Vitorlás algaevő harcsa

Vitorlás algaevő harcsa
	Akváriumi példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Pontyszerűek (Ostariophysi);
Rend:	Harcsaalakúak (Siluriformes);
Család:	Tepsifejűharcsa-félék (Loricariidae);
Alcsalád:	Hypostominae;
Nem:	Pterygoplichthys; Gill, 1858
Faj:	P. gibbiceps;
Tudományos név
	Pterygoplichthys gibbiceps; (Kner, 1854)
Szinonimák
	Ancistrus gibbiceps Kner, 1854; Glyptoperichthys gibbiceps (Kner, 1854); Liposarcus altipinnis Günther, 1864;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vitorlás algaevő harcsa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vitorlás algaevő harcsa témájú médiaállományokat és Vitorlás algaevő harcsa témájú kategóriát.

A vitorlás algaevő harcsa (Pterygoplichthys gibbiceps) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a tepsifejűharcsa-félék (Loricariidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A vitorlás algaevő harcsa előfordulási területe Dél-Amerika északi fele. Az Amazonas és az Orinoco folyók felső és középső szakaszain található meg.

Megjelenése

Ez a tepsifejűharcsa elérheti az 50 centiméteres hosszúságot is. Magyar nevét a hatalmas hátúszójáról kapta. A nagy úszóin és testén az alapszín barna vagy feketés árnyalatú; ezeket pedig sok apró, még sötétebb petty borítja.

Életmódja

Trópusi és édesvízi halfaj, amely a mederfenéken tartózkodik. A 23-27 Celsius-fokos hőmérsékletet, valamint a 6-8 pH értékű vizet kedveli. Éjszaka tevékeny és amint neve is mondja, algákkal táplálkozik.

Felhasználása

Kereskedelmi halászata folyik az akváriumok számára.

Képek

Források

Pterygoplichthys gibbiceps (Kner, 1854) FishBase
Ferraris, C.J. Jr., 2007. Checklist of catfishes, recent and fossil (Osteichthyes: Siluriformes), and catalogue of siluriform primary types. Zootaxa 1418:1-628.
Kner, R. 1854. Die Hypostomiden. Zweite Hauptgruppe der Familie der Panzerfische. (Loricata vel Goniodontes). Denkschriften der Mathematisch-Naturwissenschaftlichen Classe der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften in Wien 7: 251–286 [separate 1–36], Pls. 1–5. [Abstract in Sitzungsber. Akad. Wiss. Wien 1853, 10: 279–282. Separate probably appeared first.]
Günther, A. 1864. Catalogue of the fishes in the British Museum. Catalogue of the Physostomi, containing the families Siluridae, Characinidae, Haplochitonidae, Sternoptychidae, Scopelidae, Stomiatidae in the collection of the British Museum 5: i–xxii + 1–455. BHL reference page