Vita:Magyar Televízió

Sziasztok!

A cikk király, de kéne még több infó a történetéről! Tudom, hogy nem könnyű, de műsorokból, meg könyvekből nem lehetne "kiszedni" a történetét? --Peda ☎ 2007. január 20., 11:23 (CET)

Köörülbelül szinte mindent tudok a Királyi tévéről, csak épp most elég késő van, hogy elkezdjem.Egy picit át kéne alakítani a cikk szerkezetét is, ha lehet. Technika, elnökök, munkatársak, operatőrök, bemondók, hírműsorok, kihelyezett stúdiók, közvetítő kocsik, az aulához vezető lépcső története, az épület története szóval ebből könyv lesz! Jövő héten nekifogok!--m3peti 2007. április 30., 20:52 (CEST)

Most csináltak valami műsört Aczél Endre vezetésével... nem? Azt nem lehetne felhasználni? --Peda ☎ 2007. április 30., 22:40 (CEST)

Az Édesapám a Királyiban töltötte az életét, nagyon sok minden van a fejemben és nagyon sok anyagom is van.Riportokból azért nem lehet kiindulni, mert nagyon kevés infót adhat egy egy órás beszélgetés egy 50 éves történethez, viszont mindenképpen használható! Már készítem a vázlatot , sztem a hét végén már mutathatok belőle ezt azt.--m3peti 2007. május 1., 09:54 (CEST)

A "4:3 anamorf" kifejezés az egy tehcnikai badarság! Anamorfnak a 16:9-es oldalarányú képet szoktuk nevezni normál (SD) felbontás mellett, de ilyen értelemben semmi köze a 4:3-as oldalarányhoz. Sürgősen át kellene fogalmazni! defihu 2009. december 22.

Arról van szó, amikor 16:9 képarányú felvételt 4:3 képarányú filmre rögzítünk (vagy ilyen televíziós átvitellel közvetítjük). A moziban ilyenkor felteszik az anamorphot (torzító) előtétet a vetítőgépre, amely vízszintesen kinagyítja a képet teljes szélességére. Ehhez hengeres (cilindrikus) lencsét használnak. A televízió kapcsolójelet ad a video jelfolyamra, amitől a vevőkészülék megnöveli a vízszintes eltérítés nagyságát, vagyis ugyanazt végzi el. MZ/X ^vita 2012. október 15., 11:58 (CEST)

És vagy

„színházi előadást, és vagy sportműsort sugároztak”. Ez így zagyvaság. Aki tud magyarul, az javítsa ezt ki. Két eshetőség van:

1. színházi előadást és sportműsort sugároztak
2. színházi előadást vagy sportműsort sugároztak

Két kötőszónk van. Ezek kifejezhetik azt, hogy vagy egyik, vagy másik, illetve azt, hogy mindkettő. Nézzetek utána a halmazelméletbern, vagy a kijelentéskalkulusban! MZ/X ^vita 2012. augusztus 17., 11:35 (CEST)

Innen ered a kavirc, én most átjavítottam vagyra, de az is lehet, hogy és/vagy lenne a helyes. Talán egy idősebb szerkesztő meg tudná mondani. --Regasterios ^vita 2012. augusztus 17., 11:52 (CEST)

Nincs olyan a Helyesírási szabályzatban, hogy és/vagy. Azt olyankor szokás használni, ha a beszélő nincs tisztában vele, mit is akar mondani. Sajtónyelvi modorosság. Azért született, hogy meghökkentő legyen. MZ/X ^vita 2012. augusztus 18., 11:47 (CEST)

Nem elsősorban formailag, hanem tartalmilag értettem. Elvben elképzelhető, hogy némelyik napon ez is, az is volt, némelyiken meg csak az egyik. De lehet, butaságot írok, és ilyesmiről szó sem volt akkoriban, nem éltem még. --Regasterios ^vita 2012. augusztus 18., 13:25 (CEST)

Javítanivalók

Az M4 indulása frissítendő, dátuma tisztázandó. A Welcome to Hungary kétszer szerepel, összevonandó. --Tudor987 ^vita 2015. október 5., 00:19 (CEST)

Kritikák

Hiányoznak az MTV-t ért kritikák, amik szerintem fontosak, mert a semleges nézőpont nem érződik ebből a cikkből. Kritikák bőven érték az MTV-t a médiaháborúk időszaka alatt, amikről még internetes források vannak.– Valentino19901 ^vita 2016. október 23., 20:17 (CEST)

Digitális átállás

A digitális átállásra való utalás teljesen felesleges. Hosszú éveken át ment párhuzamosan az analóg és a digitális sugárzás. Az egyetlen említésre érdemes időpont az analóg adások lekapcsolása, amely nemcsak a központi televíziót, hanem a kereskedelmi csatornákat is érintette. Azt, hogy a kábelszolgáltatók melyik időponttól kapnak analóg helyett digitális jelet, azt nem tudom, de engem is érdekel. MZ/X ^vita 2016. november 30., 15:22 (CET)

Tévedés!

Az ábra aláírásában durva tévedés van: Megindult a rendszeres adás: 1957. május 1.. 1957-ben szó sem lehetett színes televízióról. Ezzel szemben ez volt az első alkalom hogy a filmszínházak számára a Híradó színesben készült. A kép ebből a Híradóból származik.MZ/X ^vita 2017. május 29., 21:20 (CEST)

Az első

1954. december 16-án kerül sor a próbaadásra a Posta Kísérleti Intézett Gyáli úti épületéből. Ugyanonnan, ahonnan 30 évvel korábban az első rádióadást indították. Az adás az ORION-gyárban fogható, 4 km távolságra.

A második próba-adás 1955 júniusában a Szabadság hegyen, az egykori Hargita Szálló melletti, a Magyar Posta Kísérleti Intézete állományában volt épületre a Távvezetéképítő Vállalat felszereltette az első adóantennát és hamarosan megkezdődhetett a próbaadás. A képernyőn megjelent a Mágnás Miska című film részlete, utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végezetül az első bemondónő, Mednyánszky Ági kedvelt színésznő, mind a 15 nézővel közölte, hogy: a Magyar Televízió kísérleti adását látják. -írja a wikipédia szócikke.

Nos Dunavölgyi Péter oldalán Varga Sándor Márton ezt írta:

Alig egy hónapra rá, 1954. január 20-án üzembe helyezték a kísérleti, 100 wattos teljesítményű adóberendezést a Széchenyi-hegyen, az Agancs u. 30-32. sz. épület negyedik emeletén. Az adáskísérletek első hírei nyomán Szepesi György cikket írt Televíziós riporter leszek-e? címmel. Lelkendező című írás jelent meg a Rádióújságban is: „Filmet láttunk a Váci utcában – televízión!” Ami persze mindössze annyit jelentett, hogy a Posta épületének egyik szobájában, ha nem is tökéletesen, de már mozgott az immár a Széchenyi-hegyről sugárzott kép. Mi volt az? Repülőgép szállt a levegőben, lassan leereszkedett a ferihegyi betonra, a főépület elé gurult, az utasok kiszálltak… Utána pedig az igencsak kevés néző megtekinthette az Erdei sportverseny című rajzfilmet és néhány jelenetet a Mágnás Miskából. [...]

1954. szeptember 2-án már el is készült, igaz, még a filmgyárban, az első magyar televíziós felvétel. (Bemondó Pintér Sándor, de szerepelt benne Bán György, Erdei Klári, Hajnóczy Lívia, Mednyánszky Ági és Sárosi Gábor is.) Maga a műsor nem volt más, mint a Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár pavilonjában látható műsor felkonferáló képe és szövege. Ugyanis a vásáron már bemutatkozott a televízió! Mi több, a lóversenypálya épületében a televíziós vállalat két vevőkészüléket is kiállított, bár csak „helyi” filmműsort vetítettek (az első film A festett róka c. szovjet mese volt). És hogy kik készítették a fölvételt? A ránk maradt följegyzések szerint Purczell Miklós és Horváth József operatőrök, Sárdi Nándor hangmérnök, Kassai Tamás és Felföldi Imre asszisztensek, Meltsok József fővilágosító, Utasi László, Török László és Eisenbacher Antal világosítók, Karner Károlyné sminkmester, Nagy Dezső trükkmester és Kardos József felvételvezető. Említsük meg továbbá, ez idő tájt már a Budapesti Nagyáruházban (a jelenlegi Corvin Áruházban – a szerk. megj.) is bemutatkozott a televízió – készülékestől, műsorostól… (Rózsika korszaka) (dunavolgyipeter.hu)

Egykorú forrásokat idézve Dunavölgyi Péter oldalán ugyanez: Elkészül az első magyar televíziós filmfelvétel a Filmgyárban, erről tudósított a Magyar Rádió című lapban László Endre 1954. szeptember 13.-án. A felvételeket Szécsi Ferenc főrendező, Purcell Miklós és Horváth József operatőr, Sárdi Nándor hangmérnök, Kassai Tamás és Felföldi Imre asszisztensek, Meltsók József fővilágosító, Utasi László, Török László, Eisenbacher Antal világosítók, Nagy Dezső trükkmester, Kardos József felvételvezető, és László Endre készítették.

” - Kedves hallgatóink! A Magyar Televízió kí­sérleti adását közvetít­jük, -mondja a Rádió népszerű bemondója. Pin­tér Sándor. 1954 szeptember 2-án, délelőtt tizenegy órakór hangzott el ez a mondat... nem a televízió stúdiójában, nem is a Rádió valamelyik mű­szaki helyiségében, ha­nem a Magyar Híradó és Dokumentum-Film­gyár műtermében. A be­mondó arcát vastag „smink" álcázza, lépé­seit a rendező centimé­terre kiszámította, ötez­res reflektorok ontják rá a fényt és a meleget, már éppen tizedszer kül­dik vissza a függöny elé:

- Sanyikám három kocka előre, ne pislants le,- majd érzed a lécet a lábad előtt, pontosan ott állj meg, intésre be­szélsz, a gépbe nézz, a lencsébe, ott van a kö­zönség. Kedvesen... ne ráncold a homlokodat, közvetlen légy, de egy kicsit ünnepélyes is... a nyakkendőd balra csú­szott... tupfoljuk le az izzadtságot... - utasí­tások özöne, jótanácsok áradata, jelzések, inté­sek, tiltások dandára, dudák, sípok, csapók... és mintha mindez csak azért volna, hogy még nehezebb tegyen elmon­dani azt a pár szót: :A Magyar Televízió adását közvetítjük. De Pintér Sándor és a többiek, névszerint Bán György, Erdei Klári, Hajnóczy Lívia, Mednyánszky Ági és Sárossy Gábor sikeresen megbirkóznak minden akadállyal. Rövid né­hány óra leforgása alatt elkészül közremüködésükkel az első magyar televíziós filmfelvétel: a Mezőgazdasági Kiállítói televíziós bemutató pavíllonja kísérleti műso­rának konferáló képe és szövege. Ezzel azonban még nem ért véget a munka. Hiszen a televíziós adás­nak szünetjelre és „szü­netképre" is szüksége van. A vezérkar meg­hallgatja a „magnóra" vett dallamokat és meg­állapodik egy régi nép­dalt idéző cselesztajelzésnél. Ez lesz a Magyar Televízió ideiglenes szü­netjete. Most már csak a szünetkép megtervezése vol­na hátra. Olyaen szavakat hallunk: „A középpont­ból folyamatosan áram­ló, centrikus elhelyezésű körök... a szünetjel hangjaira szinkronban megjelenő sugárzás... kedden trükközünk, szerdán vágunk, csütörtökön kész a kópia. És szombaton, szep­tember tizenegyedikén felhangzik a vevőkészü­léken. Majd eléd áll - ked­ves televíziós néző és hallgató - a bemondó, rád mosolyog és megszó­lít. Akkor neked eszed­bejut (és nagyon helyes, ha eszedbejut), hogy az emberi tudás és akarat határa térben és időben végtelen... és hogy e végtelenből ismét leka­nyarítottunk egy jókora darabot. (…).„

Szabad Nép, 1954.09.14.

„Rádió-és televíziós kiállítás nyílt a Budapesti Nagyáruházban.

(Tudósítónktól.)Hétfőn délelőtt a Budapesti Nagyáruház­ban kiállítás nyílt az Orion Rádiógyár leg­újabb készítményeiből. A kiállítás 14 kü­lönböző újtípusú készüléket mutat be a 26 közül, amelynek gyártását 1955-ben kezdi meg az üzem. Az új rádiótípusokat több színben készítik, hogy mindenki a lakása bútoraihoz legjobban illő készüléket vásárolhassa. A gyár újdonsága , az erősítőbe­rendezéssel kombinált sarokhangszóró.

A kiállításon bemutatják az első magyar gyártmányú televíziós vevőkészüléket. A készülék szeptember 25-ig minden hétköz­nap délelőtt 10 és délután 5 óra között kilencízben negyed órán át közvetíti a sza­badsághegyi kísérleti ádó műsorát: a «Festett róka», a «Csodamalom» és «A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesefilmeket és a 34. számú magyar filmhíradót, A ki­állításnak már :az első napon sokszáz látogatója volt.” (https://dunavolgyipeter.hu/televizio_tortenet/a_magyar_televiziozas_tortenete_az_1950-as_evekben/1957)

El lehet dönteni, melyik link legyen inkább beemelve forráslinkként Dunavölgyi Péter oldaláról- természetesen nem a fentieket szó szerint idézve, hanem csak a fenti idézetek lényegét.

Ja és úgy lettem erre figyelmes, hogy míg a szócikkben azt sugallja, hogy Mednyánszky Ági 1955-től volt bemondónő, addig Mednyánszky Ági szócikkében csak az van írva bemondónői tevékenységéről, hogy 1957-ben, a Magyar Televízió első tévéadásaiban Mednyánszky Ági szerepelt bemondónőként.

Erre kiderül, hogy már 1954 szeptemberében ott volt egy kísérleti adásban, bár még próbálok utánanézni, hogy most akkor miként: színészként, bemondóként vagy másként szerepelt 1954 szeptemberében a kísérleti adásban. Apród ^vita 2017. november 11., 17:29 (CET)

A magyar televíziózás története is kapcsolódó szócikknek tekinthető - még akkor is, ha nemcsak a Magyar Televízió történetéről szól, hanem annál jóval többről. Apród ^vita 2017. november 12., 02:32 (CET)

Megszűnése

Egy entitás megszűnése valóban létezhet de facto és de iure, ám az biztos, hogy az átlagos tévénézőnek fogalma sincs arról, hogy létezik-e Magyar Televízió mint ilyen.

A cikk szövege ugyanis egyértelmű abban, hogy 2015-ben milyen átalakulás történt.

Az más kérdés, hogy a "Magyar Televízió Nonprofit Zrt."-nek mi a jogi helyzete (és mi a viszonya a Magyar Televízióhoz). Ennek érdemes lenne utánanézni.--Linkoman ^vita 2018. december 6., 21:34 (CET)

@Linkoman: De jure az intézmény megszűnt (2015), de facto a Magyar Televízió csatornái a Duna Médiaszolgáltató Televíziós Médiaszolgáltatási Igazgatóság alá tartoznak, ahogy a korábbi Duna Televízió csatornái is. A csatornák tartalmát viszont az MTVA gyártja/gyártatja, a vagyon (épületek, berendezés, stb) és az emberek nagy része már korábban (2010) is az MTVA-hoz kerültek. Erről az egész csűrcsavarről ahogy átalakították a médiatörvényt sok cikk és elemzés született, van mit olvasgatni, aki szeretne alaposan utána nézni. Gyakorlatilag van egy kiüresített váz a médiaszolgáltató, amit a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonol (ez a korábbi kuratórium tulképp) ami parlamentáris viszonyokat, jogszerűséget civil kontrollt tesz lehetővé papíron, míg minden pénz, paripa, fegyver, döntés a kormány kezében van az MTVA-n és a Médiatanácson keresztül. JSoos ^vita 2018. december 8., 16:28 (CET)

(Ja, amúgy az Rt. szerintem már az 1996-os médiatörvénnyel megszületett, aztán lett Zrt, később Nonprofit Zrt. JSoos ^vita 2018. december 8., 16:47 (CET))

Egy kis olvasnivaló a Duna Médiaszolgáltató, az MTVA, és tiltott állami finanszírozás összefüggéseiről. ([1]) JSoos ^vita 2018. december 21., 17:13 (CET)

Műsorai

A műsorai szekció kicsit kaotikus, az elején a bemutató éve szerint van rendezve, de a végén már csak találomra vannak beírva a címek. Elkezdeném rendberakni a táblázatos módszer segítségével, a műsorokat ABC sorrendbe rakva (emellett kibővíteném rengeteg kevésbé ismert műsorral is) Szerencsekerék ^vita 2021. március 16., 09:33 (CET)

Kiszervezve külön szócikkbe: A Magyar Televízió műsorainak listája Itt lehet majd folytatni a munkát Ksz83 ^vita 2022. augusztus 27., 03:43 (CEST)

Magyar Televízió régi-új stúdiói ?

Egyik oldal szerint létezett 8-as, 9-es, sőt 10-es studió is a Bojtár utcai gyártóbázison (link erre) Feltételezem ez ugyanaz az óbudai terület, ahova később az MTVA később költözött csak akkor már Kunigunda utcaiként hivatkoztak rá.

Viszont nem tudom, hogy ez a 8-as 9-est később lebontották és felépítették az új 1-es, 2-est vagy csak simán felújíttották és később átírták a számokat?

+ Ha sokáig nem sikerül megtalálni a studiók területének nagyságát, nyugodtan törölhetőek a cellák Ksz83 ^vita 2022. augusztus 20., 17:00 (CEST)

UPDATE:

(régi) Tőzsdepalota + Óbudai Zsinagóga

• 1-es stúdió:
  • Telehír egy 1999-es cikkéből (cím: ÉLŐ az Egyesből): És miközben Vámos Sándorra várok - mert ki mást kérdezzek arról, milyen ma az Egyesben dolgozni, mint a műszaki vezetőt -, egy beszélgetésfoszlány üti meg a fülem: >>- ...nem azért mondom, de valaha talán negyven tévéjáték is elkészült itt évente, egyikből estünk a másikba<< - meséli Hídvégi [Sándor] egy valószínűleg fiata­labb munkatársnak, aki saját tapasz­talataiból akár azt is gondolhatná, hogy a stúdió 270 négyzetmétere feltétlenül szükséges háttér a főként kommentár-beszélgetés-bejátszás szenthárom­ságból álló műsorok felvételéhez.
  • 300 m²-et említ a fovarosi.blog.hu (pontos link)
• 1. v 2. v 3. stúdió
  • Televíziónk holnapjáról - Interjú Pécsi Ferenc elnökhelyettessel (Rádió és Televízió Szemle, 1970 7. oldal):
    Jelenleg mindössze három saját stúdiónk van, s ezek közül is csak egy alkalmas – 500 négyzetméternyi területével – egyszerűbb tévéjátékok rendezésére. A további kettőt csak kisebb produkciók felvételénél vehetjük számításba.
• 3-es stúdió:
  • […] Kezdetben az egyetlen 80 négyzetméteres műterem, a jelenlegi III. állt a műsorkészítők rendelkezésére, valamint egyetlen PYE közvetítőkocsi.[…], Nánay András: Magyar Televízióművészet 1957–1977, 18. oldal - a pdf linkje megadva ref mellett a szócikkben
• 4-es stúdió:
  • Tófalvi József mérnök MTV Teleráma műsorában elmondta, hogy 4-es studió mérete 700 m² körfüggönyön kívül és 650 m² körfüggönyön belül (link az említett interjúra) 30:22-től. Ebben van különbség a mek-es cikkben is írt 760 m²-hoz képest. Csupán feltételezem hogy körfüggönyön belül alatt azt a hasznos területet értik, amelyen dolgoznak az operatőrök. Talán ezt kellene a kettő közül feltüntetni.
  • 760 m²-t ír a mek.oszk.hu-s link és az RTV-s link is (mindkettő megadva a forráslinkkel a szócikkben)
• 5-ös studió: Ugyanitt elmondta hogy ennek a stúdiónak a mérete 180 m2 körfüggönyön belül.

MTV egy, nemzetközi piacra szánt angol nyelvű promociós anyagban megemlítette az akkori (1980-as évek végi) stúdóinak méretét, de egészen más számokat adtak meg, mint az eddigiek: A tájékoztató linkje

• 1-es: 365 m² / 2-es: 260 m² / 3-as: 695 m² / 4-es: 690 m² / 5-ös: 350 m²

(jelenlegi) MTVA gyártóbázis

• 1-es és 2-es stúdió (régi 8-as és 9-es)
  • Egy Telehírben megosztott '88-as jegyzökönyv alapján reménykednek, hogy jövőre elindulhat a két Bojtár utcai stúdió 600 m² és 320 m² területtel
  • Tévéműhely – Nem baj-tár a Bojtár utca, Rádió és Televízió újság (1990. év, 50. szám. 1990. december 10. 7. oldal): Előbb azonban röviden hadd mondjam el, mit is tud majd a két, csakugyan szuperkorszerű fény-, és hang- és videótechnikával működő stúdió. (A nagyobbik, az A 650, a kisebb a B 350 négyzetméteres.)
• 4-es stúdió
  • a szócikk korábbi változatában (forrás nélkül): Az M1 hírtévé 250 négyzetméteres, többfunkciós hírstúdiójának ad otthont
• Az épitészfórum szerint 4 új studió épült a Kunigunda úti területre (a már ott lévő két régi mellé):
  • 2 db 350 m²-es és 2 db 90 m²-es. Cikk linkje + Az épületterv PDF közvetlen linkje A linkelt oldal jobb oldalán a letölhető dokumentumok között szerepel a teljes térkép is minden emeletre vonatkozólag. Az egyes oldalakon az épület tervrajz bal felső részében található a két új nagy studió. A PDF 5. oldalán pedig két ugyanolyan kisebb, programstúdiónak elnevezett helyiség. Ez alapján van kitöltve a stúdiós szakasznak a táblázata.

Ha van valakinek up-to-date információja erről jöhet nyugodtan

Ksz83 ^vita 2023. január 30., 02:36 (CET)

A hétfői adásrend nem 1989-től volt, hanem több mint 10 évvel előtte

{{tartalmi segély}}^(?)

Kedveseim, 1978-tól jártam a székházba rendszeresen (igen, 11 évesen), amikor már javában (meg)volt (a) IV. stúdió. És 1982-től a ZKFO területén külsőztem ("lótifuti"). Tehát amikor már volt MTV 2-es program is. A konkrét dátumra nem emlékszem, de az MTV "főadó" (az 1-es program)nagyjából 1978-1979 magasságában már a hét hét napján sugárzott adást.

Szeretettel: Maus Róbert– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 2001:4c4d:1f02:db00:2951:dc22:abd4:7bd4 (vitalap | szerkesztései)

Találomra megnéztem az rtv (rádió- és televízió-újság) egy 1980-as számát a nemzetiarchivum.hu-n. Hétfőn nem volt műsora a tévének. – Vépi ^vita 2024. május 11., 15:09 (CEST)

Én pedig tudom, hogy gyermekkoromban nem volt hétfőn adás. Egyébként pedig: https://helsinkifigyelo.blog.hu/2019/07/23/vege_az_adasszunetnek_televiziozas_1989-ben Apród ^vita 2024. május 11., 15:28 (CEST)

Berecz János a Magyar Televízió '87 végi értekezletén elhangzott szövege:

...Végezetül szólnék arról, miért nem lesz 1988-ban, sem hétfői adásnap? Min­denki tudja, egyetlen haj­szál választott el bennünket a hétfői adás bevezetésétől. Az, hogy 80-ról 100 Ft-ra akartuk emelni a tv előfize­tési díját. Oly mértékű azon­ban az áremelésre való nyo­más más területeken, hogy most sem a sajtó, sem a tv előfizetési díját nem tudjuk megemelni, annak ellenére, hogy ez csak 0,5 százalék lenne az árindex­ben. Ismert viszont, hogy 1988-ban a hétfői napok csaknem felén a televízió műsort fog sugározni...

Inkább árat akartak emelni, minthogy bevezessék a hétfői adásnapot. Utolsó mondatnál feltételezem arra hivatkozik, hogy 1988-ban több hétfői ünnepnap - Márc 21, Ápr 4, Nov 7 -, valamint szöuli olimpiai, Foci Eb miatt több hétfői adás lesz.

link: Dunavölgyi Péter-res írás Ksz83 ^vita 2024. május 11., 18:48 (CEST)