Vita:Pálinka

Ez a szócikk témája miatt a Gasztronómiai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Módis Ágnes Vadszederke (vita), értékelés dátuma: 2014. december 23.

Gasztronómiával kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

törköly

A törkölynek nem a gyakori alapanyagok között kellene szerepelni? (akkor nevezik annak, ha abból készült) --Csanády 2006. január 24., 22:02 (CET)

igazad van, csak nem tudtam megfogalmazni másképp. De akkor átírom, aztán majd lesz egy lap a törköly-ről is. @tti 2006. január 24., 22:10 (CET)

A névhasználat EU-s története megmosolyogtató, és sajnálatos is egyben, szerintem nem simán y "Pálinka" szót kellett volna levédeni (hungaricumnak) elnevezni. Egy kis kompromisszummal használhatnák más nemzetek is. Pl.: akiktől átvettük a 17. sz-ban, vagy a románok is.

Levédeni a:

1. fütyülős - a barackpálinka szokásos, és magyaros jelzője
2. szilvórium - szilvapálinka, latinos nevét kellet volna.

de a:

1. Tokai
2. Villányi
3. Badacsonyi
4. Egri, stb. borokat, a PICK, HERC szalámikat, a MAKÓI, GYULAI kolbászokat, a MAKÓI, SZEGEDI, KALOCSAI, hagymát és paprikát, ésatöbbi magyar hírességet.

Szerintem. - Üdv. » KeFe « * ✍ 2006. március 23., 10:57 (CET)

Halihó. Az angol nyelvű változat szerint Románia is megkapta a jogot. Melyik az igaz a kettő közül? Üdv--Korovioff 2006. május 9., 15:25 (CEST)

Úgy hallottam a románok a palinca v. palinka kifejezést használják, de a "pálinka" ékezetes szó használatához nincsen joguk. SyP 2006. május 9., 16:05 (CEST)

• "Pálinka különleges fadobozokban." - az ilyen, és hasonló reklámlinkeket kérjük mellőzni. misibacsi 2006. december 14., 16:33 (CET)

Amiből lekvárt lehet főzni abból pálinkát is. :) – lacihobo ^{citation needed} 2007. november 15., 20:10 (CET)

Üdv!

A Gönci barackot nem CZ vel kell írni!!! a Cz-vel irt változat az a miskolci likőrgyár által gyártott ital, ami nem pálinka. A szeszes ital nevének érdekessége, hogy a Román Akadémia Nyelvészeti Intézetének értelmező szótára szerint a tájjellegű palinca szó a magyar pálinkából ered, míg a Magyar Értelmező Szótár a pálinka szavunkat szlovák eredetűként tartja számon, amely szerint a pálinka szavunk a szláv pálit (párolni) szóból ered.

lepárolt szeszes ital

Nem homályos kicsit ez a definíció? Szerintem vagy az égetett szeszekre kellene utalni a "szeszes ital" helyett, vagy (inkább) a gyümölcspárlatokra. - Phoney ^vita 2010. október 27., 17:16 (CEST)

Vadgyümölcspálinka

Nem vagyok biztos benne, hogy léteznek-e vadgyümölcsök, amiknek a cefréje cukor nélkül is erjed, márpedig cukrozott cefréből pálinka nem főzhető. Borókából pl. nem lehet pálinkát főzni. Az új törvények miatt a pálinka jelentése a nyelvben és a köztudatban is megváltozik, és szerintem a Wikipédiának is ezt kell követnie. -- Phoney ^vita 2010. november 20., 12:34 (CET)

Som. Ez biztos vad és biztos nagyon finom pálinkája van. Biztos vannak továbbiak is. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. november 20., 12:37 (CET)

Som-, vadcseresznye-, kökény- és csipkebogyópálinkát sikerült találnom, bodzából már csak vegyespálinkát, borókából már semmilyet (magyar borókapárlatot viszont igen). Ha valaki értene hozzá, melyikből mit lehet, az jó lenne. -- Phoney ^vita 2010. november 20., 19:06 (CET)

Pálinka és párlat

A cikkből kiemelve:
Pálinka esetén a jelenleg hatályban lévő rendelet nem engedi adalékanyagok használatát. A legfontosabb, hogy a Pálinkát rendelet szabályozza, a párlat, snapsz, desztillátum szavakra vonatkozóan csak uniós szabályozás van. Tehát: minden Pálinka párlat, de nem minden párlat Pálinka! A jelenleg hatályban lévő rendelet szerint legalább 37,5 %, legfeljebb 86 % (térfogatát tekintve, azaz V/V). Forgalomban lévő pálinkáknál a jellemző alkoholtartalom 40-50%. (Forgalomba csak 37,5% és 55% közötti pálinkák kerülhetnek.)

Az EU-rendelet jogilag semmivel nem alávalóbb a magyar rendeletnél, sőt, a Pálinkatörvény arra alapszik. A szeszfok követelményei azonosak a gyümölcspárlatokéval. Adalékanyagok használhatók a cefrézéskor, lefőzés után pedig nem csak a pálinkához, hanem a gyümölcspárlathoz sem szabad keverni semmit (kivéve: színezőkaramell). Az 55%-os korlátozásra nincs forrás, és ezek itt szerintem határozottan kereskedelmi forgalomban vannak. – Phoney ^vita 2011. szeptember 7., 14:56 (CEST)

Kérlek, hogy az alcímet ne módosítsd, mert más helyek hivatkoznak rá. A pálinka és a párlat közötti különbséget kell ebben a részben kifejteni, így más cikkekben lehet erre hivatkozni. (pl. a sörpárlat-ban, de más helyeken is). Abban valóban igazságod van, hogy mindkettőt csak az engedélyezett adalékokkal lehet ellátni és ez a pálinka esetén még szigorúbb. Az 55%-os limitre majd megkeresem a jogszabályt, mert emlékezetem szerint abból másoltam ki, de most erre nincs elég időm. A szabályok nem betartása pedig nem a szabály hiányára mutat, hanem az általad citált kereskedő, a szabályok szabad értelmezésére (különcködésére) utalhat. Az általad megadott link nem helyes, mert ott nem találhatóak meg a pálinkák. Próbáld meg ITT - Üdv. » KeFe « Társalgó 2011. szeptember 7., 15:23 (CEST)

A bekezdés most az alábbiak miatt félrevezető:
– A gyümölcspárlatoknál sem engedik az adalékanyagok használatát (egész pontosan a pálinkánál és a párlatoknál egyaránt szabad őket használni cefrézéskor, és jelenleg nincs arra forrásunk, hogy a pálinkánál kevesebbet volna szabad használni).
– A párlatokat is rendelet szabályozza.
– A párlat önmagában nem törvényi kifejezés, ilyen hivatalosan nincsen, csak különféle -párlatok.
– A snapsz (vagy schnapps) kifejezés nem fordul elő az EU-rendeletben.
– A desztillátumokat (egyébként desztillátum önmagában megint csak nem létezik) önmagukban nem igazán adják el szeszes italként, így szerintem nincs értelme itt említeni őket.

Az írásban (ez esetben a honlapon) is felvállalt kereskedői gyakorlat tapasztalatom szerint arra utal, hogy amit csinálnak, az nem tilos. Javaslom, hogy a forrás ma is érvényes szabályozás legyen. – Phoney ^vita 2011. szeptember 7., 15:51 (CEST)

Majdnem mindenben igazad van, de ne felejtsd el, hogy a "Pálinkához" nem lehet édesítő szereket adni, mert akkor már "csak" párlatként nevezheted meg. Éppen ez a különbség a kétféle ital között, mivel a cukor hozzáadásakor több párlat keletkezik, de az aromaanyagok mennyisége nem változik. Így gyengébb élvezeti minőségű párlat jön létre. Az egész szabályozásnak éppen ez az értelme: "ne lehessen pálinkának nevezni a gyenge minőségű , cukorral, mézzel, stb. készült párlatokat". Savakat, élesztőt, derítőszereket stb. minkét esetben használhatsz. Természetesen a ma is élő jogszabályok az autentikus források, ebben egyetértünk. Kb két hónapja olvastam végig az idevonatkozó rendeletet és abból vettem ki az általam beírt adatokat. Ha több időm lesz meg fogom keresni és belinkelem. - Üdv. » KeFe « Társalgó 2011. szeptember 7., 16:13 (CEST)

Ez a párlatokról egyszerűen nem igaz. Egy párlat nevében benne kell lennie, hogy milyen párlat (gyümölcspárlat, borpárlat, stb), és abból kell készülnie. Olyan, hogy „párlat”, nincsen. Ha az EU-ban bárrminek a cefréjébe cukrot tesznek (hogy több alkohol erjedjen belőle), akkor az nem lehet semmiféle „-párlat”, hanem azonnal mezőgazdasági eredetű desztillátum lesz. Érdemes átfutnod a 2-es refet (az EU-rendeletet a szeszes italokról), én nagyon sokat tanultam belőle. A pálinka és az egyszerű gyümölcspárlat követelményei között nagyjából az az egetverő különbség, hogy kötelező hozzá friss gyümölcsöt használni, de nem feltétlenül a minőség miatt, hanem mert a must, aszaly gyümölcs és hasonlók másféle ízt eredményeznének. (Az más kérdés, hogy más formában nem védi a törvény a pálinka ízvilágát, és akár Magyarországon főzött eau-de-vie-t is lehetne pálinkaként árulni...). Egyébként még életemben nem láttam olyan italt, ami mezei „gyümölcspárlat” (vagy bármilyen más -párlat, ha már itt tartunk) lett volna. Szóval nagyon jó dolog, hogy a pálinkának is vannak követelményei (mint szinte az EU összes hagyományos párlatának), de nincs sok értelme sulykolni a pálinka és a gyümölcspárlat közti különbségeket, mivel tudomásom szerint olyat senki sem gyárt (kivéve amikor egy párlat a gyümölcs fajtája miatt nem lehet pálinka, de technikailag az lenne). A pálinkautánzatok nem gyümölcspárlatok szoktak lenni, hanem hidegkevert szeszes italok. – Phoney ^vita 2011. szeptember 7., 16:55 (CEST)

Megtaláltam az édesítést. A párlatok ízét utólag le szabad kerekíteni édesítéssel. De ebből nem lesz alkohol. – Phoney ^vita 2011. szeptember 7., 17:03 (CEST)

A Vita:Sörpárlat lapon látottak alapján itt nem a törvényi, hanem a köznyelvi keveredést akarod feloldani. Ez esetben lehet, hogy érdemes lenne összedolgozni a szakaszt A „pálinka” jelentése 2002 előtt szakasszal. – Phoney ^vita 2011. szeptember 7., 19:53 (CEST)

1. Nem vitatkozni szeretnék veled, de tisztázni szeretném hogy amit pálinkának neveznek, az egyfajta gyümölcsből, vegyes gyümölcsből, törkölyből stb. készülhet - de cukor nélkül. Ha cukrot használunk az erjesztéskor, az nem pálinka, hanem párlat. Ez a szigorítás a magyar törvény szerint a minőség megőrzését célozza. Ezért az adózásról szóló passzus nem pálinkáról, hanem párlatról beszél.

2. A párlat készítésekor az erjesztésnél is és a végeredmény esetén is lehet cukrozni, mézezni stb. A pálinka és párlat esetében a nevében szerepelnie kell az alapanyagnak.

3. Nem! Nem csak a köznyelvi, hanem a törvényi keveredést is. Vagyis ha valaki pálinkát készít, azt nem cukrozza, csupán a gyümölcsben található cukortartalomból lesz pálinka. Ha cukrot adagol hozzá, akkor nem nevezhető ...pálinkának, csak ...párlatnak. Ez az egésznek a lényege. - Üdv. » KeFe « Társalgó 2011. szeptember 8., 18:45 (CEST)

Mivel én sem szeretnék vitatkozni, lássuk előbb a tényeket. (Mivel hosszú lett, előre jelzem, hogy végre megtaláltam, miért erőlteted a pálinka-párlat ellentétet, és a tények fényében ez úgy látszik, félreértés volt.)

Kivonat a hatályos EU-rendeletből, kiemelés tőlem:
(Az 1–14 kategóriák a párlattípusok kategóriái)

5. cikk

A szeszesital-kategóriákra vonatkozó általános szabályok

(1) A II. melléklet 1–14. számú kategóriájának mindegyikére megállapított különös szabályok sérelme nélkül, az azokban meghatározott szeszes italok:

a) alkoholos erjesztéssel és lepárlással készülnek, kizárólag az érintett szeszes ital meghatározásában előírt nyersanyagból;

b) az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően nem tartalmazhatnak hígított vagy nem hígított hozzáadott alkoholt;

c) nem tartalmazhatnak hozzáadott aromaanyagokat;

d) színezőanyagként csak karamellt tartalmazhatnak;

e) kizárólag a termék végső ízének lekerekítése érdekében édesíthetők az I. melléklet 3. pontja szerint. Az I. melléklet 3. pontjának a)–f) pontjaiban felsorolt, a lekerekítés érdekében használt termékek maximális szintjéről a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással döntenek. A tagállamok vonatkozó jogszabályait figyelembe kell venni.

Ebből egyértelműen következik, hogy egy „gyümölcspárlat” cefréjébe tilos bármilyen más alapanyagot tenni, és utólag sem lehet összevissza édesíteni (pontosan az EU-szabályozás miatt nem lehet ma a mézes pálinkát pálinkának nevezni, hiszen a pálinka gyümölcspárlat, a gyümölcspárlatot pedig nem lehet ennyire összemézezni, és persze a szesztartalma is kevés). Alapanyag megnevezése nélküli „párlat” pedig kizárólag a házi párlatokról szóló törvényben létezik, de erről mindjárt. Továbbá, érdemes elolvasnod a Pálinkatörvényt, ami egyáltalán nem említi, hogy nem szabad cukrozni, mivel ezt már az EU-szabályozás rögzíti.

A pálinkatövény egyáltalán nem azt a célt szolgálja, hogy az általános gyümölcspárlatoktól jobb legyen a pálinka minősége! (Sajnos ennek sulykolása szerves része a pálinka marketingjének, mint ahogyan az is, hogy a világ összes többi párlatát szeretik mezei cukrozott pancsnak beállítani, amiknek a „szent pálinka fölötte áll”). Az EU ugyanolyan jó minőséget követel meg a gyümölcspárlatoknál is, mint a pálinkától. A pálinkatörvény két dolgot szolgál. Az egyik, hogy ne lehessen olyan szeszes italokat pálinkának címkézni, amik még gyümölcspárlatnak sem nevezhetők (pl mert finomszeszből és aromából vannak). A másik, hogy a gyümölcspárlatokon belül csak a pálinka jellegzetességeinek megfelelőeket lehessen pálinkának címkézni, azaz kicsit se édesítsék (utólag!), ne karamellezzék, és kötelező legyen gyümölcsvelővel párolni, illetve törkölypálinkánál a borseprő tilalmát. Ennél több technikai követelményt a Pálinkatörvény nem ad hozzá az EU-rendelethez, érdemes ellenőrizned. A gyümölcspárlat és a pálinka követelményei között nincs olyan különbség, ami egyértelmű minőségi különbségként fogható fel. Sokan szeretik azt hinni, hogy mi tanítjuk az EU-t a minőségi párlat követelményeire, de ez inkább fordítva történt, ha emlékszünk még a 2002 előtti magyar szeszpiacra.

Az adózásról szóló passzus.... nos, végre rájöttem, miért a pálinka és párlat ellentétéről szól ez az egész vita. A jövedéki törvény azért szól „párlatról” (ami nem kereskedelmi szeszesital-kategória, hanem csak a törvényen belül létrehozott kategória, és a pálinkatörvény után hozták létre!), mert sokan rendes cefréből sem tudnak pálinkának nevezhető végeredményt főzni. Kivonat az otthoni pálinkafőzésre vonatkozó törvényből:

Párlat: a bérfőzés és magánfőzés keretében előállított 2208 20 19, 2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék.

A vámtarifaszámokat itt tudod kibogarászni, én megtettem, hagy ne másolgassam be: borpárlat, törkölypárlat, seprőpárlat, gyümölcspárlat van benne. A pálinka és a párlat ellentéte tehát háziszőttesek és és bolti pálinkák utólagos ellentéte, aminél sokkal hamarabb létezett a Pálinkatörvény. Továbbá mivel a borpárlat, törkölypárlat, seprőpárlat, gyümölcspárlat cefréjét tilos cukrozni, ezért az ilyen értelemben vett párlatot is tilos cukrozni! Aki cukrozza a házi párlatát, az valójában adócsalást követ el. – Phoney ^vita 2011. szeptember 8., 20:16 (CEST)

A Pálinka cikkből: "Igazi székely különlegesség a köményes szilvapálinka, amelyet úgy készítenek, hogy a tiszta szilvapálinkához pörkölt, majd kevés vízzel feltöltött kristálycukor és kömény leszűrt oldatát adják hozzá."

Az alábbi receptet, több "forrásból" 2004-ben hoztam erdélyi utamról és tisztában vagyok azzal is, hogy ebben a receptben kompromisszumot kötöttek, mert fenn a havasokban nem igen találkoztam érett, pálinkának való szilvával. Alacsonyabb vidékeken (pl.partiumban) szilvapálinka az alap és kevesebb vízzel készítik, de a végtermék szeszfoka itt sem magasabb (mert a nők is isszák - ti. gyógypálinka).

Erdélyi köményes pálinka

Hozzávalók:

• 1 l tiszta szesz (97%-os)
• 6 ek köménymag
• 10 ek cukor
• 2 l víz

Elkészítés: A vizet, benne a köménymaggal, feltesszük főni, amikor felforrt levesszük, és 30 percet állni hagyjuk. Leszűrjük, és a tiszta szeszhez öntjük, kicsit megkeverjük, és üvegekbe töltjük. Fogyasztható azonnal is, de néhány napig hűtőszekrényben tartva még jobban összeérnek az ízek. Ha gyengébb szeszből készítjük, akkor a hozzávalókat is arányosan csökkenteni kell. Az elkészült pálinkának, kb. 30-35%-osnak kell lennie.

---

A vad gyümölcsökből készülő pálinkák nem nélkülözhetik a cukrot, mert cukortartalmuk igen csekély, vagy egyáltalán nincs is. - Üdv. » KeFe « Társalgó 2011. szeptember 9., 05:30 (CEST)

A törvény a vadgyümölcspálinkákra is vonatkozik. Ami ki tud erjedni magában (létezik ilyen!) abból főzhető pálinka, ami nem, abból csak (cukorban gazdag gyümölccsel együtt erjesztve) vegyespálinka, de cukrozni akkor is tilos. Az „erdélyi köményes pálinka” valójában köménylikőr, és nincs köze a pálinkához azon kívül, hogy az is szeszes ital. A recept születésekor (és születési helyén) valószínűleg még minden szeszes italt „pálinkának” neveztek. ~ Phoney ^vita 2011. szeptember 9., 09:33 (CEST)

Kieg.: soha nem összetévesztendő a főzés előtti cukrozás és a főzés utáni édesítés, mivel két, tökéletesen más célt szolgáló és más eredménnyel járó dologról van szó. Az említett két ital leírásában nem szerepel pancsolt cefre, hanem kész pálinkából/tisztaszeszből készítenek házi liőrt. Azt természetesen szabad, valószínűleg soha nem is volt tilos úgy szakácskodni a már lefőzött párlattal, ahogy csak akarunk. – Phoney ^vita 2011. szeptember 9., 13:59 (CEST)

Széchenyi-idézet

A Fogyasztása szakaszbólː

a pálinkaégetés … remélhetőleg soha vagy legalább mindaddig nem fogja alkotni mezei gazdaságunk nevezetesb ágazatát, míg jobb s közönségesb nevelés utáni csinosodás meg nem semmisíti a pálinka csábjait…

– Széchenyi István: Selyemrül

Nem értem, mi köze van a 19. századi ipari krumpliszesz okozta gazdasági/társadalmi problémáknak a mai pálinka fogyasztásához, de ha valaki megmagyarázza, visszateheti a cikkbe. – Phoney ^vita 2015. augusztus 10., 12:56 (CEST)

Infografika

A szócikkből törölve:

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy Pálinkával kínáltak-e meg bennünket, idekattintva könnyen ellenőrizhetjük: Ez vajon Pálinka?

Egyrészt, a szócikkben már részletesen szerepel, hogy mi minősül pálinkának. Másrészt, a wikipédiás szócikkekben normális esetben nem helyezünk el külső linkeket a szövegben, hanem leírjuk, ami odatartozik, és forrással látjuk el. Harmadrészt, útmutatóként elég problémás elgondolás, mivel ha pálinkával kínálnak minket, akkor két lehetőség áll fenn:

• kereskedelmi tétel, és látjuk a címkét. Ez esetben kizárólag azt kell ellenőrizni, hogy szerepel-e rajta a pálinka megnevezés.
• nem kereskedelmi tétel vagy nem látjuk a címkét. Ez esetben nem biztos az eredete, hozávalói, alkoholtartalma, semmi.

+1 tárgyi tévedés: a pálinka ágyazható nem fajtaazonos gyümölccsel is, csak ekkor vegyespálinkának minősül. Azt is érdemes tudni, hogy a pálinkatörvény egy kereskedelmi szabályozás, és nem hatályos a házipálinkára, bár ezzel nem akarom bonyoljtani a szócikket, amíg nem sikerül következetesen kifejteni ezt a kérdést. – Phoney ^vita 2016. szeptember 24., 11:32 (CEST)

Méreg

Bárhogy szépítik, a pálinka egy veszélyes kábítószer. Az egy dolog, hogy eddig nem volt benne a szócikkben ez az információ megfelelő forrásokkal alátámasztva, de legalább most ne töröljék ki a kábítószeres Magyarországot támogató szerkesztők. 193.225.127.34 (vita) 2021. február 17., 07:54 (CET)

Antialkoholista részletek

Az utóbbi időben megjelent/kitörölt részek nem a pálinkáról szólnak, hanem az alkohol káros hatásairól és a magánfőzés aktuálpolitikai/társadalmi vonatkozásairól, és azt a tévképzetet erősíti, hogy a pálinka a magánfőzettel egyenlő. További javítás után megvan/meglenne a helye más szócikkekben, ide ilyen terjedelemben nem való, még akkor sem, ha a magyar köztudatban ezek a témák összefonódnak a pálinkával. – Phoney ^vita 2021. február 17., 11:01 (CET)