójával, nyugodtan módosíthatod vagy átfogalmazhatod. Ha nem értesz egyet vele, írd meg egy külön esszében a saját véleményedet, és linkeld be a lap aljára. |
Az oldal tartalma nevetségesen komoly. Nagyon nevetséges és nagyon komoly, úgyhogy ha a nevetés alábbhagyott, vedd komolyan! |
A képtitisz (imagetitis) olyan rendellenesség, amely a wikipédistákat érinti, és megszállottságot jelent. Mint a neve is mutatja, itt a képek mennyiségéről van szó, bár az esetek hasonlóak a szócikkszámmániához (vagyis szócikkitisz, articletitis) és a szerkesztésszámmániához (azaz akut kattitisz, editcountitis). A másik két rendellenességhez hasonlóan itt sem a tartalom minősége, hanem a mennyisége válik fontosabbá, és ez különböző problémákhoz, és ezáltal a szócikkek vizuális minőségének, esztétikájának romlásához, valamint jogi problémákhoz vezethet. A jelenségnek két különböző változata ismert, ami jelentkezhet külön-külön, de együttesen is:
Képfeltöltés kényszere
[szerkesztés]Ez a jelenség azt a megszállottságot jelzi, amely a képek folyamatos feltöltésére irányul, gyakran figyelmen kívül hagyva a szerzői jogokat és a képek minőségét. A feltöltők célja sokszor a mennyiség növelése, így előfordulhat, hogy a jogtisztaság vagy a képek esztétikai értéke háttérbe szorul. Egyes esetekben tudatosan is mellőzik ezeket a szempontokat, mert számukra a feltöltés ténye fontosabb, mint a megfelelő jogi eljárások betartása vagy a vizuális színvonal biztosítása. A viselkedés elsősorban azokra a wikipédistákra jellemző, akik a kvantitásra, nem pedig a minőségre összpontosítanak.
Enyhébb esetekben az ilyen szerkesztők csupán egy adott szócikkhez töltenek fel képeket, és bár jó szándék vezérli őket, gyakran hiányos ismereteik vagy félreértéseik miatt nem veszik figyelembe a szerzői jogokat és/vagy a képek megfelelő minőségét. Ugyanakkor, ha az ilyen feltöltések célzottan a szócikk illusztrálására szolgálnak, a minőségbeli hiányosságok ritkábban fordulnak elő, mivel az érintett szerkesztők gyakran törekednek a lehető legjobb kép kiválasztására.
Vannak, akik innen-onnan gyűjtögetik a képeket, és ha szabadnak tűnő forrásban találnak képeket, akkor mindennek a figyelemen kívül hagyásával (például, hogy valóban szabadon feltölthetőek-e az adott képek, lásd Fortepanról származő képek) töltik fel azokat. Előbbiek megkülönböztethetőek azoktól, akik engedélyezések útján járják ki a képek feltölthetőségét. Azonban ebben az esetben is előfordul, hogy nem jól mérik fel a lehetőségeket és nem foglalkoznak a lehetséges tévedésekkel, miszerint az általuk felkeresett személy nem feltétlenül engedélyezheti a kép használatát. Ez kényesebb helyzet, mert legitimnek hitt kép törlése fájdalmasabb lehet, mint az előbbiekben tárgyalt képeké. A harmadik csoport azokat tartalmazza, akik teljesen, vagy nagyrészt problémamentesen engedélyeztetnek nagy mennyiségben (és jó esetben jó minőségben) képeket, de nem mérlegelnek, hogy valóban szükséges-e az összes engedélyezett kép, csak arra, hogy minél több kép kerüljön fel a projektbe.
- Problémák:
- A kétséges jogtisztaságú vagy egyértelműen jogsértő képek törlésre jelölése gyakran konfliktust okoz a feltöltő és a jelölő, illetve törlő szerkesztők között.
- A gyenge minőségű képek eltávolítása szintén viták forrása lehet. Ennek hatásait mérsékelheti, ha a kifogásolt kép helyére jobb minőségű kerül, de ez sem mindig garancia. Különösen igaz ez akkor, ha a feltöltő ragaszkodik a saját készítésű képéhez, és meg van győződve arról, hogy az általa feltöltött kép minden másnál jobb.
Túlzott képhasználat
[szerkesztés]A képtitisz másik megnyilvánulása a túlzott képhasználat, amely alatt azt a jelenséget értjük, amikor egy szócikket indokolatlanul sok képpel illusztrálnak. Ez a probléma általában akkor fordul elő, amikor a szerkesztők nem mérik fel, hogy a képek mennyisége a szöveges tartalom rovására megy, és a szócikk átláthatósága csökken. Gyakran a bőség zavarával találkozhatunk (például a Wikipédiák közös médiatárban, a Wikimédia Commonsban nagy mennyiségű kép áll rendelkezésre, és a világhálón is rengeteg potenciálisan feltölthető lelhető fel), amikor a szócikk célja elvész a túl sok illusztráció között, amely inkább zavarja, semmint segíti az olvasót, és abban figyelhető meg, amikor a képek túlzott mértékű, aránytalan és vagy hibás használata már akadályozza a szöveg és a tartalom helyes értelmezését, esztétikus kinézetét. A képek nagy mennyisége elnyomja a szöveget, és ezzel zavaró hatással van a tartalom olvashatóságára. Az így szerkesztő wikipédisták számára, akik nem mérik fel, hogy a képek mennyisége a szöveges tartalom rovására megy, és a szócikk átláthatósága csökken – annak ellenére, hogy a WP:NEM irányelv hangsúlyozza ennek ellenkezőjét is az alábbiakkal: „A Wikipédia nem képgyűjtemény, nem szolgál hosszabb kísérőszöveg nélküli képek, galériák tárolására. Egy enciklopédiában a hangsúly a tartalmon van, így a képek vagy egyéb multimédiás információhordozók a szöveggel együtt, egymást kiegészítve érnek csak valamit.” –, a képek nem csupán kiegészítők, hanem a főszereplők, így a tartalom igazi üzenete könnyen háttérbe szorulhat, ahogy a képek dominanciája növekszik. A túlzott képhasználat könnyedén észrevehető tipikus hibái közé tartoznak az alábbiak:
- A bevezető baloldalára helyezett kép, amely amellett, hogy összenyomja az infobox és a kép közé került szöveget, a tartalomjegyzéket is eltolja a helyéről.
- A baloldalon elhelyezett képek túlzásba vitele. Technikailag ugyanúgy kivitelezhető, mint a bevezetőben balra helyezett kép, azonban nem szerencsés az ilyen elrendezés, kivéve, ha a képen látható elrendeződés miatt a plán ezt igényli. Ilyenkor azonban figyelni kell, hogy a kép ne tolja el a szakaszcímet, vagy vele szemben ne legyen infobox vagy másik kép, mert akkor összenyomódik a szöveg. Esetleges megoldás a képek kisebb méretben történő megjelenítése.
- A szócikk mindkét oldalán, egymással egyvonalban lévő képek szintén összenyomják a közöttük lévő szöveget, és ha szakaszcím kerül közéjük, az is eltolódik a bal oldalról. (Részben erről és a fentebbi bekezdésekről szól a Skywalker-effektus című esszé.)
- A „szócikkből kieső képek”, amelyek már a Jegyzetek, Források, További információk szakaszokban vagy azok alatt jelenik meg, így gyakorlatilag már nem a szócikk részei. Ezt a jelenséget egyébként az, vagy az is befolyásolja, hogy az infobox lenyomja a képeket, azonban az egymás alá helyezett képek szintén így viselkednek. Itt fontos megjegyezni, hogy képernyőbeállítástól függő, hogy a kép valóban „kiesik-e a szócikkből”
- Az azonos vagy nagyon hasonló tematikájú képek, amikor a feltöltők nem foglalkoznak azzal, hogy egy szócikken belül több ugyanolyan tematikájú, azaz nagyjából ugyanazt, ugyanakkor ábrázoló képet helyeznek el. Sőt olyan is előfordul, hogy konkrétan ugyanazt a képet helyezik el kétszer vagy akár többször is.
- Kevésbé releváns képek elhelyezése. Amikor nincs a konkrét témáról kép, ezért valami távolról kapcsolódó képpel pótolják a képhiányt. Például egy személynél azokról az épületekről készült képekkel, ahol illető dolgozott.
- Képgaléria túlzott használata. A galériákba technikailag határtalan mennyiségű kép helyezhető el, azonban a túlzásbavitelük nemcsak szembe megy a WP:NEM-ben leírtakkal, de használatuk akár a szócikk értelmezését is megnehezítheti, amennyiben nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy miért is fontosak ezek az adott szócikkben, arról nem is beszélve, aha a képek nem rendelkeznek képaláírással és az olvasó nem kap tájékoztatást arról, hogy a képek mit ábrázolnak. Így ez számukra inkább bosszantó hátrány, mintsem előny. Továbbá a hosszú galériák meg is törhetik a szócikk olvashatóságát.
- Nem ott illusztráló képek, ahol szó van róluk. A behelyezőt csak az foglalkoztatja, hogy a kép a szócikkben legyen, azzal nem foglalkozik, hogy a kép a megfelelő helyen jelenjen meg. Így előfordulhat, hogy teljesen rossz helyen történik az illusztráció. Például egy adott hónap eseménye egy egészen más hónapnál.
Egy külön kategória az, amikor a szerkesztők azért hoznak létre szócikket, hogy a feltöltött képet vagy képeket elhelyezhessék bennük. Ezek a létrehozások gyakorta vagy szubcsonknyi, vagy annál minimálisan több tartalommal rendelkeznek. A szubcsonknyi tartalom pár nap alatt törlésre kerülhet, míg az azt meghaladó akár évekig is hiányosan kerülhet az érdeklődő olvasó felé.
Szintén külön változatnak tekinthető az, amikor valaki nem akar, vagy nem tud megfelelő mennyiségű szöveggel megírni vagy bővíteni egy szócikket, ezért telepakolja képekkel, amikkel a szöveges tartalmat akarja kompenzálni. Természetesen amellett, hogy erről a WP:NEM megfelelő része is ír, egyértelmű, hogy nem szerencsés megoldás. Már csak azért sem, mert a Wikipédia nem képeskönyv, hanem enciklopédia.
Összegzés
[szerkesztés]„Egy kép többet mond ezer szónál” – tartja a mondás, ám a Wikipédia esetében ez csak akkor igaz, ha a képek valóban értékes, jól megválasztott kiegészítései a szövegnek, amit a megfelelő módon, helyen és mennyiségben illusztrálnak. A képtitisz tehát olyan jelenség, amely különféle problémákat vet fel a Wikipédia tartalmainak minőségével és használhatóságával kapcsolatban. Bár a képek egyértelműen fontosak a szócikkek illusztrálásában, a kiegyensúlyozott megközelítés elengedhetetlen, hiszen egy szócikk célja nem az, hogy minden létező illusztrációt tartalmazzon, hanem az, hogy a lehető legjobban bemutassa az adott témát. Az olvasók számára frusztráló lehet, ha a képek elvonják a figyelmet a tartalomról, vagy ha az illusztrációk redundánsak. Például egy városról szóló cikkben nem feltétlenül indokolt, hogy minden utcasarokról vagy parkolóhelyről külön fénykép szerepeljen, főleg, ha ezek nem adnak hozzáadott értéket a cikkhez. A minőség, a relevancia és a szerzői jogok figyelembevétele mellett érdemes szem előtt tartani, hogy a képek célja nem a szöveg elnyomása, hanem annak kiegészítése, és a képek használatát nem szabad a szócikk minőségének rovására tenni. Az átgondolt szerkesztési gyakorlat hosszú távon nemcsak a szócikkek színvonalát, hanem az olvasói élményt is javíthatja. A képek megfelelő aránya és minősége elengedhetetlen a szócikkek optimális megértéséhez és olvasási élményéhez. A túlzott képhasználat ugyanúgy ronthatja a cikk minőségét, mint a kevés vagy rossz minőségű illusztráció. Ideális esetben a képek kiegészítik a szöveget, és nem uralják azt. A megfelelő illusztrációk kiválasztásának és elhelyezésének kulcsa az egyensúly megtalálása a vizuális elemek és a tartalom között.