Ugrás a tartalomhoz

Vita:Uránia (folyóirat)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Vadaro 16 évvel ezelőtt
Ez a szócikk témája miatt a Sajtóműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Palotabarát (vita), értékelés dátuma: 2018. augusztus 16.
Sajtóval kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

"1794 elején jelent meg a Magyar Hírmondóban. Az első magyar nyelvű hírlapunk 1780. január 1-jén indult Pozsonyban Ráth Mátyás szerkesztésével. [5] az első hirdetés az új folyóiratról, az első szám pedig júniusban. Magát a lapot pedig Vácon nyomtatták..." Nem sikerült kibogóznom, hogyan-miért kerül ide a Magyar Hírmondó. - Vadaro vita 2008. május 7., 22:47 (CEST)Válasz

A szócikket átjavítgattam, néhány szakaszcímet, linket is beszúrtam, utána a "Formázás"-sablont töröltem. - Vadaro vita 2008. május 8., 20:05 (CEST)Válasz

Ne "duzzasszuk"--Linkoman vita 2013. június 1., 22:10 (CEST) a szócikket teljes életrajzokkal!

[szerkesztés]
Két teljes életrajz volt a cikkben, ezeket eltávolítottam és ide másoltam:

"==Kármán és Pajor életéről röviden[1]== Kármán József 1769-ben született Losoncon református lelkész család fiaként. A losonci református gimnáziumban kezdte tanulmányait, majd a pesti egyetem jogi karának hallgatója lett. Később Bécsbe ment, ahol kitárult előtte a világ. Annak azonban nincs nyoma, hogy az ottani egyetemre beiratkozott volna.[2] Ekkoriban levelezett viszont gróf Markovich Miklósnéval, aminek néhány motívumát később felhasználta a Fanni hagyományaiban.[3] Az ügyvédi vizsgát végül Pozsonyban tette le, ezután folyamatosan Pesten tartózkodott. Később felvételét kérte a szabadkőművesek közé és irodalomszervező munkába kezdett. Ezután megalapította az Urániát és haláláig szerkesztette, írta, fordította a közlésre szánt szövegeit.

Pajor Gáspárról még kevesebb adat áll rendelkezésre, mint szerzőtársairól. Mai ismereteink Bodnár Zsigmond kétlapnyi írásából származnak, amit kibővített és kiegészített Szilágyi Márton.[4] Annyit tudunk, hogy 1766-ban vagy 1767-ben született a Gömör megyei Királyiban református vallású nemesi családba. Gyermekkoráról nincs ismert adat. Felnőttkoráról is csak annyi információnk van, hogy jogi tanulmányokat folytatott, majd nem sokkal később orvosi tanulmányokba is belekezdett. Kármánnal való ismeretsége valószínűsíthetően a jogi egyetemről származhatott, ahol egy időben voltak hallgatók. Az Uránia működésének idején Pajor még nem döntötte el, melyik hivatásnak szenteli magát, de később az orvosi praxis mellett döntött és ezzel egy időben felhagyott irodalmi ambícióival. Megházasodott, Lovcsánszky Ilonát vette el feleségül. Emiatt annak rokona beperelte őt többféle váddal, mint például pénzéhség, káromlás, erkölcstelenség, stb. Mindez feltehetően azért történt, mert az a bizonyos rokon volt addig a feleség gyámja és félthette a vagyont. A per elég kacskaringós út után azzal zárult le, hogy a vádak nem nyertek bizonyítást. Pajornak hat gyermeke született. Élete vége felé anyagi helyzete megrendült, és 1840 májusában meghalt."

Láthatóan mind Kármánról, mind Pajorról önálló szócikk van. Azt éredemes lenne megnézni, vajon az itt kivágott információk a tényleges életrajzi szócikkekben szerepelnek-e.
  1. Az életrajzok forrásai: SZILÁGYI 1998 és KÁRMÁN, 1955
  2. SZILÁGYI 1998; 303
  3. KÁRMÁN, Válogatott művei 1955 ;8.
  4. SZILÁGYI,1998.,326-359