Wenckheim József
| Wenckheim József | |
 | |
| Született | 1778. november 22.[1][2] Nagyszeben[1][2] |
| Elhunyt | 1830. március 1. (51 évesen)[3][2] Pest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Orczy Terézia (1807. október 15. – )[4] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Czekelius Karolina Wenckheim Ferenc |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Körösladány[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wenckheim József témájú médiaállományokat. | |
Báró Wenckheim József (Nagyszeben 1778. november 22. – Pest 1830. március 1.) császári és királyi kamarás, Arad vármegye főispánja, lótenyésztő.
Család származása
[szerkesztés]A Wenckheim család bárói vonala az apjával, az 1736-ban született W. Xavér-Ferenc-el indult. Katonai pályára lépett és először részt vett a Hétéves háborúban. Majd a Bajor örökösödési háborúban már ezredesi rendfokozata volt. A törökök elleni háborúban szerzett magas érdemeket harcias cselekményéért és megkapta a Mária Terézia rend kitüntetést. Az 1794. május 11-i Courtrai-i csatában halálos sebet kapott. Felesége báró Rosenfeld Karolina volt. A házasságban 4 leány és egy fiú József született.
Élete
[szerkesztés]Mint apjánál neki is katonai pályán indult szakmai pályafutása. 1809-ben a Békés megyei nemesi felkelősereg alezredese.[mj 1] Később Torontál megye nemesi seregének már ezredese, majd a felkelés feloszlatása után 1823-tól Arad vármegye főispáni helytartója.
A napóleoni háborúk súlyos pénzügyi válságot, magas inflációt idéztek elő, ezért I. Ferenc 1822-ben elrendelte, hogy az 1811-12. évi országgyűlésen megszavazott hadiadót ezüstpénzben szedjék be. Ez azt jelentette, hogy az adó több mint 2,5-szeresére emelkedett. Miután Nógrád vármegye 1822. októberben és novemberben közgyűlésben tárgyalta e rendelet végrehajtását, de végül a vármegye megtagadta az adók beszedését. Miután a korábban kirendelt királyi biztos eredménytelen volt,[mj 2] ezért új királyi biztosnak gróf Wenckheim Józsefet bízták meg, a báró híresen hírhedt szigorúan ókonzervatív szellemű ember volt.[mj 3] Az elsőrendű feladata az volt, hogy derítse fel, kik vettek részt a megyei közgyűlésen az ellenszegülő határozatok meghozatalában, továbbá a szükséges újoncok toborzását és az adókra vonatkozó rendeleteket hajtassa végre. Wenckheim királyi biztos a kihirdetett közgyűlés napján rögtön katonasággal vetette körül a megyeházát, mihelyt az adóbeszedéssel elkészült, sietve kérte a felmentését a királytól.
1825-től haláláig Arad vármegye főispánja volt.
Fontos tevékenységet fejtett ki Békés vármegyében a vizek és mocsarak lecsapolásában és a Körös folyók szabályozása terén úttörő szerepet vállalt. Ezt a munkát későbbi családtagjai is folytattak.
Az elsők között volt, aki – gróf Széchenyi Istvánnal egy időben – felismerte a magyar lótenyésztés helyreállításának gazdasági fontosságát és annak folyamatos fejlesztését.[mj 4][mj 5][5]
Báró Wenckheim József első felesége Orczy Anna Mária bárónő, majd korai halála után második felesége báró Orczy Terézia volt.
Gyermekeik:
- Rozália (1808)
- Mária (1809–1896)
- Béla (1811–1879) magyar politikus, miniszterelnök
- György (1814)
- László (1814–1879) mezőgazdász, lótenyésztő
- Viktor (1815–1900)
- Paulina (1817–1896)
Báró Wenckheim József és fiának báró Wenckheim Béla mellszobrait Körösladány Nagyközség önkormányzata állíttatta 2000. évben.
A Wenckheim család temetőkriptája Körösladányban található.
Fő művei
[szerkesztés]- Gondolatok a Magyar Országi hanyatló lótenyésztésnek helyreállításáról… Pest 1815
Emlékezete
[szerkesztés]Báró Wenckheim Józsefnek és fiának báró Wenckheim Bélának mellszobrot állíttatott Körösladány Nagyközség önkormányzata 2000. évben. Báró Wenckheim József mellszobra
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Miután I. Napóleon francia császár csapatai átlépték Magyarország határát, I. Ferenc magyar király a magyar nemességet fegyverbe hívta.
- ↑ Malonyay Nep. János Zemplén vármegye főispáni helytartóját rendelték ki első izben.
- ↑ A királyi biztost mindig közvetlenül a király bízza meg, mint a végrehajtó hatalom részesét teljhatalommal ruházzák fel a kijelölt területek igazgatására.
- ↑ Wenckheim József nem tartozott a korai reformkor vezéralakjaihoz, de azt felismerte, hogy mennyire fontos a birtokos-nemesség összefogása a megalapozott mezőgazdasági reformok megcsinálásához, így a lótenyésztés fejlesztése, e célra lóversenyek rendezésével és gazdasági egyesületek alapításának a fontossága és ezzel egyre szélesebben át tudják fogni a magyar birtoknemességet.
- ↑ A Magyar Országi Lovak Nemesítését Tárgyaló Társaság első ideiglenes elnöke báró Wenckheim József volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal (magyar nyelven), 1857. (Hozzáférés: 2019. február 3.)
- ↑ a b c Wenckheim, Joseph Freiherr (BLKÖ)
- ↑ a b c Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal (magyar nyelven), 1857. (Hozzáférés: 2019. február 3.)
- ↑ Magyar főnemességi adattár. (Hozzáférés: 2024. október 19.)
- ↑ Az első kísérletek a lótenyésztés fejlesztésében. arch Hozzáférés: 2013. február 5.
Források
[szerkesztés]- Kronológia Első Kötet Kezdetek-1870. Budapest: (kiadó nélkül). 2006.
- Reiszig Ede: Pénzügyi válság a francia háborúk után. In Nógrád vármegye története.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: XII. kötet [Vachott - Zichy]. Pest: Ráth Mór. 1865.