Vita:Zsidó királyok listája

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Ókori témájú szócikkek (születő besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ELVe (vita), értékelés dátuma: 2009. július 24.

Ókori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Zsidósággal kapcsolatos szócikkek (születő besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ELVe (vita), értékelés dátuma: 2009. július 24.

Zsidósággal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Nevek átírása: Hogyan? Honnan? Hová?

Ezt ideírom, hátha mást is érdekel. El kéne dönteni (sürgősen, mert szaporodnak a linkek), hogy mi legyen a bibliai király- (és tágabban nem csak a király-) nevek átírási alapja.

• a régi Károli (általában ez a bevett mindenhol és ezt ismerik fel a legtöbben)
• új Károli (= új református) / új katol. / új akármi (közös bennük, hogy semmihez sem hasonlítanak és senki nem ismeri fel őket)
• az eredeti héber
• valamilyen tudományos(-fantasztikus, mert jórészt érthetetlenek, hogy honnan veszik, pl. olyan, hogy „Jozija, Amásza” végképp nincsen)
• vagymi :-o

Ugyanis itt is legalább 4-féle keveredik, és ha így marad, hatalmas káoszba fulladhat az egész. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 24., 09:10 (CEST)

Naná, hogy eredeti. Mellette feltüntetve az egyebeket. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 27., 14:11 (CET)

Hogy értitek azt, hogy az eredeti héber? Írjuk héber betűkkel? Vagy hogy írjuk át? Pláne a magánhangzókat... Már sokan átírták, azok között kéne dönteni. Szerintem mindenképpen fel kéne tüntetni a revideált Károli, a protestáns újfordítás, a Szent István Társulat-féle és a Jeromos Társulat-féle fordítások névhasználatát. (Már csak azért is, mert ezek között szerintem sokszor van egy-két egybeesés.) De hogy melyik legyen közülük az alapértelmezett? Nem tudom, talán a protestáns újfordítás. – Tkarcsi ^vita 2009. október 27., 15:02 (CET)

Miért pont a protestáns, miért pont az új? A legtisztább és legsemlegesebb, sőt legtudományosabb az, ha az eredeti héber alakok magyaros átiratát alkalmazzuk. Mégis csak történelemről van itt szó, hiába származnak az adatok zömmel a Bibliából. – Μatthaeus Damascenus Forum disputationum 2009. október 27., 15:35 (CET)

Naná, hogy a héberből, nem is a kínaiból vissza. :) Az említett Biblia-fordítások (zömmel) pontosan ezt teszik. Milyen átírásra gondolsz? Találjunk ki a létezőkön kívül egy +1.-et? Azért gondoltam arra, mert az az egyik legkorszerűbb, legelterjedtebb fordítás, ráadásul ez nem egy felekezethez kötődik, hanem a felekezetközi Magyar Bibliatársulathoz. Ennél ökumenikusabb sajnos nincs. – Tkarcsi ^vita 2009. október 27., 15:57 (CET)

Nincs valami tudományosan elfogadott átírásmód, mint a kínainál? Egyébként el tudnám képzelni úgy a táblázatot, hogy szerepel benne a héber betűs név is, a tudományos átírás is, és egy harmadik rovatban a hagyományosan elterjedt nevek (különféle Biblia-fordításokból, stb.) – Alensha ^sms 2009. október 27., 17:58 (CET)

Van. Majd megcsinálom, de elég furcsa lesz. • Jelenleg a revideálatlan Károli van elterjedve mindenhol. Tudományos művekben is. Ez a bökkenő. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. október 27., 18:14 (CET)

A revideálatlan (Tehát az 1590-es vagy a XIX. századi szöveg? Az már szép.) Károli? Hát ez furcsa. Szerintem nem „ez van elterjedve”. Minimum az 1908-ban revideált, vagy inkább az új fordítások. Szerintem. Addig értem, hogy a hébert alapul véve, de melyiket... Mondjuk a Stuttgartensiat? És melyik átírás? Amelyik a swákat e-nek veszi? Vagy ö-nek? – Tkarcsi ^vita 2009. október 27., 18:59 (CET)

A "revideálatlan" nálam az új revideált előtti. Bocs, ha nem voltam pontos. • Héberből csak egy van. Magyarosan a svá e, ö-nek nem javallt. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. október 27., 19:09 (CET)

Most látom, be vannak írva (by me;) a héberek, meg a magyar kiejtés szerinti (igaz, kissé trehányul) az első táblázatba. Úgy néznének ki kábé, ha az lenne. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. október 27., 19:40 (CET)

Az az egy akkor mondjuk a Stuttgartensia? Igen, köszi a héber alakokat. Én is csak nemrég vettem észre. Hát tartok tőle, hogy nem sokan ismernék fel, ha Sáúl, Selómó, Jerovám, Acháv, Jehóácház, Zecharjá, Hóséa, Slómcijjón Hammalká, Hórdósz lennének az alapalakok. Én úgy gondolom, hogy a het és a kaf ch-val való átírása ezt különösen is nehezíti. A szócikkünk sem ezt javasolja. Ott ráadásul a magánhangzókra nem is szerepel átírás. Jó ötletnek tartom, hogy tüntessük föl a héber mellett ezeket az átírt alakokat is (vegyük alapul a saját szócikkünk átírási javaslatát?) a listában és a cikkek bevezetésében, de az alapértelmezett alak szerintem az említett Biblia-fordítások valamelyikének az alakja legyen. Az általam ismert szakirodalomban ezen utóbbiak szerepelnek. Mellesleg úgy látom, hogy az angol és a német wiki is inkább ezt a gyakorlatot követi. Mit gondoltok? – Tkarcsi ^vita 2009. október 28., 09:43 (CET)

A Stuttgartensia (BHS) legújabb kiadásai jók (1994-től, nem tom van-e azóta újabb). A régiek mind hibásak. Ma a WLC - Westminter Leningrad Codex és az Aleppo Codex (facsimile) az, ami használatban van és mérvadó. A WLC nem más, mint a Stuttgartensia (ami a Leningrádi lenne) vissza- és kijavítása a Leningrádira (ami vicces, de így van). Ez viszont kurrens és mindig frissülő. (Megjegyzem, igen-igen sajnálatos, hogy kishazánkba annó a BHS tört be elemi erővel és még most is a szentség bizonyos fokán áll. Más kiadások pedig nem ismertek, pl. Ginsburgé, ami alapvető). – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. október 28., 11:11 (CET)

Sziasztok! Tkarcsihoz hadd csatlakozzam, a jó megoldás a héber név átírása, és egy lefordított bibliai változat szerepeltetése lenne. Sőt, továbbmegyek, sztem is a Protestáns Újfordítás lehetne a mérvadó. Azért is, mert ennél a fordításnál csak pontatlanabb a katolikus átírás. Másrészről, igen elterjedt. Szerintem a Károli-féle neveket nem igazán használjuk már. üdv, – csurosandras^vita 2009. október 28., 11:36 (CET)

Sztem meg az Újfordítás nem bevett. És kérdéses hogy lesz-e valaha is. Tekintve, hogy gyak az összmagyar irodalom, tudományos (szak)irodalom, stb. a jól bevett (bár term. helytelen, de a magyarban meggyökeresedett) régebbi Károlit használja. Egyébként az Újfordítás is igen érdekes némely helyen a nevekben. Egyáltalán nem konzekvens. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. október 28., 11:57 (CET)

Júdea nevei

A "Júdea" szakaszt direkt hagytam, abban a leginkább világos sztem a probléma. Én ugyan felismerem hogy melyik mi, de nagyon kíváncsi volnék, valaki meg tudná-e mondani, ezek a magyar névalakok honnan vannak és milyen átírást tükröznek? És várok addig. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. október 28., 11:29 (CET)

Képek

Szépek ezek a képecskék, de ugye ezek egyáltalán nem portrék. Muszáj,h benne legyenek? Akár félrevezetőek is lehetnek. --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2012. augusztus 5., 13:09 (CEST)

Festmények és XVI. századi metszetek. Valójában tényleg nem illusztrálnak semmit, legfeljebb valakinek az elképzeléseit. Az egyes királyok cikkeiben jobb helyük lenne. – LA^pankuš 2012. augusztus 5., 13:14 (CEST)

Egyetértek. Ugyanerre gondoltam. Akkor ha majd meglesznek, átrakosgatom őket. ; Most nincs időm megnézni, de gondolom a többi ókori királylistában sincsenek képek. Vagy? --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2012. augusztus 5., 13:19 (CEST)

Néhányban vannak. – LA^pankuš 2012. augusztus 5., 13:25 (CEST)

Mi ez az áltudományos szar itt?

most komolyan.

Formai javításokhoz engedély

Évszázadok átírása indiai-arab számokra, és az utolsó alcím átírása: "Róma vazallusa".

Indoklás: elég már a római számokból (kivéve az egyes uralkodók szánozásánál), és ha van az adott fogalomnak egy érthetőbb megfogalmazása (a "kliens" egyébként sem olyan elterjedt kifejezés), akkor azt használjuk. Balabenc ^vita 2024. március 19., 18:04 (CET)