Vita:Malmedyi mészárlás

Már a cím helyesírása is kérdéses. A német "Malmedy-Massaker" kifejezést valószínűleg "Malmedy mészárlás"ként helyes magyarra visszaadni. (Ha a forrásban esetleg szerepel ez a magyartalan fordítás, akkor is.

A Wikipédia attól lexikon, hogy történelmi eseményeket másodlagos forrásokból, tárgyilagos stílusban közöl. (Ez nem követelmény a témával foglalkozó könyveknél, amiket el akarnak adni.)

A szövegből az érzelmi töltésű jelzőket ki kellene hagyni.

Egy csata a történelem számára előzményei és következményei miatt (is) fontos. A tagolást ennek megfelelően kellene javítani.

Jó munkát hozzá.--Linkoman ^vita 2010. október 22., 21:01 (CEST)

Malmedy, nem Malmédy

A francia wiki szerint a helység neve Malmedy, így, ékezet nélkül. – Malatinszky ^vita 2010. október 22., 23:04 (CEST)

A malmédyi azért szerintem maradjon majd redir az ékezet nélküli alakra, ugyanis a Regiment magazinban is így említik a hely nevét. Laci.d ^vita 2010. november 7., 03:36 (CET)

Valóban Malmedy (e-vel), és nem Malmédy (ékezettel). Én is Malmédynek tudtam, csak most néztem kicsit utána. A fr:Malmedy lapon, és a Belgiumi Német Közösségről szóló fr:Communauté germanophone de Belgique lapon van a magyarázat: Malmedy és környéke 1919-ig a Német Birodalom, közelebbről Poroszország része volt, csak a versailles-i békeszerződésben ítélték Belgiumnak, háborús kártérítés fejében. A porosz időkben Malmedy lakosságának francia ajkú kisebbsége kitalálta, hogy városuk nevét (a németek számára idegen) ékezettel kell írni, különállásukat hangsúlyozandó. (Azaz úgy őrizték hagyományos értékeiket, hogy kreáltak maguknak megőrizni valót). A csinált ékezetes név még néhány német nyelvű jelzőtáblára is felkerült. („La graphie et la prononciation « Malmédy » dateraient du temps où la ville appartenait à la Prusse (voir Wallonie malmédienne). Cette accentuation n'existant pas dans la langue allemande, les habitants trouvèrent là une habile façon de défier leur administration de tutelle. La graphie subsiste sur certaines plaques de signalisation allemandes.”) Aztán amikor Belgium vallón nyelvű tartományaihoz csapták őket (véglegesen 1925-ben), akkor már nem volt érdemes különállni, hát elhagyták a hangsúlyosan francia ékezetet. A mai (belgiumi) Malmédyben német kisebbség él, és – bár nem tartoznak a német nyelvű területhez, mint pl. Maastricht, de kiemelt német kisebbségi jogokat élveznek (fr:Facilités linguistiques), bár szervezetileg nem tartoznak a belgiumi német közösséghez (de:Deutschsprachige Gemeinschaft Belgiens). Ha egyszer lesz Malmedy szócikkünk, tegyétek bele ezt az információt is, mert szerintem érdekes. Akela ^vita 2010. november 10., 20:02 (CET)

Ez tényleg nagyon érdekes; köszönöm, hogy leírtad. Malatinszky ^vita 2010. november 11., 17:34 (CET)

A cikk alapvetően téves és túl irodalmi ízű. Nincs racionális magyarázat a mészárlás szándékosságára. A kutatásom alapján a közel 130 lefegyverzett amerikai és a kisebb létszámű SS alakulat közötti spontán dulakodás alakult ki, ami valószínűleg pár fogoly szökési kísérletére vezethető vissza, akit/akiket a németek lelőttek. Mivel a kb 130 fogolytól elvett fegyver őrzése nem volt jól megoldva, páran visszaszerezték, és néhány németet bosszúból lelőttek, ebből alalkult ki a mészárlás, amikor is az SS katonák sortüzet zúdítottak az amerikai foglyokra. Számszerint 86 azonosított amerikait lőttek le, 43 elszökött, volt akit német katona engedett futni, a peranyagokból kideröl. A halott, vagy sebesült amerikaiakat SS szokás szerint fejbelőtték, ez magyarázza a fejlövéseket a holttesteken. Ilyen helyzetben, közel 4 gimnáziumi osztály létszámát meghaladó amerikai és két osztály körüli német katona kizárt, hogy egybehangzóan rekonstruálni tudja az eseményeket. A túlélők egybehangzóan számolnak be a spontán dulakodásról, a németek egy része pedig arról, hogy pár amerikai fogoly visszaszerezte a fegyverét, ami nem volt nehéz, hiszen kb 50 katonára volt bízva a foglyok őrzése, és közel 150-200 amerikai kézi lőfegyver. A pontos eseménysorozat azóta sem derült ki, de az SS felelőssége elvitathatatlan. Az anarchikus pillanat miatt, amikor mindenki a saját bőrét mentette, valamint a háborút követő vizsgálatok pontatlansága és propaganda íze miatt ma már a valós események nem rekonstruálhatók, csak feltételezéseken alapulnak. Természetesen sok amerikai számolt be hasonló dologról, akik a szökés után nem találkozhattak, és emiatt az ő vallomásukat figyelembe kell venni a burtális, de nem előre eltervezett mészárlásról. Javaslom a cikk felülvizsgálatát.(Kenomajas)

WP:BSZ – Laci.d ^vita 2011. január 13., 18:11 (CET)

Javítom

Oké, javítom. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Tudálékos (vitalap | szerkesztései) 2010.okt.23.

Problémák a szócikkben

Az utolsó bekezdés azt a hatást kelti, mintha a felelősöket kivégezték volna, holott az ügyben hozott 43 halálos ítéletből egyet sem hajtottak végre. Viszont egy szó sem esik arról, hogy amikor nyilvánosságra került az eset híre, bosszúból történt egy és más német hadifoglyokkal is. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. november 6., 20:46 (CET)

A Regiment magazin 2010/3-as számában van egy jó cikk Horváth Endrétől a malmedyi mészárlásról, ami azért kissé kiegyensúlyozottabban kezeli a kérdést, mint kedvenc „történészeim” egyike. Ez alapján majd kicsit kiegészítem a cikket, addig is felraktam a POV sablont. Amúgy: ha minden igaz, Földi Pál már nem elfogadható forrás történelmi cikkek esetén. Nem kéne ezt a kört kiterjeszteni Nemerére, Kurt Riederre és összes írói álnevükre? Egyszerűen ontják magukból a kevés munkával összeollózott könyveiket, még nézni is rossz. Laci.d ^vita 2010. november 7., 03:34 (CET)

Összeesküvéselméletek

A halottakon több (gyakran ellátott) sérülést találtak (Ez azért hadifoglyoknál nem akkora csoda). Ebből egy történész arra a következtetésre jutott, hogy az amerikaiak szabadultak meg a saját sebesültjeiktől, illetve olyanra is olvastam utalást, hogy beállított volt a helyszín, a forrásokat kerestem, de nem lelem.

Radice ^vita 2012. október 26., 10:37 (CEST)