Ugrás a tartalomhoz

Kortrijk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Courtrai szócikkből átirányítva)
Kortrijk (Courtrai)
Broel-tornyok
Broel-tornyok
Kortrijk címere
Kortrijk címere
Kortrijk zászlaja
Kortrijk zászlaja
Kortrijk elhelyezkedése Nyugat-Flandriában
Kortrijk elhelyezkedése Nyugat-Flandriában
Közigazgatás
Ország Belgium
RégióFlandria zászlója Flandria
KözösségA belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
TartományNyugat-Flandria zászlaja Nyugat-Flandria
JárásKortrijk járás
PolgármesterRudolf Scherpereel
(N-VA)
IrányítószámKortrijk: 8500
Bissegem: 8501
Heule: 8051
Bellegem: 8510
Kooigem: 8510
Marke: 8510
Rollegem: 8510
Aalbeke: 8511
Körzethívószám056
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség77 741 fő (2022. jan. 1.)[1]
Férfi48,70%
Nők51,30%
Népsűrűség922 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–1921,83%
20–6457,71%
65 felett20,47%
Más nemzetiségűek4,39% (2007. január 1.)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta9,03 (2006) %
Átlagos éves jövedelem12 964 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület80,02 km2
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 49′ 39″, k. h. 3° 15′ 57″50.827500°N 3.265833°EKoordináták: é. sz. 50° 49′ 39″, k. h. 3° 15′ 57″50.827500°N 3.265833°E
Kortrijk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kortrijk témájú médiaállományokat.

Kortrijk (hivatalos holland név, franciául: Courtrai; latinul: Cortoriacum) belga város és községi önkormányzat Nyugat-Flandria területén. A helyi önkormányzat fennhatósága alá tartoznak Kortrijkon kívül Aalbeke, Bellegem, Bissegem, Heule, Kooigem, Marke, és Rollegem települések is. A város a Leie folyó (francia nyelven: Lys) mentén fekszik, Genttől délnyugatra kb. 42 kilométerre. Az óváros egy részét, ami a folyó szigetén terül el, lakói a 17. század végén, a magyarországi Buda visszafoglalása után kortrijki Budának nevezték el.

Kirtrijk-ban

Történelme

[szerkesztés]

A várost Cortoriacum néven a rómaiak alapították a Lys folyó egy fontos gázlója védelmére, a város maga tipikus gallo-román településként (vicus) fejlődött a közeli katonai helyőrség mellett.

A 9. században II. Balduin flamand gróf erősítette meg a várost a normann támadások ellenében. 1190-ben Kortrijk szabad királyi városi előjogokat kapott Elzászi Fülöp flamand gróftól. Ezt követően a város rohamos fejlődésnek indult és a lakosság növekedése miatt új városfalakat kellett felhúzni, ezek egy része még ma is látható (az ún. Broeltorens). A városfal többi részét 1684-ben XIV. Lajos francia király katonái rombolták le.

A 13. században Portugál Ferdinánd, Flandria grófja és unokatestvére, VIII. Lajos francia király közötti küzdelmek miatt a város szinte teljesen elpusztult. A Ferdinándot követő flamand grófok hamarosan újjáépítették a várost. Ezt követően Kortrijk hamarosan a gyapjúfeldolgozásra épülő flamand textilipar egyik legjelentősebb központja lett.

Az aranysarkantyús csata

[szerkesztés]

1302-ben a közeli Brugge városában felkelés tört ki a francia uralom ellen. Flandria korábban önálló tartomány volt, bár a flamand grófok névleg a francia király hűbéresei voltak. 1302. május 18-án a felkelők lemészárolták a város francia lakosságát és a francia helytartó, Jacques de Châtillon seregének egy részét, amit IV. Fülöp francia király nem hagyhatott bosszulatlanul.

A francia király serege II. Róbert, Artois grófja vezetésével Kortrijk közelében ütközött meg a jórészt gyalogos katonákat és városi milicistákat felvonultató flamandokkal. A csatatérről összegyűjtött aranyozott sarkantyúkról elnevezett aranysarkantyús csata kiemelkedő flamand győzelemmel zárult. 1973 óta a belgiumi flamand közösség ezen a napon ünnepli hivatalos napját.

1323-ban újabb felkelés tört ki Flandriában, ez alkalommal I. Lajos flamand gróf ellen. IV. Fülöp felhasználta az alkalmat az újabb beavatkozásra, és az 1328-as casseli csata után ismét elfoglalta Flandria jelentős részét. I. Lajos fia és utóda, II. Lajos 1381-ben rövid időre visszafoglalta a várost Artevelde Fülöptől, de a következő évben a franciák a roosebekei csata eredményeként ismét megszerezték Kortrijkot. A csatározások során a város súlyos károkat szenvedett.

A 15. századtól napjainkig

[szerkesztés]
A kortrijki városháza

A 15. század során a város ismét a flamand textilipar egyik sikeres és gazdag központjává fejlődött a burgundiai hercegek uralma alatt. Burgundiai Mária 1482-es halálát követően a francia királyok ismételten kísérletet tettek a város feletti uralom megszerzésére. A város 16. századi történelmét meghatározta a Hollandiában 1539-ben a spanyol uralom ellen kirobbant felkelés és V. Károly spanyol király súlyos áldozatokkal járó megtorló hadjárata, valamint a Reformációt követő háborúk. XIV. Lajos francia király uralkodása alatt a várost hatvan év alatt összesen ötször foglalták el a franciák, míg végül az 1713-as utrechti béke a város és a környező területeket az osztrák Habsburgoknak juttatta.

Az 1789-es francia forradalom és az azt követő napóleoni háborúk után a város ismét fejlődésnek indult, elsősorban a lenvászon-termelésnek köszönhetően, ugyanis a Lys folyó savassága éppen megfelel a lenfeldolgozás követelményeinek. A várost súlyos tüzérségi támadások érték 1917-ben, de a legnagyobb pusztítást a szövetséges erők légitámadásai okozták 1944-ben. A város legnagyobb részét a II. világháborút követően újjá kellett építeni.

Látnivalók

[szerkesztés]
Kortrijk főtere, háttérben a Szt. Márton templom
A Miasszonyunk-templom (Onze-Lieve-Vrouwekerk te Kortrijk)
A középkori városfal maradványai, a Broel-torony
  • TREZOOR néven egyesítették a 2010-es évektben a város korábbi önálló múzeumait, a textilmúzeumot, a Kortrijk 1302 nevű gyűjteményt és a korábbi Broelmuseumot. A gyűjtemények kutatók számára tanulmányozhatók, illetve egy részük online is elérhető.[4]
A beguin rendház épülete Kirtrijk-ban

A város szülöttei

[szerkesztés]

Felsőoktatás

[szerkesztés]

A Leuveni Katolikus Egyetem egyik campusa (Katholieke Universiteit Leuven Campus Kortrijk – K.U.L.A.K) a Kortrijkban található.

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Kortrijk az alábbi városokkal létesített testvérvárosi kapcsolatot:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Bevolking per gemeente op 1 januari 2022. Statbel
  2. ID 943-011
  3. ID 855-013
  4. https://www.kortrijk.be/stadsarchief/musea
  5. No committee to develop ties with Lahore’s twins. Daily Times of Pakistan, 2007. március 2. [2012. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 8.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Kortrijk
A Wikimédia Commons tartalmaz Kortrijk témájú médiaállományokat.