Vita:Szerves kémia

Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Dr. Hodgins (vita), értékelés dátuma: 2012. október 31.

Kémiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Régi vita

Szándékom ennek a cikknek az angol wáltozattal való összehasonlítása , ami most aktiv fejlődésben van. Magyar referenciák felsorolása nagyon megjavítaná a cikket --LouisBB 2007. január 31., 07:06 (CET)

A szerves kémia cikk első részét átalakítottam és ide lemásolom az előzetes változatot, hogy könnyen meg lehessen találni és összehasonlítani a legutóbbi változattal azért, hogy más szerkesztők véleményét is megfigyelhessük. LouisBB 2006 május 26

A szerves kémia a szén vegyületeivel foglalkozik, mivel azok a többi elemtől eltérően makromolekulák vázát képesek alkotni, így változatos, és korlátlan méretű szerkezeteket hozhatnak létre.

A szerves kémia a vegytannak, a kémiának egyik főágazata. A szervetlen kémiával szemben, ami a vegyi elemekkel és a természetben előforduló olyan anyagokkal foglalkozik, amelyeket nem életfolyamatok hoztak létre, a szerves kémia foglalkozási tárgya az eredeti értelmezés szerint az élő rendszerek összetevői. Ez az értelmezés azonban kitágult, mivel az eredeti elnevezés ideje óta a tudomanyos kutatás rengeteg olyan szénvegyűletet hozott létre mesterségesen amelyek tulajdonságait tekintve az életfolyamattal kapcsolatos (valódi) szerves vegyűletek közé nagyon jól hozzáillenek, és ámbár a valóságban életfolyamatokkal nem kapcsolatosak, ezeket mégis a szerves kémiához csatoljuk. A szerves kémia hatásköre a szerves anyagok összetétele, szerkezete, tulajdonságai, kémiai reakciói és szintézise.

Az organikus vegyületek száma kutatás és mesterséges előállítás révén igen gyorsan gyarapszik és számuk többszörösen meghaladja a szervetlen vegyületek számát. Az indoka ennek az, hogy a szilíciumtól eltekintve a szén az egyetlen kémiai elem, amelynek atomjai más magával azonos atomokkal kapcsolódva lánc és gyűrű alakú vegyületek hatalmas tárházát képes létrehozni. Gyakran nitrogén, oxigén, halogén elemek foszfor és kén atomjaival is képez vegyületeket, mely tovább gyarapítja sokszínűségét.

A szenet, egyedülálló vegyületképző tulajdonságai miatt nemcsak változatosság de sokoldaluság is jellemzi. A különleges vegyületképző tulajdonságok egyike a széleskörű ’izomeria’ lehetösége, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos atom csoport nemcsak egy meghatározott vegyületet tud képezni, de többet, aszerint hogy az egyes atomok hogyan kapcsolódnak kémiailag egymással, vagy milyen a térbeli elrendelkezésük. Mindezek miatt a vegyületek alkalmazási területe óriási. Szerves kémia az alapja vagy fontos alkotórésze a műanyagiparnak, gyógyszeriparnak festékiparnak, robbanóanyagiparnak, élelmiszeriparnak, köolajiparnak, petrokémiának, stb, stb és természetesen a biokémia tárgykörében a sokféle életfolyamatoknak is.

Vita tárgyává lehetne tenni, hogy a szilicium elem, ami közvetlenül a szén alatt van a periódusos rendszerben, képes lenne-e a szenet helyettesíteni az élétfolyamatok különleges kívánalmait tekintve, amivel lehetővé tehetné-e egy idegen csillagrendszer szénszegény bolygólyán az élet szilicium alapon való kialakulását vagy nem. Az angol Wikipedia jelen (2006 április) tárgyának szerkesztője szerint ez nem valószínű. Más témáról beszélve ő szerinte a szerves kémia jelenlegi tárgykörirányzatának témájai a következők: kiral kémia, zöld (környezetvédő) kémia, mikrohullám kémia, fullerének, és mikrohullám spektroszkópia. Ez utábbi már a szerves vegyületek tucatjait mutatta ki az interstellár (csillagzatok közötti) világűrben.

A Wikipedia angol nyelvű részlegének a tartalomjegyzéke jelenleg a következő:

1. A szerves kémia története
2. A szerves anyagok jellegzetessége
3. Szeves anyagok csoportosítása
   1. Polimerek
   2. Bio-molekulák
4. A szerves anyagok molekuláris szerkezete
5. Szerves reakciók
6. Lásd
7. Referenciák
8. Külső kapcsolat (link)

Megjegyzés : A jelen cikk anyaga elsődlegesen és lényegben a Wikipedia angol nyelvű részét tükrözi de annak nem közvetlen fordítása .

Az anyag azonnali tanulmányozására angolul ingyenesen, könyv vásárlás nélkül az alábbi cím használható, amely ingyenes oktatásra újonnan létrehozott színhelyének videóján 13 jólismert mikrofokozatos szerves kémiai laboratóriumi technikát is bemutat.

www.ochel4free.com

és

www.ochemlab4free.com

A színhely (site) az angol nyelvű Wikipedia 'Organic Chemistry' cikk irodalmi listájátától közvetlen kapcsolat (link) útján is elérhető.

• Első rész lemásolva. Történelmi adatok még később jönnek. Cikk Mendelejev periodusos rendszeréről még hiányzik

LouisBB 2006 május 27; 6:30 (Középeurópai idő)

• Hozzácsatoltam a Történélmi adatok fejezetét.

Ezzel a címmel nem vagyok teljesen megelégedve, talán 'Néhány történélmi esemény' jobb cím lehetett volna.

A második megjegyzésem az, hogy az angol nyelvű cikkből egy szerkesztő kitörülte a két kis biokémiai eseményt amit én beletettem, de nem tudom hogy ez jogos volt-e? A magyar szerkesztők véleménye érdekelne.

A következő szöveg a kitörült szöveg másolata. Mi a véleményed? Belefoglaljuk-e a történetbe vagy nem ?

Az első esemény volt 1928-ban Fleming (Alexandre) közleményének a megjelenése a penicillin felfedezéséről. Ez a skót kutató azt vette észre hogy a kékes-zöld penész (penicillium notatum) elpusztította egy baktérium kultúráját, amikor a hűtőgépben közelébe került. A felfedezés eredménye azonban csak akkor gyümölcsözött, amikor egy brilliáns oxfordi kutatócsoport odaadó munkája a penész hatóanyagát kiválasztotta, ami után egy gyártási eljárás kidologozása lehetővé vette tömeg gyártását 1940-ben.

A másik jelentős esemény Crick (Francis) és Watson (James) cambridge-i kutatóknak az 1952-ben megjelent közleménye volt a ribonukleáris sav, a deoxi-ribonukleáris sav és az ezeket felépítő nukleáris savak szerkezetének a kidoldozásáról. Kimutatták, hogy ezeket az életfolyamatokban való tevékenységük alapján az élet hordozóinak tekinthetjük.

Szerkesztő: LouisBB 2006 május 30 04:55 (középeurópai idő)

A cikkről általában

A cikk egyetlen pozitívuma a felépítése, minden más tekintetben meglehetősen alacsony színvonalú. Rengeteg helyesírási hiba van benne, a mondatok nagy része rendkívül magyartalan, van amelyiknek értelme sincs. A stílusa túlságosan közvetlen, sok olyan fordulattal él, amit egy enciklopédiában nem lehet használni (akármennyire szabadon szerkeszthető is). Ráadásul szakmailag sem korrekt, sok pontatlan és valótlan állítást is tartalmaz. Az egész cikket újra kellene írnia egy kémiában jártasabb embernek. A szerkezetet viszont szerintem (egy kicsit kibővítve) meg lehetne tartani. Kenadra ^vita 2009. május 29., 12:14 (CEST)

Horror sablon

{{tartalmi segély}}^(?)

Sziasztok! A horror sablon kitétele (2009) óta javult a cikk színvonala? Foglalkozik valaki a feljavításával? – Dami ^vita 2010. szeptember 16., 21:22 (CEST)

Szerintem mindenképpen javult, de egy kis lektorálás ráfér (ezen most dolgozom). Utána lehet(ne) még kicsit tovább bővíteni. Szaszicska ^vita 2010. szeptember 16., 21:47 (CEST)

Magyartalan szöveg

A magyartalan szöveget bizonyára egy fordító program hozta létre, és valaki javítás nélkül használta a szócikkben.

Ezt részben láthatatlanná tettem, részben töröltem.

– Csatazs ^vita 2010. december 19., 08:38 (CET)

Lánc

Aromás lánc nem létezik, csak aromás gyűrű, ezért átírtam "aromás vegyületekre". Nem érdemes úgy érvelni, hogy "a gyűrű egy zárt lánc", mert szerves kémiában kevésbé járatos személyeket (gyk. általános- és középiskolások) megtéveszthet az "aromás láncok". Ha kémia órán pl. felelés azt mondják, hogy aromás lánc, akkor az "nem lesz ötös", értitek... esetleg ha ezt valaki nem bírja elviselni, akkor írja át úgy a bekezdést, hogy kihangsúlyozza, hogy csak aromás gyűrű van, nyílt láncú aromások nem léteznek. Így sokkal egyszerűbb, szerintem. Egy vegyész: 92.249.148.110 (vita) 2011. április 14., 00:51 (CEST)

Alifás vegyületek

A szócikk az alifás szót a nyílt láncú szinonímájaként használja, holott az aliciklusos vegyületek is alifások. Alifás vegyületen a nem aromás szénvegyületeket értjük.

Lásd:

• Furka Árpád: Szerves kémia. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. ISBN 963-19-2784-9 64. oldal
• en:Aliphatic_compound

A megjegyzés jogos, kijavítva.