Ugrás a tartalomhoz

Vratislavice nad Nisou

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vratislavice nad Nisou (Maffersdorf)
Vratislavice nad Nisou címere
Vratislavice nad Nisou címere
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületLibereci
JárásLibereci
PolgármesterLukáš Pohanka
Irányítószám463 11
Népesség
Teljes népesség8935 fő (2021. márc. 26.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Terület12,921 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 44′ 36″, k. h. 15° 05′ 33″50.743333°N 15.092500°EKoordináták: é. sz. 50° 44′ 36″, k. h. 15° 05′ 33″50.743333°N 15.092500°E
Vratislavice nad Nisou weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vratislavice nad Nisou témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vratislavice nad Nisou (német nyelven: Maffersdorf) Liberec kerülete és városrésze Csehországban, északon. Mintegy 6700 lakosú.

Fekvése

[szerkesztés]

A településrészt a Nisa folyó fogja közre Liberec és Jablonec között, mintegy 3,5 km-re délkeletre, Liberec központjától.

Története

[szerkesztés]

A Nisa folyó bal partján álló települést Wratislawicz néven a 13. században cseh telepesek alapították. Első írásos említése ezen a helyen az 1460-as évekből származik, amikor itt egy már egy kő falú templomot említettek. A Nisa jobb partján pedig (mint önálló község) a 16. században Sziléziából származó német ajkú telepesek alapították meg Meffersdorf-ot. Ez a két falu nemcsak különböző néven szerepelt, de még különböző területhez is tartozott (Liberec, és Český Dub). A harmincéves háború után a német Maffersdorf nevet kezdték használni mindkét helyen - a cseh Wratislawicz név feledésbe merült.

Maffersdorf a Nisa jobb partján (Liberec oldala) fejlődött tovább. 1701-ben egy új plébánia temploma is elkészült, a prágai építész Marco Antonio Canavelli tervei szerint.

A 19. század második felében az ipari tevékenység is kibővült mindkét faluban. Ignaz Ginzkey által alapított szőnyeggyára (Willy nevű fia által továbbfejlesztve) világhírt ért el. 1924-ben, Ginzkey a Waldorf-Astoria szállodába New York City a világ addig legnagyobb szőnyegét készítette el. 1896-ban pedig Eduard Stiassny alapított itt porcelánmanufaktúrát.

1862-ben a gyógyvíz felfedezése után a falu bal partja is bekapcsolódott a fürdő üzletbe. 1913-ban egy ásványvíz forrást is felfedeztek itt, ezt követően 1918-ban, a fürdőt Maffersdorf vásárolta meg.

1872-ben a jobb parti Maffersdorfban részvénytársaságként jött létre a Reichenberger Bierbrauerei und Malzfabrik (reichenbergi sörfőzde és malátagyár).

1901-ben a folyó jobb és bal partján álló falu egybeolvadt mezővárossá (népesség 6234 1934), a cseh lakosok ezután kezdték el használni a jelenleg ismert Vratislavice nevet. 1903-ban mint város teljes státuszt szerzett, 1919-ben pedig a terület az újonnan alapított ország; Csehszlovákia része lett.

Ennek egy része a Szudétavidék, a müncheni egyezmény szerint, majd 1945 után a területet és a várost szinte kizárólag német ajkú lakosság lakta.

1951-ben a város vasúti közlekedése csatlakoztatva lett a Liberec és Jablonec villamos projekthez. Napjainkban a villamosútvonalat a helyi közlekedési vállalat, a Dopravní podnik měst Liberce a Jablonce nad Nisou (DPMLJ) működteti.

Vratislavice 1980-ban Liberec közigazgatási része lett.

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]
  • Ignaz Ginzkey (1818-1876, Maffersdorf) - szőnyeg mágnás
  • Wilhelm Ginzkey (1856-1934, Maffersdorf)- szőnyeggyáros
  • Ferdinand Porsche (1875-1951) - autó tervező
  • Prof. Oskar Baudisch (1881-1950, La Jolla, Kalifornia) - német-amerikai röntgenológus
  • Konrad Henlein (1898-1945) - politikus
  • Hans Molitor (1895-1945, New Jersey) - osztrák-amerikai farmakológus
  • Prof. Elisabeth Decht (született 1914) - osztrák zongorista és orgonaművész
  • Walter Radetz (1926-1986)- német író, szerkesztő, fordító
  • Roland Bulirsch (született 1932-ben, Nová Ruda (Neurode) Vratislavice)- matematikus, itt nőtt fel.
  • Prof. Roland Schneider (1939-2007) - német Japanologista

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2022. április 18.

Források

[szerkesztés]
  • Vratislavice a Liberec honlapján (cz) [1]