Aliciklusos vegyületek
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Cyclopropane.svg/150px-Cyclopropane.svg.png)
Az aliciklusos vegyületek olyan alifás szerves vegyületek, amelyek gyűrűt is tartalmaznak. Egy vagy több, csak szénatomból álló gyűrű található bennük, melyek lehetnek telítettek vagy telítetlenek, de nincs aromás jellegük.[1] Az aliciklusos vegyületekben a gyűrűhöz kapcsolódhat alifás oldallánc is.
Nevük a görög αλοιφή (aloifé: olaj, kenőcs, zsír), és κύκλος (küklosz: kör, gyűrű, karika) szóból származik.[2]
Egyszerű aliciklusos vegyületek a cikloalkánok – ciklopropán, ciklobután és ciklohexán. Többgyűrűs cikloalkán a dekalin. A biciklusos alkének közé tartozik például a norbornén és a norbornadién. A spiro vegyületekben két gyűrű egy szénatomon keresztül kapcsolódik egymáshoz.
Számos aliciklusos vegyület képződésekor a gyűrűzáródás módja a Baldwin-szabály alapján jósolható meg.
Az exociklusos csoport mindig a gyűrűs szerkezeten kívül található, például a bal oldalon exociklusos kettős kötés látható:
Bal oldalon: exociklusos kettős kötés (metilénciklohexán(en)).
Jobb oldalon: szabályos kettős kötés (1-metilciklohexén[3])
Egy másik példa az izotoluol.[forrás?]
Cikloalkének[szerkesztés]
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cd/Cyclohexene_structures.svg/220px-Cyclohexene_structures.svg.png)
A monociklusos cikloalkének közé tartozik a ciklobutén, ciklopropén és ciklohexén.
Az aliciklusos vegyületekben a kettős kötés helyzete a Bredt-szabály alapján jósolható meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Alicyclic compounds, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry (1995)
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 12. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ 1-Methylcyclohex-1-ene (ChemSpider)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Alicyclic compound című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.