Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Wikisszeia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Odüsszeia az ókori görög epikus költészet egyik legismertebb műve, amely Odüsszeusz kalandjait meséli el a trójai háború után hazafelé tartó úton. Az egyik leghíresebb epizód a Szkülla és Kharübdisz közötti hajózás története, ahol Odüsszeusznak és legénységének a két rettenetes szörnyeteg között kellett átnavigálnia. A Wikipédia szerkesztői hasonló kihívásokkal szembesülnek, amikor az irányelvek és útmutatók között próbálnak eligazodni, mivel egyes szerkesztők szigorúan követik ezeket, míg mások lazábban kezelik őket, és vannak, akik a saját érdekeik szerint változtatják hozzáállásukat. Emellett a szerkesztők – akárcsak a tenger –, formálják saját környezetüket az irányelvek és útmutatók megváltoztatásával, ami néha nyugodt, néha viharos folyamat.

Az Odüsszeia és a két szörnyeteg

[szerkesztés]

Az Odüsszeia egyik legismertebb jelenetében Odüsszeusz hajójának két veszélyes szörnyeteg, Szkülla és Kharübdisz között kell áthaladnia. Szkülla egy hatalmas, sokfejű szörnyeteg, amely a sziklák között rejtőzik, és minden arra haladó hajósból áldozatokat szed. Kharübdisz viszont egy hatalmas örvény, amely rendszeresen elnyeli a hajókat és mindent, ami a közelébe kerül. Odüsszeusznak nehéz döntést kellett hoznia: ha túl közel megy Szküllához, elveszíti embereit, ha viszont túl közel kerül Kharübdiszhez, az egész hajó elveszhet.

A Wikipédia mint tenger és a szerkesztők mint Odüsszeuszok

[szerkesztés]

A Wikipédia világa olyan, mint egy hatalmas, kiszámíthatatlan tenger, ahol a szerkesztők Odüsszeuszokként próbálnak navigálni. Ezek a szerkesztők nemcsak a Wiki-tengeren hajóznak, hanem egymás között is lavíroznak, mint önmaguk Szküllái és Kharübdiszei, és próbálnak eligazodni más Odüsszeusz-Szküllák és Odüsszeusz-Kharübdiszek között. Az irányelvek és útmutatók olyanok, mint a navigációs eszközök – térképek, iránytűk és csillagok –, amelyek segítik őket a biztonságos hajózásban, bár használatuk nem mindig egyértelmű és gyakran vita tárgyát képezi. A szerkesztők, akárcsak a tenger, formálják saját környezetüket az irányelvek és útmutatók megváltoztatásával. Ez a folyamat néha szép lassan és nyugodtan történik, máskor viszont vad áramlatokkal, mint a tenger építő vagy romboló hatása.

A szerkesztők különböző megközelítései

[szerkesztés]

A Wikipédia szerkesztői közössége különböző megközelítésekkel viszonyul az irányelvekhez

[szerkesztés]
  • Szigorú követők: Azok a szerkesztők, akik az irányelveket és útmutatókat nemcsak szellemükben, de betű szerint is mereven betartják és betartatják. Ők olyanok, mint a Szkülla, akik minden apró szabályt követnek és másoktól is megkövetelik ezt.
  • Rugalmas követők: Azok, akik az irányelveket és útmutatókat inkább szellemükben és nem betűjükben tartják be, és előnyben részesítik a józan észt és a mögöttes szándékot. Ők hasonlíthatók a Kharübdiszhez, akik nagyobb rugalmasságot és alkalmazkodóképességet mutatnak, de ez néha kaotikus helyzeteket eredményezhet.
  • Érdekvezérelt követők: Azok, akik az irányelveket és útmutatókat saját igényeikhez igazítják. Amikor érdekük úgy kívánja, szó- és betűszerint értelmezik az irányelveket, máskor viszont rugalmasan kezelik őket. Ők azok az Odüsszeuszok, akik a saját érdekeik szerint változtatják hozzáállásukat, próbálva előnyökhöz jutni, azaz ők vagy Szküllák, vagy Kharübiszek és sosem lehet tudni, éppen melyik formában jelennek meg.
  • Közvetítők: Azok, akik mindkét irányba állást foglalnak, de nem önös érdekből, hanem azért, mert igyekeznek megfelelni mindkét oldalnak. Rendszerint egyiknek sem sikerül teljes mértékben, így folyamatos konfliktusokba ütköznek. Ők a viharok közepette próbálnak egyensúlyt találni. Azaz ők is vagy Szküllák, vagy Kharübiszek, de inkább a békésen hajózó Odüsszeuszok megsegítésére, és nem a saját érdekük miatt történik a metamorfózisuk.
  • Passzív megfigyelők: Végül, vannak olyan szerkesztők is, akik nem vesznek részt aktívan ezekben a konfliktusokban. Ők inkább csendes megfigyelők, akik háttérben maradnak, és nem alakulnak sem Szküllává, sem Kharübdisszé. Ők a békés tengerek, amelyek nem érintettek közvetlenül a viharok és veszélyek által, de hozzájárulnak a tenger egészéhez.

A szerkesztők kölcsönhatásai és a Planktai petrai

[szerkesztés]

A szerkesztők közötti interakciók néha viharosak, amikor a különböző hozzáállások és érdekek összeütköznek. Ilyenkor felmerül a Planktai petrai (két „Bolygó-szikla”)[M. 1] megjelenésének a veszélye, amely újabb veszélyt jelent: a szerkesztők mind saját, mind mások Odüsszeusz-lényét összezúzhatják (akár az ártatlanúl odatévedtekét is). Ezek az ütközések rombolhatják a közösség kohézióját és a Wikipédia projektjének integritását, és fennáll a veszélye annak, hogy az elért győzelemmel a közösség többet veszít, mint amennyit tulajdonképpen nyer, azaz pürrhoszi győzelemmel ér fel.

Összegzés

[szerkesztés]

A Wikipédia irányelvei és útmutatói között való eligazodás hasonló kihívásokkal jár, mint Szkülla és Kharübdisz közötti navigálás az Odüsszeiában, főleg azért mert itt az Odüsszeuszok egyben a Szküllák és a Kharübdiszok is, akik önmagukból és egymásból is falhatnak, vagy akár el is nyelhetik önmagukat vagy egymást. A szigorú, a laza, az érdekvezérelt, a közvetítők és a passzív megfigyelők is mind különböző veszélyeket és kihívásokat rejtenek magukban önmagukra és másokra tekintettel is. A szerkesztőknek meg kéne találniuk az egyensúlyt a szigorú irányelvek betartása és betartatása valamint a rugalmasság között, hogy biztosítsák a Wikipédia megbízhatóságát és hitelességét. Az együttműködés és a közösségi támogatás kéne, hogy a kulcsa legyen a sikeres eligazodáshoz ezen az összetett terepen. A közösség dinamikája és az irányelvek változásai révén a Wikipédia tengerének állandóan változó környezetében a szerkesztők folyamatosan alkalmazkodnak, formálják és alakítják a szabályokat, hogy fenntartsák a projekt integritását és fejlődését.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Bár a Planktai petrai nem Odüsszeusz történetében szerepel, a szituációk érzékeltetésére kölcsön lett véve Apollóniosz Rhodiosz Argonautika című eposzából.

Források

[szerkesztés]