Vita:Magyar írói nevek, álnevek, művésznevek, szignók

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Irodalmi témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Sajtóval kapcsolatos szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Sajtóműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Palotabarát (vita), értékelés dátuma: 2019. július 11.

Sajtóval kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Forrás megjelölés

A forrás megjelölés azért ilyen szokatlan, a wikipédiás gyakorlattól eltérő, mert enélkül a Megjegyzés rész gigantikusra nőne, és elvesznének benne főleg a források hibáira vonatkozó megjegyzések. Ha lehet, maradjon így a felső indexben az Á, K, és G. Az eddigi anyag kb. harmada-negyede a tervezettnek. Ami itt van, az főként a Markovits Györgyi féle Álnév-szótárból származik a hibák kiszűrése után. Célszerűnek látszott ezzel kezdeni, és a hibák javítása után feltenni – ZorróAszter ^vita 2019. július 1., 13:28 (CEST)

Nehézségek a táblázat kialakításánál (Az azonos című szakasz áthozása a szócikkből.)

A táblázat összeállításánál nehézséget okoz, hogy egyes személyek eredeti és magyarosított neve körülbelül azonos mértékben közismert, hogy eredeti nevüket később álnévként használták (Forró Pál – Fischer Pál), illetve hogy egy álnevet azonos körben több személy is használta rendszeresen (Szűcs István) vagy alkalmilag (Németh Lajos). Főleg ponyva kiadók alkalmazták azt a módszert, hogy egy-egy sikeres kiadványuk után az olvasók érdeklődését úgy használták ki, hogy később más szerzők műveit is azon a néven adták ki, ami így un. házi név lett (J. H. Busher, Alex H. Ash). Egyes írók pedig létező személyek nevét használták álnévként sőt néhány esetben olyanokét is, akik saját nevükön publikáltak is (Rátz Kálmán, Simon Zoltán, Follinus János, ...). Néha már a szerző sem tudott visszaemlékezni arra, hogy hány néven jelentek meg művei (Tabi László).

Továbbá a névsorba rendezésnél hogy egyes külföldinek ható fantázianeveknél nem lehet eldönteni, hogy melyik része lenne a keresztnév és melyik a családnév (San Thoden – Szántó Dénes). Ott, ahol ez eldönthető volt, ott családnév, keresztnév formában lettek feltüntetve (Baumann, Wilhelm).

A lista áttekinthető összeállításánál további problémát okoz, hogy egyes írók, újságírók hivatalosan is nevet változtattak, és eredeti valamint felvett nevük mellett is használtak különböző írói neveket, álneveket. De általában, az esetek többségében nem ismert, hogy egy névváltoztatás hivatalosan is megtörtént-e. Illetve többségében nem teljesen világos, hogy a név felvett új polgári név vagy írói álnév. Ezért célszerűnek látszik a listát nem eredeti név szerint összeállítani, hanem annak alapján, hogy melyiken váltak közismertté. Így viszont az eredeti, születési és férjezett nevek az álnevek közé kerültek de ezirányú zárójeles megjegyzéssel.

Mindezek ellenére a táblázatban a sorok túlnyomó többségében bal oldalon álnév, jobb oldalon valódi, polgári név szerepel. Vagyis a zavaró kivételek illetve bonyolultabb esetek viszonylag ritkák.

Kedves @Hungarikusz Firkász:!
Azt írtad: "Nehézségek a táblázat kialakításánál: Szerkesztési megjegyzések, és a szerkesztés közben adódó nehézségek nem a szócikkbe valóak. Ezt a részt áthelyeztem a szócikk vitalapjára." Én közben a A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiáján kívül most véletlenül az általam szintén nagyra becsült Gulyás-féle Magyar írók élete és munkáiban is találtam teljesen hasonló részt, ahol elmagyarázzák, miért ezt a formát választották. Milyen nehézségek miatt választották ezt vagy azt a megoldást: Magyar írók élete és munkái, I. kötet XIII-XIV. oldalon.
Ha ezeknek a lexikonoknak az elején lehet ilyen rész, akkor a szócikk elején miért nem lehet? Üdv: – ZorróAszter ^vita 2020. január 27., 17:13 (CET)

Az érvelésednek több hibája is van:

1. Ez egy nyomtatott lexikon, nem digitális.
2. Ez egy lexikon, aminek a vitalapján vagyunk az pediglen egy szócikk. A szócikkben alkalmazva ez olyan lenne, mintha a lexikonnak minden egyes betűszekciójához odaírták volna.
3. Ennek az Előszava tartalmazza ezt az ismertetőt. Ez itt ennek a vitalapnak felel meg.
4. Annak, hogy a Wikipédián mit szabad és mit nem, annak semmi köze ahhoz, hogy egy nyolcvanéves lexikonban miképpen oldottak meg egy dolgot.

Nem azzal van a gond, hogy elmagyarázzák, vagy elmagyarázzuk, hanem a magyarázat helyével. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2020. január 27., 17:24 (CET)