Wikipédia:Szerkesztői csoportok

„	Akinek nem inge, nem húzza gatyára. Beszólásaival nem megy majd mások agyára.	”

Az itt említett szerkesztői csoportok nem egyeznek a technikai (megerősített szerkesztő, járőr, adminisztrátor stb.) csoportokkal, és azoktól függetlenek, nem érintik azt, hogy ezen tevékenységek mellett milyen technikai (járőrözés, adminisztrátori teendők ellátása, IP-ellenőrzési munkák stb.) vagy egyéb (WT-tagságban való részvétel) tevékenységben vesznek részt (ezek vizsgálata is hasznos lehet, hiszen aki plusz tevékenységeket vállal, annak ténylegesen kevesebb ideje, lehetősége marad szócikkek írására, javítására, hiszen azt az időt, amit ezekre szánna azt a különböző technikai tevékenységek elvégzésére fordítja. Viszont ez az esszé nem ezek kapcsolatáról szól.).

Természetesen bármelyik, sőt mindegyik itt tárgyalt csoportban megtalálhatóak a hasznos szerkesztések ismérvei, némelyikben azonban az látható, hogy inkább a mennyiségi és nem a minőségi tényezők a hangsúlyosak. Alapvetően egyik csoport sem feltétlenül káros a Wikipédia építésére. A káros összetevőket egyéb, szerkesztési stílusokból kiszűrhető (helyesírás hiánya, stilisztika hiánya, felépítés hiánya stb.) adják. Az effektíven káros (vandálkodás, trollkodás, hoaxolás stb.) szerkesztések ebben az esszében nem szerepelnek, nem képezik egyik csoport részét sem, akkor sem, ha egy-két elenyésző esetben némelyik elő is fordul (pl. bújtatott formában).

A Wikipédia-szerkesztések egyik központi fontosságú eleme a mennyiség. Ez megmutatkozik mind egyéni, mind közösségi szinten. Bár nincs kifejezetten deklarálva, érezhető a versengés a szócikkek számat illetően a nyelvi változatok és a szerkesztők között is. Emiatt vannak olyan szerkesztők, akik könnyen és gyorsan megírható témákat választanak, amely témákban egyszerűen megírt szócikkeket tudnak létrehozni vagy bővíteni, javítani.

Fentebbi folyománya, hogy a Wikipédián hangsúlyozottan mennyiségi alapon történik az elismerés (pl. Szolgálati Emlékérem), és amelyekről különböző statisztikák készülnek. Természetesen vannak kivételek (Az év szócikke). Egyértelmű, hogy a mennyiséget könnyebb mérni, mint a minőséget. Jelen esszé ezért elsősorban nem mennyiségi hanem minőségi szempontok alapján próbálja rendszerezni a szerkesztői csoportokat, mely csoportok egyike-másika nem határolódik el kategorikusan más csoportoktól, némelyeknél ez hangsúlyosabban, míg másoknál kevésbé látható.

Jelen írás – jelenleg – nem érinti a nem tartalmi (Vita, Szerkesztői lap, szerkesztői vitalap, Wikipédia és Wikipédia-vita) lapok műveleteinek tárgyalását.

Egyik csoportban sem találhatóak megnevezett szerkesztők, nem is arra a célra szolgál az esszé, hogy bárkit is negatívan említsen, bárkire is sértő legyen, azonban nyilvánvalóan mindenki (vagy a többség) felismeri, melyik csoportokba tartozik. Nem cél, hogy bárki is bármelyik csoportba átkerüljön (semmilyen irányba vagy ból), mindenki úgy szerkeszt, ahogy akar, vagy ahogy tud. Éppen ezért az esszének nem célja senki megsértése, csak azt írja körül, hogy milyen tevékenységben, milyen minőségben dolgoznak a szerkesztők. Ismételten: nem a szerkesztőket minősíti, hanem a szerkesztéseket, szerkesztési köröket írja le abból a szempontból, hogy adott körben milyen hozzájárulások láthatóak.

Szócikkezők

Létrehozók

• „Kódex”-másolók: A lejárt jogvédelmű, azaz 70 évnél régebbi forrásokat bemásolók csoportja. Mivel a szövegek nem jogvédettek, így könnyedén másolhatóak egy az egyben. A csoportot jellemzi, hogy a felvitt szövegen nem változtatnak. Nem törődnek azzal, hogy a frissebb forrásokból is bővíthetnék a szócikket, viszont nehezményezik ha a szócikkeikre más szerkesztők hibajelző sablonokat helyeznek ki. Jelszavuk az „Elavult nyelvezet is magyarul van.”
• Életrajzmásolók: Olyan lexikonokat másolnak be, amelyekben ugyan van copyright jelzés, de mivel a bennük lévő adatok nem jogvédettek, ezért egy az egyben, minden nehézség nélkül (kis formázással persze) bemásolhatók. A csoportra jellemző, hogy itt sem nagyon történik más forrásból való bővítés, megelégszenek azzal, amit be tudtak másolni.
• Sablocikk-gyártók: Szubcsonknál alig valamivel többet tartalmazó, leginkább településekről (vagy amerikai szenátorokról) szóló lapok. Szerkesztésre megnyitva szembesülhetünk azzal, hogy a lap nem áll másból csak sablonokból, amelyek ilyen-olyan adatokat jelenítenek meg. Erre a csoportra is jellemző, hogy nem törekednek arra, hogy több információt vigyenek be annál, mint amennyivel a szubcsonk megugorható. Jelszavuk a „Legyen minél több szócikkünk!”.
• Adatbázisozók: Előbbinél abban különböznek, hogy nem feltétlenül sablonokkal dolgoznak, munkáikban több-kevesebb folyószöveg (inkább kevesebb) is megtalálható, azonban szócikkeiket csak különböző adatbázisok, statisztikák tartalmára és azok bemásolásával építik. Ezen csoport tagjai is gyorsan tudnak létrehozni, hiszen a szócikkalap adott, csak számokat és/vagy neveket kell cserélniük.
• Fordításgyártók 1. csoport: Az angol vagy a német (ez a kettő a leggyakoribb) nyelvű Wikipédia tartalmát géppel lefordítják, és ellenőrzés nélkül másolják be szócikknek. Jellemzően nem törekednek a valós és hibátlan tartalmak feltöltésére. Jelszavaik egyike: „Minél több szócikkünk van, annál menőbbek vagyunk!” A bővítésre, javításra való kifogásaik között szerepel a „Csak így tudok szerkeszteni.” valamint a „Muszáj szócikket írnom.” is.
• Fordításgyártók 2. csoport: Hasonló az előző fordítókhoz, de némiképpen kifinomultabban dolgoznak. Jobban odafigyelnek arra, hogy milyen munkát adnak ki a kezükből, viszont gyakran csak egy részét hozzák át a szócikkeknek. Legtöbbször a források átültetése is elmarad.
• Fordításgyártók 3. csoport: Az előző kettőnek a legfejlettebb változata. Ténylegesen végig mennek azokon a szövegeken, amiket fordítanak, és igyekeznek az eredeti szócikk teljes tartalmát visszaadni. Ők kicsit lassabban hoznak létre új szócikkeket, de odafigyelnek a munkájukra.
• Minimálszerkesztők: Olyan szerkesztők, akik csak a minimumot hozzák létre és azt nem nagyon bővítik később sem. Általában megjelölnek több forrást és további információt is, hogy azokat a szerkesztőket „segítsék”, akik ezek mellett a létrehozások mellett nem tudnak elmenni bővítés nélkül. Jelszavuk leginkább az, hogy „Az olvasót érdekli a téma és legalább ennyit kapjanak róla!” Motivációjuk általában az, hogy ők kezdjenek el minél több szócikket, ezért egy-egy témát nem dolgoznak ki rendesen, csak annyit hoznak létre sebtiben, ami már valamennyire vállalható. Inkább ezt az igényüket elégítik ki a létrehozásokkal, mint sem az olvasókét. Közöttük vannak olyanok is, akik minden témába szeretnek belekapni, de egyiket sem tudják és/vagy akarják bővebben kidolgozni. Róluk másoknak az juthat eszébe: „Aki mindenhez ért, az semmihez sem ért”.
• Nagyot álmodó minimalisták: Előzőtől abban térnek el, hogy nekiállnak egy nagy, átfogó témának, amelybe belekezdenek, de félúton feladják a szerkesztést, így hozva létre olyan szócikkeket, amelyek tartalmilag nagy egységet alkotnak, de a kivitelezésük gyenge. Itt is gyakorta előfordul az „Inkább legyen valami a témáról, mindegy, milyen rossz” felkiáltás. Az általuk létrehozott szócikkekhez ritkán térnek vissza, leginkább amikor nyomást éreznek (sablonozás, feljavítós eljárás, stb.) Ezen szerkesztők ha kicsit jobban nekifeszülnek, könnyen átléphetnek a minőségi szócikkek írói közé.
• Önképzők/önírók 1. csoport: Csak és kizárólag az önmagukról létrehozott szócikket szerkesztik, máshoz nem járulnak hozzá.
• Önképzők/önírók 2. csoport: Leginkább csak a saját magukról készített szócikket szerkesztik, de néha-néha belenyúlnak a hozzájuk kapcsolódó közeli témákba.
• Önképzők/önírók 3. csoport: Leginkább csak a saját magukról készített szócikket szerkesztik, de néha-néha belenyúlnak más, nem csak hozzájuk közeli témákba is.
• Önképzők/önírók 4. csoport: Eredetileg csak saját magukról hoznak létre szócikket, de aztán megtetszik nekik a felület, a lehetőség és mélyebb, tartalmasabb szerkesztéseket is végeznek más témákban is.
• Nekrológusok 1. csoport: A szócikk alanyának halála miatt tartják érdemesnek írni róla, de csak a legszükségesebbeket, amennyi elég ahhoz, hogy ne legyen törölve a lap (filmográfiák, albumlisták, bibliográfiák minimális életrajzi adattal megtoldva).
• Nekrológusok 2. csoport: Szempontjaik hasonlóak az első csoportéhoz, viszont bővebben írnak az elhunytról. A listákon kívül folyószöveg is megjelenik náluk.
• Listások: Elsősorban listaszócikkeket szeretnek létrehozni. Erős átfedés van a Nekrológusok 1. csoportjával. Ritka viszont az olyan szerkesztő, aki csak ezzel foglalkozna. A listák fajtája lehet egyszerű felsorolásszerű, minimális adatokkal és összetettebb, esetlegesen táblázatba rendezett tételekkel, képekkel ellátott formájú. Ez nagyban függ a lista tartalmától (ha az nem igényel bővebb változatot, vagy a bővebb változat túlságosan és feleslegesen tenné túl naggyá a szócikket) és a készítő felkészültségétől, kitartásától.
• Hírösszefoglalók 1. csoport: A friss hírekben megjelenő információkból állítanak össze szócikkeket azon az alapon, hogy ezen hírek sok forrásban megjelennek, ezért nevezetesek. Bár ez nem minden esetben igaz, ezzel nem foglalkoznak, így a jelentéktelenebb eseményekről is képesek hírösszefoglaló-szerű szócikkeket létrehozni, amelyek hamar törlési megbeszélésre kerülnek.
• Hírösszefoglalók 2. csoport: Előbbitől annyiban különbözik, hogy az itt lévők képesek mérlegelni, hogy adott esemény tényleg érdemes-e arra, hogy enciklopédiaszócikk váljon belőle. E két csoport gyorsan tud szócikkeket létrehozni, mert a hírek sokaságából könnyen tudnak értelmes összefoglalót alkotni.
• Minőségi szócikkek írói 1. csoport: Szócikklétrehozásaikat alapos forráskutatás előzi meg. Kényesen figyelnek arra, hogy az általuk létrehozott szócikkben minden állítás megfelelően forrásolva legyen és törekednek arra, hogy minden fontos és elérhető információt felvigyenek. Munkáik jó minőségűek, de lehetnek bennük kisebb-nagyobb hiányosságok. Ezeket idővel vagy pótolják/javítják, vagy hálásak a javításukért, ha azt mások teszik meg.
• Minőségi szócikkek írói 2. csoport: Az első csoporttól annyiban különböznek, hogy az általuk létrehozott szócikkekben ritkán van javítani, bővíteni való. Ez nem egyenlő azzal, hogy minden létrehozásuk „jó” vagy„kiemelt” szintű, hiszen nem minden jól megírt szócikk lehet ezek egyike vagy másika, létrehozásaik viszont gyakorta szerepelnek (akár több is egyszerre) az Év szócikke eljáráson, és némely esetben eredményesen.
• Fontos, de nem klasszikus értelemben vett szócikkek létrehozói 1. csoport: Ilyenek az átirányító és/vagy egyértelműsítő lapokat nagy számban létrehozók. A Wikipédia vonatkozó meghatározása szerint ezek ugyan szócikkek, de a klasszikus értelemben véve nem azok (bár előbbihez hasonlóval lehet enciklopédiákban, lexikonokban találkozni), azonban a Wikipédia jellegéből adódóan ezek hihetetlenül fontosak és nélkülözhetetlenek, hiszen ezek nélkül káosz állna be. Vannak olyan szerkesztők, akik specifikusan ezek létrehozására és gondozására álltak rá. Ennél a csoportnál fontos a monotonitás tűrés, és félő, hogy felléphet náluk a megcsömörlés, hiszen rengeteg apró, de ugyanolyan szerkesztést kell elvégezniük. Némelyikük kézzel, mások bottal vagy mindkettővel dolgoznak.
• Fontos, de nem klasszikus értelemben vett szócikkek létrehozói 2. csoport: Kevesebb fentebb említett lapot hoznak létre, leginkább csak akkor és olyanokat, amikkel éppen találkoznak és szükségesként lép fel az elkészítésük. Ezen csoport tagjai is dolgozhatnak kézzel és bottal, de utóbbi hiányában sokan fordulnak a botgazdákhoz a linkek cseréjének elvégzését kérve.

A leírtak egy részét, leginkább azokat, akik a minőségi szempontokat minden esetben a mennyiségi szempont elé helyezik articlecountitisben szenvedőként írják le.

Szerkesztgetők

• Számlálópörgetők: Keresik és rendszerint meg is találják azon szerkesztési módokat, amelyekkel minél magasabb szerkesztési számra lehet szert tenni. Szerkesztői lapjukon gyakorta frissítik, hogy mennyi a szerkesztésszámuk és/vagy mennyi és melyik szócikkeket szerkesztették. Mivel itt a mennyiség számít a csoport szorosan kötődik a minimálszerkesztők csoporthoz. Ez általában nem zárja ki a tevékenységük hasznosságát, az esetek túlnyomó részében az általuk végzett szerkesztések ténylegesen hasznosak vagy kiemelten hasznosak, azonban gyakran előfordulnak olyan változtatások is, amik gyakorlatilag feleslegesek, mert semmiben nem változtatják meg a szócikket. Ilyenek például a fájlhivatkozásokban lévő átírások). Az motiválja őket, hogy minél több szerkesztést tudhassanak sajátjuknak, önmagában nem feltétlenül megy a hasznosság rovására, ez utóbbi akkor áll be, ha úgy vannak vele: „Mindegy milyen szerkesztést mentek el, ez is növeli a számlálómat.”
• Javítók 1. csoport: A hibákat keresők és/vagy könnyen és gyorsan fellelő szerkesztők, akik arra törekednek, hogy a létrehozott szócikkekben ne legyenek gépelési, nyelvtani, stb. hibák. Nem azért szerkesztenek „aprókat”, hogy azzal a szerkesztésszámlálójukat pörgessék, hanem, mert komolyabb szerkesztésekre általában nincs idejük vagy lehetőségük. A számlálópörgetőktől annyiban különböznek, hogy nekik másodlagos a szerkesztési szám, de azért ezt is vezetik.
• Javítók 2. csoport: Előzőtől abban különböznek, hogy a keresett és fellelt hibákat nem feltétlenül önmaguk javítják, hanem jelzik a botgazdák üzenőfalán. Számukra ténylegesen az számít, hogy a hibák ki legyenek javítva, nem az, hogy ez a szerkesztéseik között vagy a szerkesztésszámlálójukban megjelenjen. A javítók és számlálópörgetők szerkesztései általában „apró változtatások” (elütések, jegyzetek igazítása, stb.).
• Botosok: Akik bottal vagy bot nélküli botmódban képesek fenti csoportokban leírtakat végezni, ezzel határozottan megkönnyítve az erre nem képesek életét. Tevékenységük végtelenül hasznos (leszámítva persze azokat az eseteket, amikor a bot hibásan működik, vagy a gazdája olyasmit végez el, amely nem volt megbeszélve), hiszen rövid időn belül tudják elvégezni azt a sokszor monoton műveletet, amely amúgy sok időt és energiát emésztene fel. Ráadásul ezt úgy tudják megtenni, hogy nem telítik el a „Friss változtatások” listáját, és ezzel nem zavarják a friss szerkesztések járőreit. Előfordulhat, hogy foglalkoznak a szerkesztéseik számával, de ennek ellenkezője is.
• Bővítők 1. csoport: Az új szócikkek létrehozása helyett (nincs kizárva, hogy nem tesznek ilyet) a már meglévők feljavításán szeretnek dolgozni. Munkálkodásuk során azonban nem feltétlenül figyelnek arra, hogy a munkájuk minősége megfelel-e az adott szócikk minőségének vagy a Wikipédia elvárásainak (például kiemelt szócikkben elhelyezett forrás nélküli állítások; élő személyek szócikkében kötelezően megadandó forrásjegyzet hiánya, stb.). E csoport részben fedi a Képezők 1. csoportját (lásd alább), hiszen a szövegek mellett a képek minőségével sem feltétlenül törődnek).
• Bővítők 2. csoport: Szintén inkább meglévő szócikkek bővítését részesítik előnyben, ők azonban odafigyelnek arra, hogy tevékenységük során minőségi munkát adjanak ki a kezükből (igényes szövegek, igényes képek behelyezése, forrásolás, stb.)
• Bővítők 3. csoport: Az előző csoportból azok tartoznak ide, akik képesek „jó” vagy „kiemelt” szintűre megírni az arra potenciálisan alkalmas szócikkeket, és erre hajlandók is. Általában jelölik is a szócikkeket a kiemelési eljárásra és végig is viszik azokon (akár többedszeri nekifutásra is).
• Listások: A bővítők speciális alcsoportja. Leginkább listákat bővítenek, figyelik a változásokat és karbantartják, frissítik, naprakészen tartják azokat. Egyes listákat botok kezelnek a Wikidatába beírt adatok alapján (sajnálatos módon felülírva a helyi szerkesztéseket, és a közösségi döntés ellenére).
• Egységesítők: Igyekeznek a szócikkeket a többihez egységesíteni (előfordul, hogy az igazítás nem mindig ahhoz történik, amelyből a legtöbb van), témakörtől vagy aktualitástól függetlenül fontos számukra ez. Amikor hozzájárulnak egy szócikkhez odafigyelnek, hogy a szócikkek megfeleljenek a WP:FELÉP-nek, a jegyzetek és források egységesen nézzenek ki, az infobox a többi, ugyanabba a témába tartozó szócikkhez hasonló legyen, stb. Tevékenységük gyakran találkozik visszavonással és ellenkezéssel, illetve újratermelődő javítanivalóval, mivel nem mindenki ismeri vagy fogadja el az egységesített állapotot. (Például az ellenzők a WP:FELÉP útmutató ellenére a „További információk” helyett még mindig a korábban elterjedt „Külső hivatkozások” szakaszt ismerik, vagy egybevonják azt a „Források” szakasszal).
• Tévénézők: Közreműködéseik listája meglepő párhuzamot mutat a tévéműsorral. A sorozatok, showműsorok, vetélkedők éppen látott epizódja alapján gyorsan frissítenek egy szócikket.

A leírtak egy részét, leginkább azokat, akik a minőségi szempontokat minden esetben a mennyiségi szempont elé helyezik a editcountitisben szenvedőként írják le.

Képezők

Itt erős átfedések állhatnak fent a csoportok között, hiszen vannak olyanok, akikre mindegyik vagy a legtöbb művelet illik, hiszen tölthetnek fel régi vagy szabad licencű képeket, készíthetnek és engedélyeztethetnek is, és ezek variációi is megjelenhetnek, nyilván egyes esetekben ezekre kicsi a lehetőség. Itt nem feltétlenül szempont, hogy a képek hova kerülnek feltöltésre.

• 1. csoport: Keresnek és általában találnak is feltöltött képeket a helyi Wikipédián vagy a Commonsban, ezekből igyekeznek minél többet elhelyezni a szócikkekben, nem törődve azzal, hogy ezzel rontják-e a szócikk színvonalát. Nem veszik figyelembe szöveg-kép arányát, sem a számosságát, vagyis hogy az irányelv szerint a szócikkek nem képgalériák.
• 2. csoport: szintén keresnek és általában találnak is feltöltött képeket a helyi Wikipédián vagy a Commonsban, ezekből annyit helyeznek el a szócikkekben, amennyivel azt esztétikussá teszik.
• 3. csoport: Az első kettőhöz hasonlatosan keresnek és legtöbb esetben találnak is képeket, azonban ha nem, akkor igyekeznek beszerezni. Ezen csoportban ez szabad licencű és/vagy már nem jogvédett képek feltöltésével történik. Feltöltéseik során azonban sokszor nem figyelnek arra, vagy nem törődnek azzal, hogy a feltöltött képek tényleg szabad licencűek, vagy ténylegesen feltölthetők a koruk alapján. Ez nem feltétlenül rosszhiszeműen történik, inkább csak figyelmetlenségből vagy nemtörődömségből.
• 4. csoport: Leginkább saját feltöltéseiket preferálják a szócikkekben, nem törődve a szócikk minőségromlásával, amikor rosszabb minőségűre cserélik a már szócikkben lévő képeket.
• 5. csoport: Szeretik a saját képeiket/feltöltéseiket szerepeltetni, de ha az nem jobb minőségű a már fent lévőnél, nem erőltetik a szócikkbe, elfogadják, hogy a saját képük a Commonsban érhető el. Itt előfordulhat olyan eset is, hogy a korábban feltett saját képet/feltöltést önmaguk cserélik le amikor észreveszik, hogy van annál jobb változat (esetleg jelzik a másik feltöltőnek, hogy bátran cserélje ki).
• 6. csoport: Ha nem találnak megfelelő képet, akkor próbálnak mások által készített képeket és a hozzájuk tartozó engedélyeket beszerezni, mivel tisztában vannak azzal, hogy nem tudnak megfelelő minőségű képeket készíteni (akár technikai, akár képességbeli hiányosságok miatt).
• 7. csoport: Saját kiváló minőségű képeiket töltik fel és/vagy önként ajánlják fel használatra azokat. Utóbbiak nem feltétlenül szerkesztenek, de nem kizárt az sem.

Egyéb körökben tevékenykedők

• Kategorizálók 2. csoport: Ritka az olyan szerkesztő, aki kizárólag kategóriák létrehozásával és rendezésével foglalkozik, itt azért nincs első csoport. Nagyon fontos és hasznos tevékenység, amelyet szinte bármelyik csoport művelhet, némelyek nagyobb tételben, mint mások. Ugyanakkor kényes tevékenység, mert a hibás kategóriák sok problémát okozhatnak mind a szócikkek terén, mind konfliktusokban.
• Sablonszerkesztők 1. csoport: Szócikkek helyett inkább a sablonok létrehozásában lelik örömüket és ebben találtak hasznos elfoglaltságra. Az ebben a csoportban lévők túlnyomó részben komoly technikai tudással rendelkeznek (magasszintű HTML-ismeret, különböző programozási nyelvek, stb.), amit a köz javára fordítanak sablonok készítésénél, gondozásánál.
• Sablonszerkesztők 2. csoport: Akik ritkábban hoznak létre vagy gondoznak sablonokat, de még így is inkább ebben tevékenykednek, mint szócikknévtérben és nem csak be tudnak segíteni ilyesmikbe, de meg is teszik. Szintén rendelkeznek komoly technikai tudással.
• Sablonszerkesztők 3. csoport: Akik elsősorban nem sablonkészítéssel, javítással foglalkoznak, de amikor szükségét érzik, készítenek néhányat. Általában nincsenek olyan komoly technikai tudás birtokában, mint előző két csoport tagjai, és leginkább már meglévő sablonok mintái alapján készítenek, bővítenek sablonokat. Esetenként rászorulnak a másik két csoportban lévők tudására.
• Modulszerkesztők, SQL-guruk, felületszerkesztők és hasonló kvalitásúak: Olyan szintű tudással rendelkező szerkesztők csoportjai, akiknek hozzájárulását többnyire meg sem értik a többiek. Jelen esszé írója sem, és amikor azt hiszi érti, akkor sem biztos, így nem tud nyilatkozni tevékenységükről, ezért általában csak tátott szájjal nézi az ebben a csoportban lévők tevékenységeit (bár azt még nem látta, hogy mit csinál egy SQL-guru, vagy maga az SQL), és arra sem méltó, hogy elismerje ezen szerkesztőket, hiszen azt sem érti, hogy mit csinálnak. Abban biztos, hogy amit tesznek az a közösség javát szolgálja (még akkor is, ha nem érti, miért).

Megrögzötten tevékenykedők és olyan ismérvek, amelyek szinte bármelyik csoportban lévőre illik vagy illhet

Megrögzötten tevékenykedők

Specifikus csoport, amely fentiek bármelyikénél előfordulhat, viszont nem fedi azt, hogy milyen tematikában tevékenykednek. Itt a megrögzöttség nem feltétlenül párosul negatív felhanggal, pusztán azt takarja, hogy a csoportba sorolhatóak egy-két típusú szerkesztést vagy szócikket készítenek (például nagyrészt csak listákat gyártanak, táblázatokat készítenek, képeket töltenek fel, stb.). Negatívság itt akkor mutatkozik amikor a szerkesztő a többszöri jelzés, kérés, keményebb fellépés ellenére is csak a saját belátása szerint hajlandó tevékenykedni (például forrás nélkül ír be forrásköteles adatokat, stb.). Effektíven ezek nem vandalizmusok, azonban problémásként jelentkezhetnek, mivel másoktól vonja el azt az időt, amit a saját érdeklődési körükben végeznének, hiszen időt fordítanak annak, hogy a nem forrásolt információt forrásolják más helyett, és arra, hogy tájékoztassák (akár sokadszorra is) az illetőt az elmaradásra. Azok, akik után így kell tevékenykedni általában szerkeszthetnek, de vagy nem, vagy igen nehezen kapnak megerősített státuszt, vagy igen könnyen és gyorsan visszavonják tőlük.

Ismérvek, amelyek szinte bármelyik csoportban lévőre illik vagy illhet

Bármely csoportban lévőre igaz lehet az, hogy szívesen vesz részt ilyen-olyan szerkesztési versenyeken, mint ahogy ennek ellenkezője is igaz lehet, miszerint nem szívesen vesz részt ilyesmiken, függetlenül attól, hogy milyen színvonalon szerkeszt vagy hoz létre szócikkeket (ide nem vonatkozik a jó cikk és a kiemelt cikk eljárás). Vannak, akiknek megfelelő az, hogy elismerések nélkül írnak, javítanak (esetenként ezért máshonnan kapnak/kaphatnak elismerést).