Wikipédia:A halál útvesztője 1984-ben

A Wikipédia, mint az egyik legnagyobb online enciklopédia, számos szerkesztő közreműködésével működik, széles spektrumú közösséget alakítva ki, akik különböző nézőpontokat, készségeket és szándékokat hoznak magukkal életmódjukkal, képességeikkel és tanulmányaik. Ebben a virtuális térben időnként konfliktusok alakulnak ki, különösen akkor, amikor a minőség kérdése kerül előtérbe. Egyes szerkesztők úgy vélik, hogy a szócikkek minősége elengedhetetlen, és ennek hiányában a Wikipédia értéke csökken. Mások viszont a mennyiséget vagy az egyszerű hozzáférhetőséget helyezik előtérbe. Ezek a különböző nézőpontok vezetnek ahhoz, hogy egyes szerkesztőket a mindenlátó Nagy Testvérhez hasonlítják, míg másokat inkább a Madárház lakóihoz.

A minőség és a mennyiség konfliktusa

Megnézve a szerkesztői csoportok szócikklétrehozói és bővítői csoportját észre lehet venni, hogy két nagyobb tömb is élesen elkülöníthető egymástól:

Minőségorientált szerkesztők

Részletes, jól kutatott, képekkel a megfelelő mennyiségben ellátott (ha van képelhelyezési lehetőség, megtalálják az egyensúlyt a képmennyiség egészséges és esztétikus elhelyezésére) szócikkeket hoznak létre, vagy javítanak fel minőségileg gyengébb szócikkeket. Ezen munkák alatt figyelnek a források pontosságára és megbízhatóságára, valamint a forrás és a szócikk közötti koherencia meglétére. Szerkesztéseik során betartják vagy igyekeznek betartani az irányelveket, útmutatókat és a közösségi döntéseket. Ezeket és ezek tartalmát ismerik is. Gyakran kritikusan lépnek fel azokkal szemben, akik nem felelnek meg ezen normáknak. Eleinte igyekeznek kedvesen, segítőkészen hozzájuk állni, de a sokadik visszautasítás, lekezelés, beszólás után van, hogy már nem olyan türelmesen kezelik a gyengébb minőségű szócikkek gyártóit, és ennek megfelelően nyilvánítanak véleményt is róluk vagy a munkáikról.

Egyes, gyengébb minőségben teljesítők a minőségorientált szerkesztőket Orwell 1984 című regényből megismert Nagy Testvérhez hasonlítják (más hasonló jelzőkkel is illetve őket), mivel ellenőrzik és valamelyest irányítják is a felkerülő tartalmat (vagy legalábbis megkísérlik).

Mennyiségorientált szerkesztők

Gyorsan hoznak létre sok szócikket, gyakran kevesebb részletességgel, sokszor csak pár sornyi tartalommal, de – amennyiben – nagyobb lélegzetvételű témában hoznak is létre szócikket, kevésbé törődnek azzal, hogy ellenőrizzék azt, hogy milyen minőségű az, amit létrehoznak, a forráskritikát nem tartják fontosnak, és azt sem feltétlenül ellenőrzik, hogy amit a szócikkbe beleírnak azt a források valóban úgy tartalmazzák-e. Közülük néhányan az irányelvek és az útmutatók lazán való betartásáért kardoskodnak (vagy éppen azért, hogy egyáltalán ne legyenek betartva, vagy éppen csak akkor, amikor nekik hasznosak).

Ezen szerkesztők gyakran illetik a minőségorientált szerkesztőket olyan kritikával, hogy azok nem vesznek részt a tartalomgyártásban. Ilyenkor nem veszik figyelembe azokat a tényezőket, hogy egy jól összerakott, forrásokkal jól megtámogatott (és a forrásjegyzetek helyes megadása) hosszabb és lassabb munkafolyamat, mint a rövid, nem vagy nem rendesen formázott szócikkek gyártása), Meglátásuk szerint a minőségorientált szerkesztők az elvárásaikkal és kritikáikkal akadályozzák a tudás szabad terjedését, tevékenységük romboló, és mások munkáját tönkretevő. Elvárásaik vannak mások felé olyan téren, amit ők maguk nem tesznek meg (például, ha az irányelvek szerint eljáró szerkesztő töröl egy forrásolatlan adatot, akkor a mennyiségorientált szerkesztő lazán felszólítja, hogy törlés helyett keressen inkább forrást, és nem veszi figyelembe az Ellenőrizhetőség irányelv egyik legfontosabb kitételét, hogy „ A bizonyítás terhe mindig azon a szerkesztőn van, aki az adott tartalmat bele szeretné írni a szócikkbe.”, ahogyan azt sem, hogy az ellenőrízhetetlen adat potenciálisan pontatlan is lehet (ez persze igaz lehet az ellenőrízhető forrásra is, de a forrás hibája nem a mi hibánk). A mennyiségorientált szerkesztők egy része úgy gondolja, hogy rájuk nem vonatkoznak az irányelvek, mert ők sok szócikket hoznak létre, azaz nekik nem kötelességük megfelelően formázni a szócikkeket, megfelelően forrásolni azokat, stb., és ez mindenki más feladata, sőt kötelessége, amellett, hogy az utánuk dolgozóknak a tevékenységeit nem csak, hogy nem ismerik el, de még le is nézik, azzal a felkiáltással, hogy azok nem írnak annyi szócikket. Ezen szerkesztők elfelejtik, hogy a Wikipédia nem csak új szócikkek létrehozásából áll, hanem a régiek karbantartásából, javításából, szükséges megjelöléséből, és igen, szükség esetén bizony az irányelveknek megfelelő törlésből, vagy tartalomeltávolításból.

Egyes minőségorientált szerkesztők ezt a csoportot úgy látják, mint a Madárház lakóit Philip K. Dick A halál útvesztője című művében.

Közös pont

Mindkét oldalon, oldalról felmerülhet az az álláspont, hogy aki nem ír sok szócikket, vagy nem ír jó minőségű szócikket, vagy nem ír annyi jó minőségű szócikket mint ők, azok nem csinálnak semmit, azaz ilyen szerkesztők hozzájárulását erősen relativizálja. Az ilyen nézőpont erősen helytelen, ugyanis a Wikipédia működése nemcsak szócikkek megírásából és/vagy javításából áll. Nagyon sok technikai, műszaki, javítási, fenntartási tevékenység van, amikkel nagyrészt olyanok foglalkoznak, amikhez mások nem értenek. Ezek viszont sokszor olyan bonyolult, vagy odafigyelést igénylő tevékenységek, amelyek mellett nincs ideje, ereje adott szerkesztőnek még szócikkírásra is. Ilyenek lehetnek például a sablonok szerkesztése, karbantartása, modulok szerkesztése, karbantartása, vagy botozási feladatok elvégzése (mondjuk ez annyiban kivétel, hogy a botok működtetése leginkább javítja a szócikkeket), IP-ellenőrzés, adminisztrátori műveletek elvégzése, hibajegyek kezelése, stb. De ilyen a képfeltöltések egyes aspektusai is, hiszen vannak olyan szerkesztők, akik nem pusztán odamennek valahova, valakihez és lefényképezik. Néhányan szerzőket kutatnak fel, hogy engedélyeztessék a fotóikat a Wikipédia számára, a levelezések nem mindig elektronikus úton történnek. Egyes szerkesztők pénzt, energiát áldoznak arra, hogy megkapják az engedélyt, és van, hogy arra is, hogy a képet fel tudják tölteni (például könyveket, könyvsorozatokat vásárolnak meg ehhez). A szerkesztők egy részre ezeket a belefektetett energiákat, anyagiakat nem látják, ők csak azt érzékelik, hogy a szócikkben megjelent egy-két kép, vagy van valamiről kép, lehet hozzá szócikket írni. Abba nem gondolnak bele, hogy ez a feltöltő részéről mivel járhat, így könnyen támadják azzal, hogy az illető nem járul hozzá az enciklopédiához.

Orwell és Philip K. Dick, azaz miképpen kapcsolódik az 1984 és A halál útvesztője a Wikipédiához

Orwell totalitárius ellenőrzést és felügyeletet ábrázoló művéből egyesek párhuzamot látnak a Wikipédia azon szerkesztőivel, akik ismerik és betartják az irányelveket, és másokkal is próbálják betartatni azokat. Ezek a szerkesztők gyakran a minőség őrzői (ezért is kapnak idővel járőri és/vagy adminisztrátori jogosultságokat), de néha autoriternek és rugalmatlannak tűnhetnek. Amennyiben valamelyik adminisztrátort azzal vádolják, hogy visszaél a hatalmával (ez gyakorta előfordul, ha a kritizáló szerkesztő adminisztrátori joggal rendelkezik), gyakori az az állítás is, hogy ha legalább két adminisztrátor egyetért valamiben, akkor összezárnak, és „adminmaffia” lép akcióba, ahogy gyakran felmerül az az alaptalan vádaskodás is, hogy az adminisztrátorok azért távolítanak el szerkesztéseket, hogy a szerkesztéseket végzők ne tudjanak védekezni, holott az ilyen törlésekre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak és se nem megengedett, se nem megengedhető az ilyen jellegű törlés, azonban a Kitiltott szerkesztők létrehozásainak és módosításainak eltávolításáról olyan irányelv rendelkezik, amely úgy kezdődik: „Ez az irányelv („official policy”) az angol Wikipédiából származik. Amíg a magyar Wikipédia közössége nem szavaz arról, hogy ne legyen érvényes, vagy nem alakítja a saját változatát, az itt leírtak hivatalos irányelveknek számítanak.”

A mennyiségorientált szerkesztők gyakran hangoztatják azt, hogy a minőségorientáltak el akarják üldözni a gyenge minőségben dolgozó szerkesztőket. Gyakran felmerül az is, hogy ha valakit zavarnak a gyenge minőségű szócikkek, miért nem javítja azokat.

A Nagy Testvérnek titulált szerkesztőknek valóban az az egyik céljuk, hogy megakadályozzák a pontatlan vagy félrevezető információk születését és terjedését. Ugyanakkor be kell látni, hogy elsősorban ők sem mások munkáinak javításával szeretnének foglalkozni, hanem azokkal a témákkal, amelyek őket érdeklik. Ezért gyakori, hogy a problémás szócikkeket megjelölik a problémának vagy problémáknak megfelelően, ahelyett hogy maguk végeznék el a javításokat. A mennyiségorientált szerkesztők ezeket a lépéseket gyakorta minősítik személyes támadásnak, kötözködésnek. elüldözési próbálkozásnak, holott csak annyiról van szó, hogy egy másik szerkesztő felfedezte a szócikk hibáit, gyengeségeit és azt a megfelelő módon jelezte (természetesen tévedések előfordulhatnak), ami az olvasók érdekében történik, hogy az érdeklődők lássák, a szócikket és tartalmát kétséggel kell kezelni (például, hogy egy –láthatóan – hiányos szócikk nem teljes, vagy egy forrásolatlan szócikk megfelelő, vagy egy tartalmilag téves szócikk tartalmilag nem megfelelő, stb.), amire több tényező miatt is szükség van.

1. A fentebb már említett, az olvasók érdekében történő jelzések, hogy tudják a szócikk nincs teljesen rendben, ezért akként kezelendő.
2. A különböző médiák miatt, amelyek monitorozzák a Wikipédiát és gyakorta hoznak le cikkeket a Wikipédia tartalmáról. Ezek általában a negatív tartalmakra utaznak, és minél több ilyent találnak, annál jobban tudják rontani a Wikipédia megítélését, így a jól megírt, jól forrásolt cikkek megítélést is rontják.
3. A hibás cikkek rontják a közösségi morált is, mert visszatérően konfliktusokat eredményeznek a két csoport között.

Fentiekkel szemben Philip K. Dick A halál útvesztője című művében egy szürreális világot ábrázol, ahol az emberek egy virtuális valóságban élnek, amelyet egy rejtélyes erő irányít. Ennek a világnak a része az úgynevezett „Madárház” egy hely, ahol az emberek a valóságtól elrugaszkodott állapotban vannak, és ez a metafora jól illik a mennyiségorientált szerkesztőkre azon a ponton, amikor ilyen-olyan indokkal, figyelmen kívül hagyják-hagynák a minőségi szempontokat és inkább a mennyiségre összpontosítanak, hiszen nem lehet őket meggyőzni arról, hogy miért kéne pontosabban, minőségben jobb szócikkeket írniuk. Indokaik közé tartoznak az alábbiak:

1. Az irányelvek és az útmutatók nem merev szabályok, nem kell őket követni (egyes szerkesztők ezt aszerint módosítják, hogy az érdekük megkívánja-e az irányelv, útmutató betartását, ha igen, akkor ragaszkodnak a betűszerinti betartásához. Erről és ennek problémájáról bővebben a Wikisszeia című esszében lehet olvasni).
2. A szócikkek mennyisége fontosabb, mint a minősége. Ez elhangzott már a „Legyen sok szócikkünk!” és a „Valamiről inkább legyen hiányos, hibás szócikk, mint semmilyen!” formában is. Az utóbbival érvelők nem veszik figyelembe azt, hogy a semmiből senki nem tud hibás információkat kiolvasni, míg a hibás, hiányosból ezzel szemben igen, amellett, hogy egy nemlétező szócikk nem tud terjedni, de egy hibás, hiányos viszont igen.
3. A tanultabb vagyok nálad/másoknál/mindenkinél, így jobban tudok mint te/mások/mindenki más, így rám nem vonatkoznak a szabályok.
4. Régóta (régebb óta) vagyok szerkesztő, több szócikket írtam, mint te/más/mindenki más, ezért én fogom megmondani, hogy mi a frankó.
5. A szabályok rosszak. Akik betartják a szabályokat mégrosszabbak, akik betartatják a szabályokat a legrosszabbak.

Jól látható, hogy ahol az életben mindenhol, a szabályok teljes elhagyása, vagy ami még rosszabb az igény szerinti használatuk, káoszt, anarchiát eredményez. Ugyanolyan szürreális káoszt, mint a Madárházban és abban az univerzumban, amiben létezik.

A két tábor közötti ellentét

A két idealizmus nézőpontja annyira eltérő, hogy gyakran generál ellentétet vagy komolyabb, már személyes támadásokba menő konfliktusokat. Ahogy a minőségre hangsúlyt helyező és azt másoktól is elváró szerkesztők Nagy Testvérként, úgy a a mennyiséget preferáló szerkesztők madárházinak való minősítése is igazságtalan és eltúlzott, alaptalan és elhamarkodott lehet. Előbbinél azért, mert ők egyértelműen a Wikipédia fejlődését magasabb színvonalra hozását és tartását tartják szem előtt, és valójában nincsenek sem olyan technikai eszközök, sem olyan hierarchikus rendszerben, hogy Nagy Testvérként működhessenek, utóbbinál azért, mert valószínűleg ők is jót akarnak a Wikipédiának, csak valami oknál fogva (képesség- vagy szándékbeli hiányok) erre nem képesek.

Hasonlat

Ha a két tábor tevékenységét házépítéshez hasonlítanánk azt mondhatnánk, hogy előbbiek lassabban építkeznek, de jobb minőségű anyagból és az építményeik stabilabban készülnek el, szebben és néznek ki, és kiemelkednek. Utóbbiak pedig rossz minőségű téglákból, össze-visszadobált építményeket hoznak létre. Ezek között van olyan, amely már kinézetében is putri, van viszont olyan, amelyik szépen ki van festve, szépen be van burkolva, de ha az ember megkapargatja a felszínt, észreveszi, hogy penészesek a falak, szuvasak a fa részek, itt-ott hiányzik egy-két tégla.

A konfliktus következményei és lehetséges megoldások

Negatív következmények

Az ellentétek és személyes támadások rombolják a közösségi kohézióját mindkét oldalon, mivel a szerkesztők elidegenedhetnek és csökkenhet a motivációjuk. Egyik oldalról azért, mert miért dolgozzon valaki kiemelkedően, amikor azt látja, hogy mások erre nem hajlandóak, ráadásul ha szóvá meri tenni a hiányosságokat folyamatos támadásoknak van kitéve. A másik oldalról pedig azért, mert az illető sokat ír, és úgy gondolja, ezzel kiérdemli a megbecsülést (vannak, akik azért várnak megbecsülést és tiszteletet, mert azt gondolják, több vagy magasabb rangú iskolát végeztek, de ez hibás szemlélet, mert a Wikipédián sok esetben nem lehet tudni, hogy adott fél mennyi és/vagy milyen iskolát végzett, másrészt, mert a Wikipédián ez egyáltalán nem fontos, itt csak az fontos, hogy ki milyen minőségben – vagy mennyiségben, hogy a másik oldal szempontjait is figyelembe vegyük – dolgozik , harmadrészt mert a megbecsülést és tiszteletet nem lehet kiharcolni, csak kiérdemelni lehet), ehelyett pedig kritikákat kap. Egy idő után (valakit kapásból) már nem is érdekli, hogy a kritika jogos-e vagy sem. Előbbiek miatt a minőség és a mennyiség közötti egyensúly felborulhat, ami hosszú távon károsíthatja a Wikipédia hitelességét. A hitelesség, pontosság és megbízhatóság fenntartása azért is rendkívül fontos, mert, ahogy a többi kisebb nemzeti wikinek, úgy a magyarnak is „betesznek” az AI-k és a különböző fordítómotorok. A világnyelveken írt szócikkek pár kattintással konvertálhatóak magyarra, teljesen érthető, jó minőségben, és ezek még mindig fejlődnek, javulnak, így ha az emberek azt látják, hogy az AI-k és a nagyobb Wikipédiák egyre megbízhatóbbak, míg a magyar egyre megbízhatatlanabb, evidens, hogy egyre többen fognak átpártolni oda, ahonnan nagyobb eséllyel kapnak megbízható információkat, jól kifejtett szócikkekből, amelyeket pontos és megbízható forrásokkal láttak el a készítőik.

Lehetséges megoldások

Bár a helyzet megoldása nem egyszerű a fentebb már említett nézőponti szakadék miatt, azért nem teljesen reménytelen. A megoldáshoz szükséges például a közös célok hangsúlyozása: a közösség tagjainak emlékeztetése arra, hogy a végső cél a tudás szabad terjesztése. Ez a legkönnyebb lépés, hiszen aki a minőséget preferálja az egyértelműen erre megy rá, de akik a mennyiségi szempontokat részesítik előnyben, azok sem a károkozást tartják szem előtt. Utóbbiaknak azt kéne elfogadniuk, hogy kicsit több odafigyeléssel, több időráfordítással nemcsak a konfliktusokat kerülhetnék el, hanem emelhetnék a Wikipédia színvonalát és ami még fontosabb igényesebb, pontosabb munkákkal sokkal jobban segíthetnék az érdeklődő olvasókat. Tulajdonképpen ez kéne legyen a legfontosabb, hiszen a Wikipédiát az olvasóknak írjuk. Elsősorban azoknak, akik innen próbálnak meg érdeklődni az őket érdeklő témákról, és másodsorban azoknak, akik szerkesztik is a Wikipédiát. Az ő felelősségük, hogy pontos, megbízható szócikkeket olvashassanak előbbiek.

A lehetséges megoldások része lehet a képzés és az útmutatás: az új szerkesztők segítése abban, hogy megértsék a minőségi elvárásokat és a szabályokat, és ne a mennyiség irányába lendüljenek ki. A képzés és útmutatás a régi, mennyiséget preferáló szerkesztőknek is hasznos lehet, hátha valamennyire ráébrednek arra, hogy miért fontosak a minőségi tényezők, és miért szabályozzák ezeket útmutatókkal és irányelvekkel. Ehhez persze mindkét oldalnak szüksége van a megfelelő kommunikációra és az empátiára, valamint az egymás felé nyitott párbeszédre a különböző nézőpontok megértése érdekében, hogy együttesen lehessen megtalálni azt a kompromisszumot amelyek mind a minőséget, mind a mennyiséget figyelembe veszik. Ugyanakkor mindkét félnek el kellene tudnia fogadni a másik fél egyes nézőpontjait (például, hogy valaki nem azért szerkeszt valamit a szabályok szerint, mert az éppen olyan jó hecc, vagy mert önös érdekek vezérlik), bár a minőség szándékolt elhagyására (mint a források és tartalom kohéziójának figyelembe nem vételére, vagy a megbízható források helyetti megbízhatatlan források használatára) nem sok mentség van, így a mennyiségre dolgozó szerkesztők némileg nehezebb helyről indulnak, de az ő esetükben sem lehet az a megoldás, hogy másokat Nagy Testvérnek tituláljanak, vagy olyasmivel vagdalkozzanak, hogy aki jobb, de kevesebb szócikket ír, az nem vesz részt a szócikkírásban.

Irodalom

• George Orwell: Nineteen Eighty-Four, Secker and Warburg, 1949
  • 1984; fordította: Szíjgyártó László, utószó Sükösd Mihály; Európa, Budapest, 1989
• Philip K. Dick: A Maze of Death; Doubleday, 1970
  • A halál útvesztője; fordító: Veres Mihály; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1986