Tepsifejűharcsa-félék

Tepsifejű harcsafélék
	Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen
	Pterygoplichthys sp.
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Pontyszerűek (Ostariophysi);
Rend:	Harcsaalakúak (Siluriformes);
Öregcsalád:	Loricarioidea;
Család:	Tepsifejű harcsafélék (Loricariidae); Rafinesque, 1815
Alcsaládok
	tepsifejű harcsaformák (Loricariinae) vértesharcsa-formák (Hypostiminae) Hypoptopomatinae Delturinae Lithogeneinae Neoplecostominae
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tepsifejű harcsafélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tepsifejű harcsafélék témájú kategóriát.

A harcsaalakúak rendjének legnagyobb családja, a tepsifejű harcsafélék (Loricariidae)^[2] több mint 700 fajt számlál, és évről évre újabbakat fedeznek föl. Az összes faj Közép- és Dél-Amerikából származik, könnyen felismerhetők tapadókorong alakú szájukról és lapos testükről.

Előfordulásuk

Az Andok mindkét oldalán elterjedtek, bár az egyes fajok általában viszonylag kis területen fordulnak elő.^[3] Costa Rica, Panama és Dél-Amerika területén honosak, az édesvizek lakói. Leggyakrabban gyorsfolyású vizekben élnek, 3 ezer méter tengerszint feletti magasságig,^[4] de gyakoriak majdnem minden egyéb vizes élőhelyen is,^[5] brakkvizes torkolatokban, alacsony pH-jú fekete vizekben valamint barlangok vizében.^[6]

Megjelenésük, felépítésük

Legelőször szembeötlő jellemzőjük, hogy döntő többségük bőrét teljesen beborítják a csontpajzsok. Testük igen lapos, első részük szélesebb magasságuknál. Nem minden fajnál találunk zsírúszót, de ha van, akkor azt erős tövis támasztja meg.

Szájszervük olyan hatékony tapadókoronggá alakult át, hogy a nagyon erős áramlás sem képes elsodorni őket. Olyan nagy szívóerőt képesek kifejteni, hogy szinte leválaszthatatlanok az aljzatról.^[7]

Életmódjuk, élőhelyük

Természetes körülmények között tiszta, gyorsan folyó vizekben élnek (a lapos testforma is ezt szolgálja). Elég érzékenyek a víz minőségére, infuzóriumokkal dúsult vízben könnyen elpusztulnak. Táplálékuk döntő hányada növényi eredetű eleség..^[7]

Tartásuk

A kereskedelemben a leggyakrabban az Ancistrinae, a tepsifejű harcsaformák (Loricariinae) és vértesharcsa-formák (Hypostiminae) (többnyire hibrid) fajait árulják.

Mivel nagyrészt növényevők, akváriumban rendszeresen adjunk nekik spenótot, főtt cukkinit vagy növényi anyagtartalmú táplálék tablettákat. Kedvelik a frissen spenót, de nagyon szer5etzik az üzletekben kapható gyorsfagyasztott parajpürét is. Ha a spenót-, saláta-, reteklevelet nyersen szeretnénk etetni velük, akkor kővel kell a leveleket az akvárium talaján, vagy tapadókoronggtal az oldalfalon rögzíteni. Kedvelik a növényi eredetű eleségtablettákat is, persze a legjobban az algát szeretik.^[7]

kaphatók. E fajok szállításakor ügyeljünk arra, hogy a nejlon zacskó sarkai is össze legyenek gumizva, mert ellenkező esetben főként az ivadékok beszorulnak, és könnyen elpusztulhatnak. Betelepítéskor egyesek szeretnek feltapadni a zacskó oldalára, ezért akváriumba való behelyezésük némi odafigyelést, gyakorlatot igényel.

L-számok

Bővebben: L-számok

Egyre több tepsifejű harcsát fedeznek fel, és amíg az új fajok nem kapnak tudományos nevet, addig ezekkel a számokkal azonosítják őket (főleg az akvaristáknak van erre igényük). Az L a Loricariidae családra utal, a számok a felfedezés sorrendjében növekszenek.

Alcsaládok

tepsifejű harcsaformák (Loricariinae), vértesharcsa-formák (Hypostiminae), Ancistrinae, Hypoptopomatinae, Delturinae, Lithogeneinae, Neoplecostominae.

Jegyzetek

↑ Checklist of Catfishes, recent and fossil
↑ A tepsifejű harcsa önmagában különíródik, csak a közös utótag miatt írjuk egybe a mozgószabály szerint; a -félék képzőszerű utótag esetéhez l. még OH. 133.
↑ Quevedo, Rodrigo, Reis, Roberto E. (2002). „Pogonopoma obscurum: A New Species of Loricariid Catfish (Siluriformes: Loricariidae) from Southern Brazil, with Comments on the Genus Pogonopoma” (PDF). Copeia 2002 (2), 402–410. o.
↑ Nelson, Joseph, S.. Fishes of the World. John Wiley & Sons, Inc. (2006). ISBN 0471250317
↑ Fenner, Robert: Loricariids. WetWebMedia.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)
↑ Covain, Raphael, Fisch-Muller, Sonia (2007). „The genera of the Neotropical armored catfish subfamily Loricariinae (Siluriformes: Loricariidae): a practical key and synopsis” (PDF). Zootaxa 1462, 1–40. o. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)
↑ ^a ^b ^c Háziállat

Források

↑ Háziállat: Dr.Háziállat: Akváriumi harcsák: az algaevők

További információk

haziallat.hu
L-számok
akvarista.hu Archiválva 2013. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Checklist of Catfishes, recent and fossil

[2] A tepsifejű harcsa önmagában különíródik, csak a közös utótag miatt írjuk egybe a mozgószabály szerint; a -félék képzőszerű utótag esetéhez l. még OH. 133.

[pogonopoma-3] Quevedo, Rodrigo, Reis, Roberto E. (2002). „Pogonopoma obscurum: A New Species of Loricariid Catfish (Siluriformes: Loricariidae) from Southern Brazil, with Comments on the Genus Pogonopoma” (PDF). Copeia 2002 (2), 402–410. o.

[Nelson-4] Nelson, Joseph, S.. Fishes of the World. John Wiley & Sons, Inc. (2006). ISBN 0471250317

[Fenner-5] Fenner, Robert: Loricariids. WetWebMedia.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)

[loricariinae-6] Covain, Raphael, Fisch-Muller, Sonia (2007). „The genera of the Neotropical armored catfish subfamily Loricariinae (Siluriformes: Loricariidae): a practical key and synopsis” (PDF). Zootaxa 1462, 1–40. o. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)

[H-7] Háziállat

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]