Vita:Margit híd

Ez a szócikk témája miatt a Budapest-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: December/Cikkértékelő (vita), értékelés dátuma: 2010. március 29.

Budapest témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Akkor ezt megvitatjuk? Hogy hogyan kell helyesen írni? Körut? Körút? Kőrút? Vagy utánanézünk? --OsvátA. 2005. július 14., 12:25 (CEST)

A Wikisource-ban valahol fenn vann a MHSz. Lehet, hogy abban benne van. Telitalálat Felügyelő

• körút, de körutat, körutak --Váradi Zsolt 2005. július 14., 12:44 (CEST)

bizonyára --OsvátA. 2005. július 14., 12:50 (CEST)

legalábbis ebben az évszakban. -- Micimackó

Kösz, hangosan felnevettem. De tényleg! Smile! Üdv. --OsvátA. 2005. július 14., 13:24 (CEST)

Nem ártana...

...egy híd infobox. – Burrows ^vita 2008. december 18., 20:04 (CET)

Tükrözés?

Ennek a mondatnak nincs értelme: "Érdekesség, ha megfigyeljük a hídközepet és a Margit-szigetet összekötő szakaszt és képzeletben az útpályát tartó szerkezetet tükrözzük az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe." A tükrözés egy geometriai művelet. Mi köze annak a "megfigyeléshez"? Miért kell a tükrözéshez megfigyelni azt a szakaszt? Hogyan lehet valami "felé" tükrözni? Eltolni lehet valami "felé", tükrözni nem. Tükrözni egy tengelyre, síkra, középpontra lehet. Csak két dolognak kéne kiderülnie a mondatból: mit tükrözünk és mire. Miért ír tükrözésről olyan, aki nem tudja, mi az a tükrözés? 80.98.146.68 (vita) 2011. szeptember 14., 16:32 (CEST)

Ez a tükrözéses bekezdés rettenetesen régóta szerepel a cikkben (2006. november 4-én M3peti révén került bele), többször nekifutottam, de szerintem is értelmetlen, és nem csak a fent említett megfogalmazási problémák miatt. Ha a híd oldalnézeti képét a pályasíkra tükrözöm (a szöveg alapján szerintem ez lenne a trükk), akkor mindjárt két "fekvő Eiffel-tornyom" is lesz, csúcsukkal egymás felé mutatva. A gond "mindössze" annyi, hogy csak a kontúrvonal mutat némi hasonlóságot, és ha a világ szinte bármelyik felsőpályás ívhídjával eljátszom ugyanezt, hasonló eredményt kapok, azaz még csak nem is érdekesség, hanem a szerkezettípus adottsága. - Puskás Zoli ^vita 2013. december 21., 23:39 (CET)

Alaposan beletúrtam, és vannak kérdéseim is

A tegnapi "sikeremen" felbuzdulva vérszemet kaptam. :)

• Megpróbáltam rendet rakni a kissé csapkodó bevezetőben.
• Az 1944-es robbanás körülményei tudtommal (pontosabban az általam ismert szakmai források szerint) máig tisztázatlanok, a bevezetőben olvasható, tényként közölt leíráshoz ezért pontos forrásmegjelölés lenne szerintem szükséges. (A források megjelölése egyébként is elég hiányos, itt-ott szó szerinti idézeteket vélek ráadásul felfedezni.) A cikk későbbi részében ráadásul már gázszivárgás szerepel, mint közvetlen kiváltó ok.
• "...a másodikat, 500 tízfrankos aranyat, a Kraft és Förster bécsi építészek által elkészített és a Société Coquenillel társult bécsi általános építészeti társulat terve kapta meg." - Ez a mondatrész értelmezhetetlen. Ki, kivel társult? Esetleg megosztották a díjat a Kraft és Förster, valamint a Société Coquenillel társult bécsi általános építészeti társulat tervei között?
• "A híd szerkezetét úgy tervezték, hogy 400 kg/m2 egyenletesen megoszló terhelést, valamint 24 tonnás teherkocsit elbírjon." - Valami ezzel a mondattal sem stimmel. 24 egytonnás, vagy egy 24 tonnás teherkocsit kellett vajon elbírnia? A választ sejtem, de forrást nem találtam egyelőre hozzá, ezért nem is javítottam.
• Javítottam viszont helyesírási, nyelvhelyességi hibákat, "zöld" hivatkozásokat, meg egy-két apróságot. - Puskás Zoli ^vita 2013. december 22., 23:21 (CET)

Mivel nem érkezett válasz, magam mentem utána. A korábban felvetett három problémából kettőre szerintem megtaláltam a megoldást, a véletlen robbanás körülményeit alátámasztó forrást továbbra sem találtam. - Puskás Zoli ^vita 2014. január 8., 02:02 (CET)

Jogszabályokban máig létezik a Magyar Állam mint polgári jogi alany nagy kezdőbetűs írásmódja - Pagony figyelmébe, vita helyett

Évtizedek óta tartó szokás, hogy a magyar államot mint jogi személyt (tulajdonost, örököst stb.) magyar jogszabályokban Magyar Állam írásmóddal alkalmazzák. Egy friss példa: itt

Mivel a szócikk szövegében - nagyon helyesen - kiemeli, hogy a híd helyét tulajdonosként jelölte ki az állam és nem közhatalomként, ezért egy igényes lexikonban ez az írásmód a helyes.--Linkoman ^vita 2019. június 15., 19:06 (CEST)

De ez itt nem törvénycikk, hanem szócikk. :) – Pagony ^foxhole 2019. június 15., 22:05 (CEST)

Érdekesség...

...de nem találtam a helyét: 1938-ban Tantó Pál megkereste a munkákat végrehajtó francia cég egyik vezetőjét, de ott a tervezésre és építésre vonatkozóan semmilyen adat rendelkezésére, a vállalat igazgatója azonban megjegyezte, hogy a budapesti Margit hidat a cég még akkor is az egyik legszebb alkotásaként tartotta nyilván. (Tantó Pál: A mérnök és építész együttműködése a budapesti dunahidak építésénél (45-51. old., Építészet - A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet negyedévi szemléje 2. évfolyam II. kötet 1—4. füzet - 1942. január 1. (online: adtplus.arcanum.hu)) Fauvirt ^vita 2019. június 16., 01:15 (CEST)