Vita:Románia

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 13.

A szócikk megfelelője kiemelt lett a horvát Wikipédián, az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2008. február 9. – 2008. március 9. (változások)	Referálás	Kiemeltszavazásra éretlen

Csonk

Ez a lap még "csonk", nagyon kezdetleges formájában van. Az angol vikipédiáról másoltam az anyagait, gondolom az nem tiltott. Ha ráér valaki, fordítson belőle 1-2 részletet, érdekes ahogy a románok tanítják a történelmet.

Legalább nincs benne, hogy Mátyás mekkora román király volt ;-) A Wallachia az Oláhföld magyarul?

Szia közbe szolnék az előző levélre , igen másképp tanítják a történelmet...de akkor az egész világ másképp tanítja?Cak mi nem?Ez hogy van?Franciák , angolok olaszok az egész világ mésképpen tanítja a történelmet , nem csak ök?Ez hogy van?

Kedves Anon, igen, az egész világ másképp tanítja, mint a Románok. Ez közismert. --grin ✎ 2005. január 11., 12:15 (CET)

Megyék

A megyék magyarított neve tényleg zagyvaság (legalábbis egy része). Ha van is ilyen magyar név valahol, mint Valcsij meg Tulcsij, az nagyon erőltetett, soha az életben nem hallottam, szerintem törölni kellene. Karaj 2005. augusztus 29., 14:35 (CEST) Az ojan értede hogy lehet nembiztos hogy igaz de azétt lehet hogy mégis, vagy nemtudom...

Ha a magyarított megyenevek nem jók, abból kavar lesz, mert a szócikkek mind magyar név alapján készülnek. Egy kérdés: Itt Jalomica megyenév szerepel, a romániai megyesablonban Ilonca. Utóbbi gyanus(Kárpátalján van egy Ilonca nevű község), de mégis melyik a jó? Üdv, --Korovioff 2006. június 30., 18:19 (CEST)

Találtam egy jó kis helynévkeresőt [1], kár, hogy csak Moldvát illetően jelent segítséget. Călăraşi, mint Kalarász megye ébresztett bennem némi kételyt, Kolozs megyében van egy Călăraşi, ami magyarul Harasztos. Persze ettől még jó lehet. Üdv, --Korovioff 2006. június 30., 18:49 (CEST)

Sziasztok.

Utánajártam a megyék magyar nevét illetően a dolognak. A forrás az ELTE Térképtudományi Tanszékének névírással foglalkozó szakértője, egyébként a romániai magyarság nagy ismerője. Erdély térképet is készített, és több magyar atlasz névírásának a felelőse.

Felvetettem a kérdést, hogy van-e minden megyének magyar neve, illetve a Vráncsa és Jalomica okozott itt többeknek problémát. Erre ezt írta: Nincs mindegyiknek magyar neve, de a Vráncsa és a Jalomica stimmel. A Havasalföld délkeleti részén és Dobrudzsában nincsenek magyar nevek, de másutt igen.

Az ő listája alapján módosítottam az itteni listát. Ennek megfelelően egy-két megye szócikkét át kéne mozgatni. (pl. Botosány megye -> Botosán megye) Péter ✎ 2006. július 3., 10:50 (CEST)

További magyar nevek forrásai:

• Magyar Külügyminisztérium honlapja - http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/ketoldalikapcsolatok.aspx?d=Politikai+kapcsolatok&c=Rom%C3%A1nia&z=Eur%C3%B3pa
• Aradi turisztikai hivatal - http://www.welcometoromania.ro/Romania/Romania_Lista_Judete_m.htm

--Adapa 2006. július 5., 08:02 (CEST)

Megnéztem ezeket:

• Ez akár lehetne egy jó verzió is. Bár Ezüst megye egy kicsit furcsa, itt látom először ezt a verziót. És az is kicsit gyanús, hogy Dolj át van írva Dolzsra, de Golj nincs.
• A aradi turisztikai hivatalt a Calaras megye és az Arges megye tette hiteltelenné nálam. Mert átvehetjük a román verziót, de akkor a speciális karaktereket is át kéne venni. (Azért mert romániai forrás, még nem hitelesebb. A magyar honlapokon is rengeteg magyar földrajzi név rosszul van.

Én a magam részéről még mindig a Földrajzinév-bizottság tagjának véleményét tartom hitelesnek, de tőlem folytatódhat is a vita. Viszont kéne definiálnotok, hogy mit is fogadtok el hiteles véleménynek. Mert ebben a kérdésben ennél hitelesebb forrást nem fogunk találni. (Ezek a verziók azért lehetnek érdekesek, hogy a redirect-eket is megcsináljuk. Legalábbis én így látom a dolgot.) Péter ✎ 2006. július 5., 09:48 (CEST)

Megmondom én, hogy lesz a legjobb: mivel a hegyeken túli megyék közül nincs mindennek magyar neve, ezért a román megyeneveket használjuk. Ez így a legegyszerűbb. Minek annyi Földrajzinév-bizottság meg minden sz**? Senki nem fog rákeresni Dâmboviţa megyére mint Dombovica megye, az Ilonca megyét pedig már hiszem, hogy lehet komolyan venni. Az erdélyi megyék magyarul, a hegyentúli megyék románul és kész. lakeof 2006. július 6., 11:01 (CEST)

De ha rá is keres, átirányítást még mindig lehet csinálni! SyP 2006. július 6., 11:19 (CEST)

OK, ennyit a kompromisszumkészségről. Csak tudnám, hogy honnan veszed, hogy így lesz a legjobb. A rákeresés nagyon gyenge érv, hisz ha elolvasnád rendesen a javaslatomat, akkor abban a benne van,hogy minden felmerülő névhasználatból legyen redirect. De ha te mindent ilyen jól tudsz, akkor hagyjuk a fenébe. Csináld ahogy akarod. Akkora lesz a káosz, hogy öröm lesz nézni. Péter ✎ 2006. július 6., 11:23 (CEST)

Mi lesz ebben a káosz? A javaslatom egyszerű és könnyen kivitelezhető. lakeof 2006. július 6., 11:28 (CEST)

Az enyém is az volt. Ez tehát nem érv amellett, hogy tiéd legyen a megoldás. Káosz meg azért lesz, mert van akinek tetszett a javaslatom, és eszerint kezdett cselekedni, Adapa is ügyködik, egy másik koncepció szerint. Előbb szerintem meg kéne állapodnunk, aztán megvalósítani. Szerintem... Péter ✎ 2006. július 6., 11:31 (CEST)

Ok. Akkor addig nem csinalok semmit a megyekkel amig meg nem allapodunk. lakeof 2006. július 6., 11:49 (CEST)

Rendben, köszönöm. Épp most beszéltem Adapával arról, hogy kéne egy vita erről, hogy ki mit tart jónak, érvek ellenérvek, konstrukciók (redirect-stratégia), és aztán szavaznánk, hogy hogy legyen. Tudomásom szerint nincs erre hivatalos álláspont, esetleg lassanként lehetnénk mi a hivatkozási alap. Mármint a wikipédia. De ahhoz egy körültekintő döntést kéne hoznunk. Péter ✎ 2006. július 6., 11:53 (CEST)

Hol lesz a vita? Itt vagy a Románia megyéi-ben? lakeof 2006. július 6., 11:55 (CEST)

Ezt még ki kéne gondolni. Én valami látogatottabb helyre is kitenném, hogy minél több véleményt hallhassunk. Péter ✎ 2006. július 6., 12:05 (CEST)

A szavazások előtti párbeszédek itt szoktak zajlani: Wikipédia:Szavazás/Javaslatok Üdv, --Adapa 2006. július 6., 12:11 (CEST)

Ez a vita a következő helyen haladt eddig leginkább előre: Sablon vita:Romanmegye, javaslom a belepislantást, mielőtt továbbmegyünk a Wikipédia:Szavazás/Javaslatok oldalon. Üdv, --Korovioff 2006. július 6., 12:20 (CEST)

Mehedinti régi magyar nevén Mehádia (alán az Aranyemberben olvastam) MZ/X ^vita 2011. június 23., 21:58 (CEST)

Nagy-Románia(?!)

Vegyétek ki légyszíves azt a Nagy-Románia térképet, még nézni is rossz. Bikkfa 81.182.168.6 2006. május 31., 15:01 (CEST)

Nem szivesen nézzük, de része a történelemnek. :( lakeof 2006. július 6., 11:30 (CEST)

Államszervezet és közigazgatás

A román köztársasági elnökre nem igazán mondhatnánk azt hogy a "végrehajtó hatalom feje", ez inkább a miniszterelnök. Az igaz hogy a hatásköre valamivel nagyobb mint a magyar köztársasági elnöké, de meg messze van az amerikai vagy francia elnökétől. Legalabbis egyelőre, ugyanis kemény politikai csatarozások folynak a temáról, a hatáskörök nem igazán egyértelmű elhatárolódása miatt.

Így van! De a wikipédiában az a jó, hogy te is kijavíthatod a hibákat.– lacihobo ^{citation needed} 2008. április 6., 00:22 (CEST)

Az államigazgatás feje a miniszterelnök, az államhatalom feje az elnök (köztársasági elnök). A végrehajtó hatalom kifejezés valószínűleg tükörfordítás eredménye. MZ/X ^vita 2011. június 23., 22:00 (CEST)

Re vagy ne?

Az utóbbi egy órában egy anon érdekes változtatásokat hajtott végre rajta. Nem tudom eldönteni, re vagy hagyjam. szívem szerint visszaállítanám. Lily15 ^üzenet 2006. szeptember 11., 19:49 (CEST)

Szerintem kicsit elfogult. Ha vállalná a nevét lehetne vitatkozni vele, így én is visszafordítanám. --Hkoala 2006. szeptember 11., 20:25 (CEST)

A névtelen szerkesztését is felhasználva rendeztem a történelmi részt. --Adapa 2006. szeptember 11., 20:33 (CEST)

Most már korrekt. --Hkoala 2006. szeptember 11., 20:38 (CEST)

magyarok aránya

Nem tudom ez mennyire illik bele ebbe a lexikonba, de talán lehetne említeni becsült adatokat is a magyar lakosság számarányára vonatkozóan. --Proteus 2006. október 1., 02:20 (CEST)

Az ötlet jó. DE a románok, vagy a magyarok által becsült adatot írnád be? Nem mindegy. Aztán meg mit kezdenél a vegyes házasságokkal?

Sajnos, ha egy országrész átkerül egy másik állam fennhatósága alá, az emberek elkezdik magukat "másnak" vallani. Mert nem akarnak összetűzni a hatalommal. Emberi dolog. MZ/X ^vita 2011. június 23., 22:04 (CEST)

Referálás eredménye

Wikipédia:Referálás/Románia Szajci ^reci 2008. március 9., 10:08 (CET)

Nem is értem, hogy kerülhetett ez szóba kiemeltként, igen-igen hiányos és elfogult pár helyen. – Zimmy ^{mondj el mindent} 2008. június 20., 19:24 (CEST)

Valaki kétnyelvű összevetné a román szócikkel? [2] Nyilván nekünk nincs szükségünk rá, hogy olyan részletes legyen, de azért jó lenne, ha egyeznének. User: DJS 2008. augusztus 31., 11:54 (CEST)

Észrevétel

Üdvözletem

Elsősorban nem tudom ki írta ezt a cikket, de nagyon tudom remélni hogy nem egy Magyar! 1. Népesség összetétel. Aki ezt írta még sosem járt Erdélyben. Erdélyben Jóformánam csak és kizárólag Magyarok élnek, a román is 'Romániából' jön át kekeckedni. Még hogy 700 ezer Magyar... csak... nevetséges..Sokkal több Magyar van odaát. 2. Erdély harcát a Török ellen nem említik bővebben. 3. Akkor nem volt Románia, etikailag, és antropológiailag azt az országot sosem fogadta el a vatikán, és szerintem nem is fogja, igy vitatkozhatunk a létezésükről. 4. Sérti a szemem azt hogy Romániát Erdélyel egy térképen ábrázolják. Azonnal retusálja ki valaki romániát.

Nem tudom hogy meri bárki is ennyire besározni Hazánk egy területét.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Lord Eliam (vitalap | szerkesztései)

szerintem tegyük a szócikkben idézőjelbe Romániát, az bőven kifejez mindent.

Erős túlzás, hogy csak magyarok élnek Erdélyben, mára már nem ez a helyzet, sajnos. Transylvanian Journalist ^vita 2019. október 15., 16:42 (CEST)

felesleges mondat

"A románok az egyetlen önálló állammal rendelkező nép Kelet-Európában, akik latin eredetű nyelven beszélnek." Ez eléggé felesleges. A portugál is neolatin nyelv. És persze Kelet-Európában ott van még Moldávia, ahol szintén neolatin nyelvet beszélnek. MZ/X ^vita 2011. június 23., 21:41 (CEST)

Kelet-Európáról van szó. Portugália nem Kelet-Európa.

Moldávia is Kelet-Európa, és nyelvük megegyezik a románnal, ez persze nem zárja ki az önálló államiságot. Szerjo ^vita 2022. április 9., 06:23 (CEST)

nyelvi jogok

http://nyelvijogok.ro/jogi_hatter.html ez egy nagyon jó törvény, csak be kéne tartani. Szajci ^pošta 2011. december 5., 12:24 (CET)

Fájl:000_Romania_harta.png

Javasolhatnám azt, hogy legyen Romániáról is egy ilyen kép, hogy látszódjon mely településekről van létre hozva lap, és melyikről kell létre hozni, meg, hogy az is látszódjon, ez az ország határos Moldovával, Magyarországgal, Szerbiával, Ukrajnával és Bulgáriával Bošnjak Ilija 2014. szeptember 16., 15:02

Kultúra szakasz

Megírtam és közöltem négy szócikket a romániai kultúráról:

• Román folklór
• Román művelt kultúra
• Román kulturális intézmények
• Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája

Ezt figyelembe véve azt javasolom, hogy a jelenlegi teljes Kultúra szakaszt helyettesítsük az alábbival, mely bevezeti a fenti szócikkeket:

Kultúra

Románia kultúrájához tartozik úgy a románok kultúrája, mint a Romániában élő más etnikumoké. Egyeseknek van anyanemzetük (a magyaroknak, a németeknek stb.), mások a világban szétszórt etnikumok részei (zsidók, romák). Mindkét esetben ezek kultúrái a Románia határain kívüli megfelelőik kultúrájának a részei is. Voltak és vannak bizonyos kölcsönhatások és összefonódások a többségi és a kisebbségi kultúrák között, mégis különböző kultúrákról van szó.

Úgy a román, mint a kisebbségi kultúráknak volt és van néhány külföldön is elismert személyisége. Olyan értékei és helyei is vannak, amelyek nemzetközi elismerését például az UNESCO világörökségi listáin való jelenlétük tanúsítja.

A román kultúra

A román kultúra jellegzetességei sajátos földrajzi helyzetének és történelmi fejlődésének tudhatók be. Alapvetően az határozza meg, hogy az ország három nagy régió találkozópontján terül el: Közép-Európa, Kelet-Európa és Délkelet-Európa, de egyikükhöz sem tartozik teljesen. Az is rányomja bélyegét a román kultúrára hogy az újlatinság és az ortodox kereszténység egyedülálló ötvözetét képezi.

Már a középkor óta úgy keleti, mint nyugati hatások érték a román kultúrát. Az első fontos hatások a Kárpátok és a Duna alsó szakaszának régiójába érkező szlávoktól jöttek, és a belőlük kialakult szomszédos népektől: bolgárok, szerbek, ukránok, lengyelek, oroszok. Ugyanakkor a magyarok és az Erdélybe letelepült szászok is hatottak rá.

A történelmi körülmények úgy hozták, hogy sokáig román nyelven csak fejlett népi kultúra, főleg falusi folklór létezett. Ez a 18. század felé fejlődni kezdődő román nyelvű művelt kultúra gyökereit képezte, mely jelentős nyugat-európai hatás alatt bontakozott ki.

A román folklór

A román folklór két nagy kategóriára oszlik: a paraszti vagy falusi folklór és a városi folklór. Mivel a román lakosú városok viszonylag későn alakultak ki, és lakosaik többnyire falusi környezetből kerültek oda, a városi folklórt meglehetősen erős szálak fűzik a falusihoz.

A román foklórban vannak egyes régi, balkáni és római elemek, de ezekre rárakódtak több más néptől átvettek is. A román folklór ezek szintézise, eredetisége abban nyílvánulva meg, ahogyan ezen elemekből válogat, és ahogyan összeötvözi őket.

A foklórnak nagy jelentősége van a román kultúrában, főleg a művelt szépirodalom kibontakozásában. Ez csak a 18. században, tehát az újkorban kezdett kialakulni, ezért esetében a folklór ugyanúgy szolgált alapul, mint más irodalmak esetében az újkorig létező művelt irodalom, ezért a román művelt irodalmat mélyen áthatja a népi alkotás szelleme.

A román művelt kultúra

Kezdetében a művelt kultúra nyelve nem a román volt, hanem az óegyházi szláv, mivel a románságban a kereszténység ortodox ága honosodott meg. Ez Bizáncból származott ugyan, de bolgár közvetítéssel került a románsághoz.

Románul viszonylag későn kezdtek írni, az első román nyelvű kéziratok a 16. században lefordított vallásos művek voltak. Azután írtak románul krónikákat, majd egyéb világi műveket is.

A 18. század vége felé kezdett kibontakozni a román kultúra a folklór alapján és nyugati hatás alatt. Akkor kezdődött el a modern értelemben vett szépirodalom, majd a 19. század elején a színjátszás, e század közepe felé a nyugatias zene és festészet, a század vége felé a nyugati stílusokat követő építészet. A 20. század elején kezdetét vette a román filmművészet is.

A 20. század első felében a román kultúra minden területén többé-kevésbé jelen volt az összes európai ideológiai és művészeti irányzat.

A Második világháború után a kultúra szabadságát előbb keményen korlátozta a kommunista rendszer, majd az 1960-as évek második felében viszonylagos liberalizációnak örvendett, hogy azután Nicolae Ceaușescu diktatúrája újból béklyóba kényszerítse.

1989 után a román kultúrális élet szabadon zajlik.

A román kulturális intézmények

A román kulturális intézmények fontos helyet töltenek be az ország kulturális életében. A legjelentősebb a Román Akadémia, melyet 1866-ban alapítottak. A még a Második világháború előtt alapított intézmények mellett a kommunista rendszer idejében még számos, az államnak alárendelt intézmény jött létre, melyek többsége 1989 után is megmaradt: akadémiai intézmények, könyvtárak, múzeumok, művelődési intrézmények, művészeti intézmények. Román kulturális intézményeken kívül vannak nemzetiségiek is, melyek közül egyesek román intézményekkel egy igazgatás alatt működnek.

A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája

Mindegyik romániai nemzeti és etnikai kisebbségnek megvan a maga kultúrája. Ezek a kultúrák azonban nem azonos súlyúak. Több tényező járul hozzá egy adott kisebbségi kultúra súlyához: tagjainak jellenlegi vagy egykori száma, státusza a múltban, művelt kultúrájának fejlődési foka, a nyelvén való oktatás szintje, neki megfelelő nemzet létezése vagy nem létezése, az anyanemzet érdeklődése a kisebbségi megfelelője iránt stb.

Források

• (románul) Balázs Lajos. Folclor. Noțiuni generale de folclor și poetică populară (Folklór. Folklórra és népköltészetre vonatkozó általános fogalmak). Kolozsvár: Scientia Kiadó. 2003. ISBN 973-7953-06-1 (Hozzáférés: 2017. október 13)

• (románul) Pop-Miculi, Otilia. Curs se folclor muzical (Zenei folklór egyetemi jegyzet). 2. év. „Spiru Haret” Egyetem. Művészeti Kar. Zenepedagógiai szak. é. n. (Hozzáférés: 2017. október 13)

Várom észrevételeiteket.

Amator linguarum ^vita 2017. október 15., 11:53 (CEST)

Milei.vencel észrevétele nyomán

A jelenlegi Kultúra szakaszban nincsenek olyan általánosságok, amelyek illenének bevezetőkként a négy részletes szócikkhez, hanem csak részletes infók. Azokat, amelyek nem voltak meg a részletes cikkekben, beemeltem ezekbe, és rájuk vonatkozó forrásokat is betettem. Ezek az infók most így festenek:

A Román folklór szócikkben:

A városi folklórhoz tartozik az utóbbi évtizedekben divatba jött manea (többes számban manele). Így hívták a 19. század közepén a bojárok által kedvelt lassú és érzelgős török zenét, melyet román szöveggel láttak el. Ezt a zene utólag csak a dobrudzsai törökök körében élt. A városokban feledésbe merült az 1960-as évekig, amikor bukaresti roma muzsikusok újra felfedezték, és elkezdték művelni, de már dinamikus ritmussal. Elterjedt a romák között, de nem fogadták el a médiában. Csak az 1990 években hatolt be mint mulató zene főleg a városi szegényebb, nem csak roma társadalmi rétegbe. Ugyanakkor változott is. Már régebben is fúziós műfaj volt, összeötvözve keleti (török, arab, indiai) és balkáni (görög, szerb) zenei elemeket a roma és a román zenei folklór elemeivel. Mára sztárjai jelentek meg ennek a műfajnak, roma énekesek, akik mindenféle nyugati zenék elemeit is hozzáadják. Vannak benne elemek olyan zenékből, mint a rock, a pop, a rap, a diszkó, a jazz, a filmzene, az 1980-as – 1990-es évek könnyűzenéje stb., de még ismert zenei darabok részleteit is beleveszik.

• (románul) Radu, Mirela. Manelele ca patchwork: influențe, împrumuturi, preluări (A manele mint foltvarrás: hatások, átvételek). Maneaua: istorie, alcătuire, rosturi, înțelesuri (A manea: története, alakja, rendeltetése, értelme). Konferencia a bukaresti Parasztmúzeumban. 2010. március 25 (Hozzáférés: 2017. október 15)

• Románia világörökségi helyszínei

A Román művelt kultúra szócikkben:

2002 óta Kolozsvár is nemzetközi filmfesztiválok helye lett. Itt zajlik le évente a Transilvania International Film Festival (Transzilvánia Nemzetközi Filmfesztivál), a Comedy Cluj nemzetközi filmvígjáték fesztivál, és a Serile filmului gay (A Meleg film estéi) nemzetközi filmfesztivál.

Jelenleg a bufteai filmstúdió komplexum Castel Film Studios néven sok külföldi film forgatására nyújt anyagi hátteret és műszaki személyzetet.

A „George Enescu” fesztiválon kívül Kolozsváron is tartanak évente nemzetközi klasszikus zenei fesztivált, a Kolozsvári Zenei Őszt.

Az 1960-as években Romániában is megjelent a rock, de ezt már nem nevezték a román muzică ușoară (könnyűzene) terminussal, mivel ennek ellentéteként jelentkezett. Híres volt, és nem merült feledésbe az akkoriban Temesváron magalakult Phoenix együttes. Jelenleg a Transsylvania Phoenix néven működik.

A rock-kal együtt jelent meg Romániában a folkzene, ugyancsak mint az ún. könnyűzene ellentéte, melyet egyébként a Phoenix is művelt, és máig népszerű.

Jelenleg minden nyugaton is jelenlévő könnyű zenei műfaj jelen van Romániában. Nagy visszhangja van az Eurovíziós Dalfesztiválnak, amely előtt minden évben megrendezik a Nemzeti Válogatót.

A kommunista rendszer éveiben jellegtelen panelházakból álló városnegyedek szaporodtak el. Csak 1989 után fejezték be az azelőtt Casa Poporului/Republicii (A Nép/Köztársaság Háza) néven épülő, ma Palatul Parlamentului (A Parlament Palotája) néven ismert épületet, amely Ceaușescu megalomániáját tükrözi. Építészeti szempontból a neoklasszicizmus és a szocialista realizmus keveréke. Azon kívül hogy a román parlament két házának ad otthont, turisztikai érdekesség is lett mint a világ második legnagyobb középülete, a világ legdrágább középülete és a világ legsúlyosabb épülete.

• Román költők, írók listája
• Román zeneszerzők listája
• Románia az Eurovíziós Dalfesztiválokon

[[Kategória:Román irodalom]]

A Romániai kisebbségek kultúrája szócikkben:

Jelenleg is Kalotaszeg, a Szilágyság, a Mezőség és a Székelyföld a magyar zenei folklór klasszikus helyei.

a református temetőkben a kopjafák,

• Románia világörökségi helyszínei

Ezek után úgy hiszem, hogy a Románia szócikkben a Kultúra szakasz mégis az lehetne, amelyet fentebb javasoltam.

Amator linguarum ^vita 2017. október 15., 22:19 (CEST)

A világörökség és a gasztronómia rész meghagyásával lecseréltem a régi kultúra-szakaszt. Amator linguarum, a gasztronómiát sehol nem láttam a cikkeidben. Ha van időd rá, és kedved hozzá, jó lenne még arról értekezni, mert jelenleg csak 3 mondat van róla a kultúrában. – Milei.vencel ^vita 2017. október 16., 06:18 (CEST)

Román konyhaművészet

Megírtam a Román konyhaművészet szócikket, ezzel a címmel, hogy illjen az Európai konyhaművészet országok szerint-be, és az itteni Kultúra szakaszba javasolom az alábbit bevezetőjeként:

A román konyhaművészet

A román konyhaművészetet a románság földrajzi helyzete határozza meg, az, hogy Közép-Európa és Délkelet-Európa határrégiójában helyezkedik el. Ezért szintézisét képezi különféle étkezési szokásoknak. A 19. századig összegyűjtött dák, római, szláv, bizánci, török, balkáni (görög, bolgár, szerb) és lengyel elemeket, Erdélyben a németet és a magyart is, majd a 19. század közepétől kezdve ezekhez hozzáadott olasz, a francia vagy az angol konyhaművészetet. Az is fontos tényezője a román étkezési szokásoknak, hogy még a 20. század elején is a románok legnagyobb része falun élt, és mezőgazdasággal meg állattartással foglalkozott, ezért ma is általánosak a régi paraszti étkezés egyes elemei.

Szuper lett. Ez is mehet azonnal a kultúra cikkbe. – Milei.vencel ^vita 2017. október 21., 03:42 (CEST)

Jegyzetek

Amator linguarum ^vita 2017. október 20., 20:24 (CEST)

Hogy írjuk helyesen?

A kérdés nagyon sok embert foglalkoztat hogy hogyan kell azt írni hogy "románia" szerintem így de eggyesek azt mondják hogy "Románia" de a hivatalosan "románia". – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Karthasoskrumpli (vitalap | szerkesztései) 2022. május 16., 19:21‎ (CEST)

Románia. Vagyis nagy kezdőbetűvel. Akkor kell kicsi kezdőbetűt alkalmazni, ha romániai-t ír az ember. Apród ^vita 2022. május 16., 19:26 (CEST)