Andok
| Andok | |
 | |
| Andok | |
| Magasság | 6962 m |
| Hely | Dél-Amerika Argentína Chile Peru Bolívia Ecuador Kolumbia Venezuela |
| Hegység | Kordillerák |
| Legmagasabb pont | Aconcagua (6962 m) |
| Típus | vulkanikus, gyűrődéses |
| Terület | 3 300 000 km2 |
| Hosszúság | 7000 km |
| Szélesség | 200-600 km |
| Elhelyezkedése | |
 Andok
Pozíció Dél-Amerika térképén
| |
 d. sz. 21° 49′ 34″, ny. h. 66° 41′ 53″21.826000°S 66.698000°WKoordináták: d. sz. 21° 49′ 34″, ny. h. 66° 41′ 53″21.826000°S 66.698000°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Andok témájú médiaállományokat. | |
Az Andok a Föld leghosszabb hegysége Dél-Amerika nyugati partja mentén. Hossza 7000 km, szélessége nagyjából 200–300 km, néhány helyen (a 18° és a 20° szélességek között) meghaladja az 500 km-t (Bolíviában 640 km),[1] átlagos magassága 4000 m. A központi vonulatok oldalairól kisebb hegységek válnak le. Hét országban terül el: Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru, Venezuela.
.jpg)
Az Andok a második legmagasabb hegység. Legmagasabb pontja az Aconcagua (6962 m). A Chimborazo az ecuadori Andokban a Föld középpontjától legtávolabb eső hely, az egyenlítői kidudorodás miatt. Az Andok nem olyan magas, mint a Himalája, de legalább olyan széles és majdnem kétszer olyan hosszú.
Fizikai jellemzők
[szerkesztés]Geológia
[szerkesztés]Az Andokat alapvetően lemeztektonikai folyamatok hozták létre, a Nazca-lemez alábukása (szubdukciója) a dél-amerikai lemez alá. A két lemez határát a Peru-Chile óceáni árok jelzi. A fiatal Nazca litoszféra ellenállása a szegélyek mentén sok földrengést okoz.
Az Andok kialakulása a jura időszakban kezdődött. A kréta időszakban kezdte elnyerni mai formáját, a keleti ősi kratonok üledékes és átalakult kőzeteinek kiemelkedésével törésével és gyűrődésével. A Nazca-lemez, illetve részben az Antarktiszi-lemez alábukása életben tartja a tektonikus erőket és folyamatos hegységképződéshez (orogenezishez) vezet, amely nagy földrengésekkel és vulkánkitörésekkel jár. Délen nagy törés választja el a Tűzföldet a kis Scotia kéreglemeztől. Az 1000 kilométeres Drake-átjáró túloldalán, a Scotia-lemeztől délre fekszenek az Antarktiszi-félsziget hegyei, amelyek az Andok láncai meghosszabbításának látszanak.
Az Andokban több aktív vulkán van. A leghíresebb a Cotopaxi, az egyik legmagasabb aktív vulkán a világon. Az Andok három részre oszlik: a Déli-Andok Argentínában és Chilében, a Közép-Andok Chile északi részén, Peruban és Bolíviában, valamint az Északi-Andok Ecuador északi részén, Peruban és Venezuelában. Az Északi-Andok két vonulatra oszlik: a Nyugati Kordillera és a Keleti Kordillera, amelyeket mély medencék választanak el egymástól.
Éghajlat
[szerkesztés]Az Andok éghajlata a magassággal és tengerhez való közelséggel változik. A déli rész esős és hideg, a központi nagyon száraz, az északi esős és meleg, 18 °C átlaghőmérséklettel. Az éghajlat a magassággal hirtelen változik. A hóborította Cotopaxi hegycsúcstól néhány kilométerre már esőerdők vannak.
A hóhatár az elhelyezkedéstől függ. Ecuadorban, Venezuelában, Kolumbiában és Peruban 4500–4800 m, Dél-Peru és Észak-Chile száraz hegységeiben (a 30° déli szélesség körül) 4800–5200 m. Dél felé csökkenni kezd, az Aconcaguán (32° D) 4500 m, a 40° szélességnél 2000 m, az 50°-nál 500 m, és a Tűzföldön (55° D) már csak 300 m. Az 50° D-től kezdődően több gleccser lenyúlik a tengerszintre.
Élővilág
[szerkesztés]Emberek
[szerkesztés]Felfedezése
[szerkesztés]Woodbine Parish és Joseph Barclay Pentland végighaladt a bolíviai Andok nagy részén 1826 és 1827 között.
Hegycsúcsok
[szerkesztés]
Az Andok 10 legmagasabb hegycsúcsa:
| Magasság (m) | Név | Ország |
|---|---|---|
| 6962 | Aconcagua | Argentína
|
| 6891 | Ojos del Salado | Argentína, Chile
|
| 6792 | Monte Pissis | Argentína
|
| 6770 | Cerro Mercedario | Argentína
|
| 6768 | Huascarán | Peru
|
| 6759 | Cerro Bonete | Argentína
|
| 6758 | Nevado Tres Cruces | Argentína, Chile
|
| 6739 | Llullaillaco | Argentína, Chile
|
| 6658 | Walther Penck-csúcs | Argentína
|
| 6638 | Incahuasi | Argentína, Chile
|
Források
[szerkesztés]- ↑ Andok térkép. [2010. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
Irodalom
[szerkesztés]- Longhena, M.-Walter, A.: Az ősi Peru - Az Andok kultúrái, az inkák birodalma, Officina '96 Kiadó, 2002.
- Az Andok kincsei, Elektra Kiadóház, 2010
Szakcikkek
[szerkesztés]- H. "Bedouin" Áron, Qoyllurrity: a hó csillaga : zarándokút az Andok csúcsai között, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2009. (11. évf.) 3. sz. 42-57. old.
- Pajtókné Tari Ilona: Salar de Uyuni : kalandozás az Andok hegyláncai között, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2006. (8. évf.) 3. sz. 18-25. old
- Mező Szilveszter: Az ismeretlen Andok - A Méridai-Kordillera ösvényein, Élet és tudomány, 2004. (59. évf.) 25. sz. 784-787. old.
- Kókai Sándor: Misztikum és valóság az Andok láncai között: Peru, Természet világa: természettudományi közlöny, 1999. (130. évf.) 2. sz. 66-68. old.
- Sáfrány József: Tengerparti sivatag: az Andok lábánál, Természetbúvár, 1997. (52. évf.) 4. sz. 28-30. old.
- Jégszigetek az Andok tavaiban, Természet világa: természettudományi közlöny, 1983. (114. évf.) 2. sz. 75-76. old.
- A déli Andok vulkánjainak idei kitörése, Természettudományi közlöny , 1932. (64. évf.) 959-960. sz. 340-343. old.
További információk
[szerkesztés]
- PhotoGlobe: Andes around Mt. Mercedario
- Andes geology (University of Arizona)
- Climate and animal life of the Andes
- Civilizations of Ancient Peru
.jpg){kind=small}
|
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |