Ugrás a tartalomhoz

Walter Lord

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Walter Lord Jr.
Született1917. október 8.[1][2][3][4][5]
Baltimore
Elhunyt2002. május 19. (84 évesen)[6][1][2][3][4]
Manhattan
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai (USA)
SzüleiHenriette Hoffman
John Walterhouse Lord
Foglalkozásajogász, író, történész
IskoláiPrinceton University (AB) , Yale University (LLB)
KitüntetéseiFrancis Parkman Prize for Special Achievement (1994)
Halál okaParkinson-kór
SírhelyeGreen Mount Cemetery

SablonWikidataSegítség

John Walter Lord Jr. (Baltimore, 1917. október 8.Manhattan, 2002. május 19.) amerikai író, jogász, szövegíró és népszerű történész, aki leginkább az RMS Titanic elsüllyesztéséről szóló 1955-ös beszámolójáról ismert, melynek címe : A Night to Remember.

Életrajza

[szerkesztés]

Fiatal évei

[szerkesztés]

Lord Baltimore-ban, Maryland államban született  idősebb John Walter Lord  és Henrietta MacTier (Hoffman) Lord gyermekeként 1917. október 8-án. Apja, aki ügyvéd volt, meghalt, amikor a kisfiú mindössze három éves volt. Lord nagyapja, Richard Curzon Hoffman a Baltimore Steam Packet Company ("Old Bay Line") gőzhajózási cég elnöke volt az 1890-es években.[7]

1925 júliusában, 7 évesen Lord átutazta az Atlanti-óceánt édesanyjával és nővérével New Yorkból Cherbourgba és Southamptonba az RMS Olympicon,[8] a Titanic testvérhajóján.[9] Sok más fiúhoz hasonlóan, akik a baltimore-i Gilman Iskolában jártak középiskolába, ő is a New York állambeli Cooperstown-ban a Hyde Bay Camp for Boys táborban töltötte a nyarat,[10] ahol megkapta a "The Commodore" megtisztelő címet, majd később visszatért és részt vett számos évenként megrendezett tábori eseményen, mint például a nyolc hüvelykes regatta, a tábortzáró grillezés és tábortűz. Ezután történelmet tanult a Princeton Egyetemen, ahol 1939-ben lediplomázott. Lord ezután beiratkozott a Yale Law Schoolba, és a Pearl Harbor elleni támadást követően megszakította tanulmányait, hogy az Egyesült Államok hadseregéhez csatlakozzon. A második világháború alatt 1942-ben a Stratégiai Szolgálatok Hivatalához rendelték kódtisztként Londonban. A háború 1945-ös befejezésekor az ügynökség titkára volt. Ezt követően Lord visszatért a Yale-re, ahol jogi diplomát szerzett.[11]

Pályafutása

[szerkesztés]

Lord írt vagy szerkesztett és jegyzett 11 bestseller könyvet olyan különböző témákban, mint a Pearl Harbor elleni támadás (A gyalázat napja, 1957), a Midway-i csata (Hihetetlen győzelem, 1967), az alamoi csata (Egy idő), a to Stand, 1961), a baltimore-i csata (The Dawn's Early Light, 1972), az Északi-sark felfedezése (Peary to the Pole, 1963), az első világháború előtti Amerika (A jó évek: 1900-tól az első világháborúig, 1960) ), a Coastwatchers (Lonely Vigil, 1977), a Dunkerque-i evakuálás (The Miracle of Dunkerque, 1982) és a polgárjogi harc (A múlt, amely nem hal meg, 1965).

Nem sokkal azután, hogy a New York-i J. Walter Thompson reklámügynökségnél szövegíróként dolgozott, Lord kiadta a The Fremantle Diary-t, amelyet a brit tiszt és a konföderációs szimpatizáns, Arthur Fremantle írásaiból szerkesztett, aki 1863-ban három hónapig barangolt Délen. Az írás 1954-ben enyhe, de meglepő sikert aratott, de ekkor Lord már jócskán készen állt az A Night to Remember befejezésére, amivel nagy népszerűségre tett szert.

Az RMS Titanic elsüllyedéséről szóló A Night to Remember 1955-ben bestseller lett, és 1958-ban egy népszerű brit filmet készítettek belőle azonos néven. A történész 63 Titanic-túlélő nyomára bukkant, és drámai, percről percre szóló beszámolót írt arról, hogy az óceánjáró első útja során elsüllyedt. Lord tudása a Titanic katasztrófájáról jelentős hírnevet szerzett, és gyakran tartott előadásokat a Titanic Történelmi Társaság ülésein. Utolsó éveiben Lord egy másik könyvet írt a Titanicról The Night Lives On: Thoughts, Theories and Revelations about the Titanic címmel, 1986-ban jelent meg, egy évvel azután, hogy felfedezték a Titanic roncsát, és megújult az érdeklődés a Titanic iránt. A következő évtizedben Lord James Cameron rendező tanácsadójaként szolgált a Titanic (1997) forgatása során. Cameron Titanic című filmjét és a Ghosts of the Abyss (2003) folytatásos dokumentumfilmjét Lord emlékének szentelte.

2009-ben Jenny Lawrence szerkesztette és kiadta The Way It Was: Walter Lord címen Lord életéről és könyveiről szóló írást. Az 1980-as évek végén Lawrence több órányi interjút rögzített Lorddal, amelyben az írásairól és életéről beszélt. A korai baltimore-i életéről egészen az OSS-nél Londonban és Párizsban töltött idejéig külön fejezeteket szentelnek kutatásának és minden könyve megírásának.[12]

Halála

[szerkesztés]
Walter Lord sírja

Lord 84 évesen halt meg 2002. május 19-én, miután Parkinson-kórban szenvedett, manhattani otthonában. A híres történész, David McCullough így nyilatkozott Lordról halálakor: „Ő volt az egyik legnagylelkűbb és legkedvesebb ember, akit valaha ismertem, és amikor csillagó szemekkel író akartam lenni, nagy segítség volt. . Mindig hálás leszek neki.”

Lordot anyai családjának parcellájában temették el, a történelmi Green Mount temetőben Baltimore-ban. Sírját márványpad jelzi, amelyen az általa írt könyvek láthatók.

Publikációi

[szerkesztés]
  • Lord 12 történelmi művet jelentetett meg:[13][14]
  • The Fremantle Diary (1954) (szerk.)
  • Emlékezetes éjszaka (1955)
  • A hírhedtség napja: Pearl Harbor bombázása (1957)
  • A szép évek: 1900-tól az első világháborúig (1960)
  • A Time to Stand: The Epic of the Alamo (1961)
  • Peary to the Pole (1963)
  • A múlt, amely nem hal meg (1965)
  • Incredible Victory: The Battle of Midway (1967)
  • A hajnal korai fénye: Az 1812-es háború és a csata, amely arra inspirálta Francis Scott Key-t, hogy írja meg a „The Star-Spangled Banner” (1972) című filmet
  • Lonely Vigil: Coastwatchers of the Solomons (Bluejacket Books) (1977)
  • Dunkerque csodája: A Dynamo hadművelet igaz története (1982)
  • Az éjszaka tovább él: Gondolatok, elméletek és kinyilatkoztatások az „elsüllyeszthetetlen” hajó elsüllyedésével kapcsolatban – Titanic (1986)[15]

Források

[szerkesztés]
  1.     "Francis Parkman Prize for Special Achievement – The Society of American Historians". sah.columbia.edu. Archived from the original on August 23, 2010. Retrieved August 31, 2010.
  2.    ^ Alexander Crosby Brown (1961). Steam Packets on the Chesapeake. Cambridge, Maryland: Cornell Maritime Press. LCCN 61012580.
  3.    ^ UK Southampton Incoming Passenger List dated July 16, 1925
  4.    ^ "Titanic Historical Society, Inc. : Walter Lord Memories of theOlympic". titanic1.org. Archived from the original on August 10, 2016. Retrieved April 9, 2012.
  5.    ^ "Hyde Bay Camp For Boys, Walter Lord At Hyde Bay Camp".
  6.    ^ Jump up to:a b c d e Frederick N. Rasmussen (May 21, 2002). "Baltimore-born author dies, wrote classic Titanic book". The Baltimore Sun.
  7.    ^ Lord edited and annotated but did not write The Fremantle Diary (1954).
  8.    ^ Lord, Walter (June 1965). The Past That Would Not Die. Harpercollins.ISBN 978-0-06-012700-8.
  9.    ^ Lord, Walter (1986). The Night Lives On: Thoughts, Theories and Revelations about the Titanic. London: Penguin. ISBN 0-14-027900-8.
  10.  ^ Lawrence, Jenny, ed. (July 2009). The Way It Was: Walter Lord on His Life and Books The Titanic Historical Society, Inc.>. Ubuildabook. ISBN 978-0-615-25973-4.
  11.  ^ "Titanic Historical Society, Inc. : Walter Lord". titanic1.org. Archived from the original on July 15, 2002. Retrieved August 31, 2010.
  12.  ^ "Mathey College – Walter Lord Society". princeton.edu. RetrievedAugust 31, 2010.
  13.  ^ Lord, Walter (1986). The Night Lives On (1st ed.). New York: Morrow.ISBN 9780688049393. Full title of some later editions: The Night Lives On: Thoughts, Theories and Revelations about the Titanic.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. BnF-források (francia nyelven)
  6. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  7. Alexander Crosby Brown. Steam Packets on the Chesapeake. Cambridge, Maryland: Cornell Maritime Press (1961) 
  8. UK Southampton Incoming Passenger List dated July 16, 1925
  9. Titanic Historical Society, Inc. : Walter Lord Memories of the Olympic'. titanic1.org. [2016. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  10. Hyde Bay Camp For Boys, Walter Lord At Hyde Bay Camp
  11. Frederick N. Rasmussen. „Baltimore-born author dies, wrote classic Titanic book”, The Baltimore Sun , 2002. május 21. 
  12. The Way It Was: Walter Lord on His Life and Books The Titanic Historical Society, Inc.>. Ubuildabook (2009. július 1.). ISBN 978-0-615-25973-4 
  13. Titanic Historical Society, Inc. : Walter Lord. titanic1.org. [2002. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
  14. Mathey College – Walter Lord Society. princeton.edu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
  15. Lord, Walter. The Night Lives On, 1st, New York: Morrow (1986). ISBN 9780688049393 „Full title of some later editions: The Night Lives On: Thoughts, Theories and Revelations about the Titanic. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Walter Lord című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.