Jacques de Châtillon
| Jacques de Châtillon | |
| Uralkodóház | House of Châtillon |
| Született | Saint-Pol-sur-Ternoise |
| Elhunyt | 1302. július 11. (46 évesen)[1] courtrai-i csata |
| Édesapja | Guy III, Count of Saint-Pol |
| Édesanyja | Matilda brabanti hercegnő |
| Testvére(i) |
|
| Gyermekei |
|
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jacques de Châtillon (1256. május 15. – 1302. július 11.) középkori francia lovag és nemesúr, Leuze-en-Hainaut, Condé, Carency, Huquoy és d'Aubigny hűbérura.
III. Guy, Saint-Pol grófjának fia és IV. Fülöp francia király feleségének, I. Johanna navarrai királynőnek a nagybátyja. Fülöp északi irányú terjeszkedésében aktív szerepet játszott, a király 1300-ban kinevezte a nemrégiben elfoglalt flamand grófság kormányzójának.
A korábbi flamand grófot, Guy de Dampierre-t és két fiát Châtillon elfogta és börtönbe vetette.
Kinevezése után Châtillon-nak a flamand városok felkeléseivel kellett szembenézni, aki kezdetben üdvözölték a francia uralmat, de néhány elhibázott intézkedés – mint például Brugge királyi előjogainak megvonása miatt – szembefordultak vele. Châtillon Brugge városába tette székhelyét, ahol kihívó viselkedése, tisztviselőinek korruptsága és IV. Fülöp provokatív 1301. májusi látogatása (ami alatt a franciák hatalmas lakomákat rendeztek) után a konfliktus kiéleződött. Az első nyílt összecsapásra Bruggében került sor, ahol a flamand textilművesek felkeltek és elűzték a franciákat. Châtillon visszafoglalta a várost 1302. május 18-án, de másnap, 19-én a bruggei mészárlásnak nevezett esemény során a lázadók visszatértek és meglepetésszerűen visszafoglalták a várost és lemészárolták a franciákat. Maga Châtillon is épphogy megmenekült és maroknyi kíséretével Kortrijk várába menekült.
A felkelésre válaszül IV. Fülöp sereget küldött Flandriába II. Robert d'Artois vezetésével, ehhez csatlakoztak Châtillon megmaradt katonái. A flamand városok milíciája és a Guy flamand gróf támogatói 1302. július 11-én Kortrijk közelében az Aranysarkantyús csata nevű összecsapásban legyőzték a francia lovagokat, a csatában maga Châtillon is életét vesztette.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Genealogics (angol nyelven), 2003
Források
[szerkesztés]- Georges Duby: A francia civilizáció ezer éve (Robert Mandrouval közösen). Budapest 1975. ISBN 9632800702
- Georges Duby: A katedrálisok kora. Művészet és társadalom, 980-1420. Budapest. Corvina Kiadó, 1998. ISBN 9631344487
- Georges Duby: A lovag, a nő és a pap. A házasság a középkori Franciaországban. Budapest. Nagyvilág Könyvkiadó, 2006. ISBN 9638671815
- Georges Duby: A nő a középkorban. Budapest. Corvina Kiadó, 2000. ISBN 9789631348293
- Georges Duby: Emberek és struktúrák a középkorban. Budapest. Magvető Kiadó, 1978. ISBN 9632707559
- Georges Duby: Franciaország története I-II. (Szerk.) Budapest, Osiris Kiadó, 2005, ill. 2007. ISBN 9633897564 illetve ISBN 9633897572
