Ugrás a tartalomhoz

Vita:Méreg

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt NCurse 18 évvel ezelőtt a(z) Áthozva a lapról témában
Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Kémiai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

hu

[szerkesztés]

1

[szerkesztés]

Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely egy bizonyos szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okozhat. Általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű aktivitással, ha belőle kellő mennyiség jut az adott organizmusba. Paracelsus (akit a toxikológia atyjának tartanak) szerint minden anyag méreg, csak a dózis teszi őket nem mérgezővé.

Az orvostudományban, főleg az állatgyógyászatban és a zoológiában különbséget tesznek a méreg és toxinok és a venomok között. A toxinokat olyan mérgek, amelyek valamely természetes biológiai folyamat során jönnek létre, míg a venomok a olyan toxinok, amelyeket szándékosan fecskenez be az áldozatba sz állat harapással vagy szúrással azért hogy kifejtse benne mérgező hatását. A többi méreg pedig olyan anyag, ami a bőrön vagy a bélfalon át felszívódva fejti ki hatását.

Terminológia

[szerkesztés]

Néhány méreg egyben toxin is, ezek olyan természetes anyagok, mint olyan bakteriális fehérjék melyek a tetanuszt és a boltulizmust is okozzák. A kettő közötti különbség nem minden estben világos. A szubkután ható állati mérgeket (pl haraps csípés kigyómarás venomokbnak nevezik,

A méregező növény vagy állat olyan élőlény, amelynek elfogyasztva mérgező hatása van, a mérges állat olyan, ami mérgét önvédelemre használja amikor még életben van. Ugyanaz az élőlény lehet mérgező és mérges is. A toxikus és mérgező fogalom egymás szinonímái. A kémiában és a fizikában a méreg olyan anyag, ami egy reakciót meggátol, például azáltal hogy egy katalizátorhoz kötődik. A köznyelvben a méreg szót gyakran használják olyan veszélyes anyagokra is, melyek korrozívak, rákkeltőek, mutagének, teratogének vagy környezetszennyezők lehetnek.

A mérgek jogi definíciója ennél sokkal szigorúbb.

Szimólumok

[szerkesztés]

A mérgeket általában halálfejjel szimbolizálják, amely a arra utal hogy potenciálisan halált okozhatnak. Ez az ENSZ standard szimbóluma is és az EU is ezt használja. Amerikában más szimbólumokat használnak, ilyen pl. Mr Yuk. Akik ezt támogatják azzal érvelnek, hogy a halálfej érdeklődést kelthet a gyerekekben, mert a kalózokra emlékezteti őket, míg Mr Yuk nem. Az olyan vegyületeket, melyek nem okoznak halált, csak korrozívak, enyhén toxikusak vagy egészségkárosítóak a köznyelven szintén mérgeknek nevezik, de ezeket általában nem jelölik halálfejjel. Az ENSZ-ben a az egészségre káros vagy irritáló anyagokat narancssárga hárttéren nagy fekete X-szel jelölik.

A mérgek használata

[szerkesztés]

A mérgeknek általában nem a mérgező, hanem egyéb tulajdonságait használják ki. A mérgező hatásnak csak szűk határok között veszik hasznát, pl. kártevők vagy gyomok irtása, vagy építőanyagok konzerválása.


és élelmiszerek tartósítására. Ahol lehetséges egyre inkább olyan anyagokat kell használni, melyek az emberekre kevésbé károsak. Ez alól léteznek kivételek is, mint például a foszfin, amit ma is haználnak.

Az emberiseg története folyaman sokszor használták szándékosan a mérgek mérgező hatását gyilkosságra, öngyilkosságra és kivégzésekre. Kivégzési módszerként a mérgeket a kivégzett személyjel megetették, (például az ókori Athénban Szókratész) belélegeztették (pl. szén-monoxidot vagy hidrogén-cianidot a gázkamrákban) vagy beinjektálták (lásd halálos injekció).

A mérgeket sokkal gyakrabban használják más hasznos tulajdonságaik miatt. A kémiai szintézisekben a leghatékonyabb, legegyszerűbb, legbiztonsgáosabb vagy legolcsóbb módszereknél használt vegyszerek gyakran mérgezőek. Különösen kísérleti laboratóriumokban specifikus reaktivitásuk miatt használnak mérgező anyagokat. Erre példa a krómsav, mely egyszerű reagens. Sok technikai berendezéshez különleges fizikai tulajdonságok szükségesek. Ha egy mérgező anyagnak megvannak ezek a tulajdonságai, ezt alkalmazzák.

Kölönösen fontos a reaktivitás. A hidrogén-fluorid például igen korrozív és mérgező anyag, viszont nagy affinitáésa van a szilíciumhoz, amit kihasználnak az üvegmaratás és a félvezetőgyártás folyamataiban.

Biológiai mérgezés

[szerkesztés]

Akut mérgezésről akkor beszélhetünk, ha egy élőlény csak egyszer vagy csak rövid ideig érintkezett a mérgező anyaggal és mérgezés alakul ki benne. A tünetek és a kontaktus ideje között szoros összefüggés van. Krónikus mérgezés a méreggel való hosszútávú, ismételt vagy folyamatos kontkaktus során alakulhat ki. Itt a tünetek nem jelentkeznek azonnal vagy az anyaggal való minden egyes érintekzeskor. Az élőlény fokozatosan vagy hosszú látens időszak után betegedik meg. A krónikus mérgezés leggyakrabban olyan anyagoknál fordul elő amelyek felhalmozódnak a szervezetben, mint például az ólom vagy a higany.

A mérgek érintése vagy felszívódása azonnali halált vagy egészségkárosodást is okozhat. Az idegrendszerre ható szerek másodpercek vagy még rövidebb idő alatt lebéníthatják a szervezetet. Ide tartoznak a természetes biológiai neurotoxinok és az ideggázok is, melyeket a hadiipar állít elő.

A belélegzett vagy elfogyasztott cianidot amerikai gázkamrákban használják gyors kivégzési modszerként.

Ez az anyag zonnali halált okoz, mert a mitokondriumokban működő ATP-termelő enzimek gátlásávsal gátolja az energiatermelés folyamatát.

A másik amerikai kivégzési mód a nagyon magas koncentrációjú kálium-klorid intravénás injekciója. Ez gyors szívmegállást okoz, mivel megszűntetei a szívizom összehúzódásához szükséges sejtpotenciált.

A legtöbb rovarirtószert úgy tervezték hogy célzottan mérgezzen egyes fajokat, de a nem célzott fajokon is megfigyelhetünk akut vagy krónikus mérgezést, többek között a mérget alkalmazó embereken és más jótékony állatokon is.

Sok olyan anyag, amit méregnek tekintenek csak közvetett úton mérgez. Ilyen például a metanol, amely önmagában nem mérgező, de a májban formaldehiddé és hangyasavvá alakul, melyek már mérgezőek. Sok gyógyszermuolekula is a májban válik mérgezővé.

A májenzimek közötti egyének közti különbségek miatt bizonyos gyógyszermolekuláknak egyénenként eltérő toxicitása van.

A biológiai mérgezések tüneteivel, mechanizmusával és kezelésével a toxiklogia tusománya foglalkozik.

en

[szerkesztés]
The skull and crossbones symbol ("Jolly Roger") traditionally used to label a poisonous substance.
EU standard toxic symbol, as defined by Directive 67/548/EEC.
Bővebben: History of poison

In the context of biology, poisons are substances that can cause damage, illness, or death to organisms, usually by chemical reaction or other activity on the molecular scale, when a sufficient quantity is absorbed by an organism. Paracelsus, the father of toxicology states-- "Everything is poison, there is poison in everything. Only the dose makes a thing not a poison".

In medicine (particularly veterinary) and in zoology, a poison is often distinguished from a toxin and a venom. Toxins are poisons produced via some biological function in nature, and venoms are usually defined as biologic toxins that are injected by a bite or sting to cause their effect, while other poisons are generally defined as substances which are absorbed through epithelial linings such as the skin or gut.

Terminology

[szerkesztés]

Some poisons are also toxins, usually referring to naturally produced substances, such as the bacterial proteins that cause tetanus and botulism. A distinction between the two terms is not always observed, even among scientists.

Animal toxins that are delivered subcutaneously (e.g. by sting or bite) are also called venom. In normal usage, a poisonous organism is one that is harmful to consume, but a venomous organism uses poison to defend itself while still alive. A single organism can be both venomous and poisonous.

The derivative forms "toxic" and "poisonous" are synonymous.

Within chemistry and physics, a poison is a substance that obstructs or inhibits a reaction, for example by binding to a catalyst.

The phrase "poison" is often used colloquially to describe any harmful substance, particularly corrosive substances, carcinogens, mutagens, teratogens and harmful pollutants, and to exaggerate the dangers of chemicals. The legal definition of "poison" is stricter.

Warning symbols

[szerkesztés]

Poisons have been known to be symbolized by the skull and crossbones, indicating lethal potential. This is the UN standard symbol, used in the European Union. However, it can be considered a liability for marketing. In the United States, other symbols such as Mr. Yuk are replacing the skull and crossbones. Proponents of the Mr. Yuk argue that the skull-and-crossbones symbols attracts children because of its association to pirates, and assert that Mr. Yuk does not.

Chemicals with non-lethal hazards, such as corrosivity, mild toxicity and harmfulness, may be informally referred to as "poisons", but are not usually marked with the skull-and-crossbones symbol. To contrast, see also the definitions of corrosive, harmful, environmentally hazardous and irritant. The UN standard symbol for harmful and irritant substances is an 'X' on an orange background. This is applied to materials with non-lethal hazards as well as to potentially lethal materials.

Uses of poison

[szerkesztés]
"Poisoning of Queen Bona" by Jan Matejko

Poisons are usually not used for their toxicity, but may be used for their other properties. The property of toxicity itself has limited applications: mainly for controlling pests and weeds, and for preserving building materials and food stuffs. Where possible, specific agents which are less poisonous to humans have come to be preferred, but exceptions such as phosphine continue in use.

Throughout human history, intentional application of poison has been used as a method of assassination, murder, suicide and execution. [1][2] As a method of execution, poison has been ingested, as the ancient Athenians did (see Socrates), inhaled, as with carbon monoxide or hydrogen cyanide (see gas chamber), or injected (see lethal injection). Many languages describe lethal injection with their corresponding words for "poison shot".

Poisonous materials are often used for their chemical or physical properties other than being poisonous. The most effective, easiest, safest, or cheapest option for use in a chemical synthesis may be a poisonous material. Particularly in experimental laboratory syntheses a specific reactivity is used, despite the toxicity of the reagent. Chromic acid is an example of such a "simple to use" reagent. Many technical applications call for some specific physical properties; a toxic substance may possess these properties and therefore be superior. Reactivity, in particular, is important. Hydrogen fluoride, for example, is poisonous and extremely corrosive. However, it has a high affinity for silicon, which is exploited by using HF to etch glass or to manufacture silicon semiconductor chips.

Biological poisoning

[szerkesztés]

Acute poisoning is exposure to a poison on one occasion or during a short period of time. Symptoms develop in close relation to the exposure.

Chronic poisoning is long-term repeated or continuous exposure to a poison where symptoms do not occur immediately or after each exposure. The patient gradually becomes ill, or becomes ill after a long latent period. Chronic poisoning most commonly occurs following exposure to poisons that bioaccumulate such as mercury and lead.

Contact or absorption of poisons can cause rapid death or impairment. Agents that act on the nervous system can paralyze in seconds or less, and include both biologically derived neurotoxins and so-called nerve gases, which may be synthesized for warfare or industry.

Inhaled or ingested cyanide as used as method of execution on US gas chambers almost instantly starves the body of energy by inhibiting the enzymes in mitochondria that make ATP. Intravenous injection of an unnaturally high concentration of potassium chloride, such as in the execution of prisoners in parts of the United States, quickly stops the heart by eliminating the cell potential necessary for muscle contraction.

Most (but not all) pesticides are created to act as poisons to target organisms, although acute or less observable chronic poisoning can also occur in non-target organism, including the humans who apply the pesticides and other beneficial organisms.

Many substances regarded as poisons are toxic only indirectly. An example is "wood alcohol" or methanol, which is not poisonous itself, but is chemically converted to toxic formaldehyde and formic acid in the liver. Many drug molecules are made toxic in the liver, and the genetic variability of certain liver enzymes makes the toxicity of many compounds differ between individuals.

The study of the symptoms, mechanisms, treatment and diagnosis of biological poisoning is known as toxicology.

Exposure to radioactive substances can produce radiation poisoning, an unrelated phenomenon.

Poisoning in humans

[szerkesztés]

Children

[szerkesztés]
  • Poisoning is the fourth most common cause of accidental deaths in children.
  • Children less than 5 years of age, as well as adolescents, are prone to poisoning.
  • Accidental ingestions are most common in children younger than 5 years old.
  • 90% of all poisonings occur at home, the most common sites being the kitchen and the bathroom.
  • Child safety caps have helped decrease the number of poisonings; however, they are not 100% effective and should not give a false sense of security.
  • All potential poisons should be properly labeled, stored out of reach of children, and locked.
  • Adolescent ingestions are more typically a result of suicidal attempts or experimentation with illicit drugs.
  • Parents should receive anticipatory guidance regarding poisonings and should have the number to reach their local poison control center available, in the USA the phone number is 1-800-222-1222. Poison control centers are free, 24 hours, and confidential. In Australia, 13-11-26 is the number to call.

Poisoning management

[szerkesztés]
  • Poison Control Centers (In the US reachable at 1-800-222-1222 at all hours) provide immediate, free, and expert treatment advice and assistance over the telephone in case of suspected exposure to poisons or toxic substances.

General first aid

[szerkesztés]
  • If the poison is an inhalant, remove the patient from the area and to fresh air.
  • If the poisoning is affecting the skin, remove the clothing and wash the skin thoroughly unless a dry powder is the cause of the poisoning.
  • If the poison is in the eye, flush the eye thoroughly with water for at least 15 minutes.
  • Following ingestion, do not induce vomiting or administer anything without medical advice.
  • Contact a poison control center for advice on what to do next.

Initial medical management

[szerkesztés]

Decontamination

[szerkesztés]
  • If the toxin was recently ingested, absorbtion of the substance may be able to be decreased through gastric decontamination. This may be achieved using activated charcoal, gastric lavage, whole bowel irrigation, or nasogastric aspiration. Routine use of emetics (syrup of Ipecac) and cathartics are no longer recommended.
    • Activated charcoal is the treatment of choice to prevent absorption of the poison. It is usually administered when the patient is in the emergency room. However, charcoal is ineffective against metals, Na, K, alcohols, glycols, acids, and alkalis.
    • Whole bowel irrigation cleanses the bowel, this is achieved by giving the patient large amounts of a polyethylene glycol solution. The osmotically balanced polyethylene glycol solution is not absorbed into the body, having the effect of flushing out the entire gastrointestinal tract. Its major uses are following ingestion of sustained release drugs, toxins that are not absorbed by activated charcoal (i.e. lithium, iron), and for the removal of ingested packets of drugs (body packing/smuggling).[3]
    • Gastric lavage, commonly known as a stomach pump, is the insertion of a tube into the stomach, followed by administration of water or saline down the tube. The liquid is then removed along with the contents of the stomach. Lavage has been used for many years as an common treatment for poisoned patients. However, a recent review of the procedure in poisonings suggests no benefit.[4] It is still sometimes utilized if it can be performed within 1 h of ingestion and the exposure is potentially life threatening.
    • Nasogastric aspiration involves the placement of a tube via the nose down into the stomach, the stomach contents are then removed via suction. This procedure is mainly used for liquid ingestions where activated charcoal is ineffective, i.e. ethylene glycol.
    • Emesis (i.e. induced by ipecac) is no longer recommended in poisoning situations.[5]
    • Cathartics were postulated to decrease absorption by increasing the expulsion of the poison from the gastrointestinal tract. There are two types of cathartics used in poisoned patients; saline cathartics (sodium sulfate, magnesium citrate, magnesium sulfate) and saccharide cathartics (sorbitol). They do not appear to improve patient outcome and are no longer recommended.[6]

Antidotes

[szerkesztés]

Some poisons have specific antidotes:

Poison/Drug Antidote
paracetamol (acetaminophen) N-acetylcysteine
vitamin K anticoagulants, e.g. warfarin vitamin K
opioids naloxone
iron (and other heavy metals) desferrioxamine
benzodiazepines flumazenil
ethylene glycol ethanol or fomepizole
methanol ethanol or fomepizole
cyanide amyl nitrite, sodium nitrite & sodium thiosulphate

Enhanced excretion

[szerkesztés]

Further treatment

[szerkesztés]
  • In the majority of poisonings the mainstay of management is providing supportive care for the patient, i.e. treating the symptoms rather than the poison.

Types of poisons

[szerkesztés]

The majority of this section is sorted by ICD-10 code, which classifies poisons based upon the nature of the poison itself. However, it is also possible to classify poisons based upon the effect the poison has (for example, "Metabolic poisons" such as Antimycin, Malonate, and 2,4-Dinitrophenol act by adversely disrupting the normal metabolism of an organism.)

(T36-T50) Poisoning by drugs, medicaments and biological substances

(T36) Poisoning by systemic antibiotics

(T37) Poisoning by other systemic anti-infectives and antiparasitics

(T38) Poisoning by hormones and their synthetic substitutes and antagonists, not elsewhere classified

(T39) Poisoning by nonopiod analgesics, antipyretics and antirheumatics

(T40) Poisoning by narcotics and psychodysleptics (hallucinogens)

(T41) Poisoning by anaesthetics and therapeutic gases

(T42) Poisoning by antiepileptic, sedative-hypnotic and antiparkinsonism drugs

(T43) Poisoning by psychotropic drugs, not elsewhere classified

(T44) Poisoning by drugs primarily affecting the autonomic nervous system Neurotoxins interfere with nervous system functions and often lead to near-instant paralysis followed by rapid death. They include most spider and snake venoms, as well as many modern chemical weapons. One class of toxins of interest to neurochemical researchers are the various cone snail toxins known as conotoxins.

Anticholinesterases (T44.0)

Acetylcholine antagonists

Cell membrane disrupters Others

  • Nicotine - not strictly a neurotoxin, but capable in large doses of causing heart attack

(T45) Poisoning by primarily systemic and haematological agents, not elsewhere classified

(T46) Poisoning by agents primarily affecting the cardiovascular system

(T47) Poisoning by agents primarily affecting the gastrointestinal system

(T48) Poisoning by agents primarily acting on smooth and skeletal muscles and the respiratory system

(T49) Poisoning by topical agents primarily affecting skin and mucous membrane and by ophthalmological, otorhinolaryngological and dental drugs

(T50) Poisoning by diuretics and other unspecified drugs, medicaments and biological substances

(T51-T65) Toxic effects of substances chiefly nonmedicinal as to source

(T51) Toxic effect of alcohol

(T52) Toxic effect of organic solvents

(T53) Toxic effect of halogen derivatives of aliphatic and aromatic hydrocarbons

(T54) Toxic effect of corrosive substances Corrosives mechanically damage biological systems on contact. Both the sensation and injury caused by contact with a corrosive resembles a burn injury.

  • Acids and bases, corrosives
    • Various light metal oxides, hydroxides, superoxides
    • Bleach, some pool chemicals, other hypochlorates (acidic and oxydizing effect)
    • Hydrofluoric acid

Acids (T54.2) Strong inorganic acids, such as concentrated sulfuric acid, nitric acid or hydrochloric acid, destroy any biological tissue with which they come in contact within seconds.

Bases (T54.3) Strong inorganic bases, such as lye, gradually dissolve skin on contact but can cause serious damage to eyes or mucous membranes much more rapidly. Ammonia is a far weaker base than lye, but has the distinction of being a gas and thus may more easily come into contact with the sensitive mucous membranes of the respiratory system. Quicklime, which has household uses, is a particularly common cause of poisoning. Some of the light metals, if handled carelessly, can not only cause thermal burns, but also produce very strongly basic solutions in sweat.

(T55) Toxic effect of soaps and detergents

(T56) Toxic effect of metals A common trait shared by heavy metals is the chronic nature of their toxicity (a notable exception would be bismuth, which is considered entirely non-toxic). Low levels of heavy metal salts ingested over time accumulate in the body until toxic levels are reached.

Heavy metals are generally far more toxic when ingested in the form of soluble salts than in elemental form. For example, metallic mercury passes through the human digestive tract without interaction and is commonly used in dental fillings—even though mercury salts and inhaled mercury vapor are highly toxic.

Examples:

(T57) Toxic effect of other inorganic substances

Reducing agents

  • (T57.1) The most notable substance in this class is phosphorus.

(T58) Toxic effect of carbon monoxide

(T59) Toxic effect of other gases, fumes and vapours

Oxidizers Poisons of this class are generally not very harmful to higher life forms such as humans (for whom the outer layer of cells are more or less disposable), but lethal to microorganisms such as bacteria. Typical examples are ozone and chlorine (T59.4), either of which is added to nearly every municipal water supply in order to kill any harmful microorganisms present.

All halogens are strong oxidizing agents, fluorine (T59.5) being the strongest of all.

See also: Free radical

(T60) Toxic effect of pesticides

(T61) Toxic effect of noxious substances eaten as seafood

(T62) Toxic effect of other noxious substances eaten as food

(T63) Toxic effect of venomous animals

(T64) Toxic effect of aflatoxin and other mycotoxin food contaminants

(T65) Toxic effect of other and unspecified substances

  • (T65.0) Cyanide is a metabolic poison that bonds with an enzyme involved in ATP production.

References

[szerkesztés]
  1. ↑ Kautilya suggests employing means such as seduction, secret use of weapons, poison etc. - Kautilya Arthshastra and the Science of Management: Relevance for the Contemporary Society By S.D.Chamola. ISBN 8178711265. Page 40.
  2. ↑ Kautilya urged detailed precautions against assassination - tasters for food, elaborate ways to detect poison. - Moderate Machiavelli? Contrasting The Prince with the Arthashastra of Kautilya. Journal. Critical Horizons. Publisher: Brill Academic Publishers. ISSN 1440-9917 (Print) 1568-5160 (Online). Subject: Humanities, Social Sciences and Law. Issue: Volume 3, Number 2 / September, 2002. DOI: 10.1163/156851602760586671
  3. ↑ (2004) „Position paper: whole bowel irrigation.”. J Toxicol Clin Toxicol 42 (6), 843-54. o. PMID 15533024. 
  4. ↑ Vale JA, Kulig K; American Academy of Clinical Toxicology; European Association of Poisons Centres and Clinical Toxicologists. (2004). „Position paper: gastric lavage.”. J Toxicol Clin Toxicol 42 (7), 933-43. o. PMID 15641639. 
  5. ↑ (2004) „Position paper: Ipecac syrup.”. J Toxicol Clin Toxicol 42 (2), 133-43. o. PMID 15214617. 
  6. ↑ (2004) „Position paper: cathartics.”. J Toxicol Clin Toxicol 42 (3), 243-53. o. PMID 15362590. 

See also

[szerkesztés]
[szerkesztés]


Áthozva a lapról

[szerkesztés]
Legutóbbi hozzászólás: 18 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

MÉRGEK A FÜRDŐSZOBÁBAN

146 daganatot/tumort okozhat

376 a bőr és a szem irritációját idézheti elő

314 biológiai elváltozásokat eredményezhet

218 szaporodási problémákat okozhat 

(egy anyag akár több helyen is szerepelhet)

Ezek az anyagok a mai napig alkotói a vizsgált kozmetikumoknak!

Keressen olyan termékek, amelyek az itt felsorolt káros kémiai anyagok egyikét sem tartalmazzák!

a-hidroxisav

Szerves sav, amely anaerob légzéssel keletkezik. Az a-hidroxisavat tartalmazó bőrápolási termékek nem csupán a bőr sejtjeit támadják meg, hanem a bőr védőköpenyét is. Használatának következménye akár hosszantartó bőrkárosodás is lehet,

Alkohol

Színtelen, illékony, gyúlékony folyadék, ami élesztőgombák és szénhidrát erjedésével keletkezik. Gyakran használják oldószernek, de italokban és gyógyszerekben is megtalálható. Ehető és iható termékek alkotórészeként hajlamosabbá teheti a testszöveteket a rákkeltő anyagokkal való reagálásra. Azok a szájöblítők, amelyek 250/a-nál magasabb alkoholtartalmúak, hozzájárulhatnak a száj-, a nyelv- és a torokrák kialakulásához.

Állati zsir (faggyú)

Az állati szövet bizonyos fajtája; olajtartalmú szilárd és félszilárd anyagokból áll. Ezek a glicerol vízben nem oldódó észterei, illetve zsírsavak. Az állati zsír és a lúg adja a szappanok, a tisztító- és emulgeálószerek fő alkotórészét, és egyben a legjobb táptalajt biztosítják a baktériumok számára. Alumínium

A fémek közé tartozó elem, amelyet leginkább repülőgépek alkatrészeinek, illetve protézisek előállítása során, emellett izzadásgátló termékek alapanyagaként, továbbá savgátlókhoz, valamint fertőtlenítőszerekhez használnak. Az alumínium szoros összefüggésbe hozható a mellrák és az Alzheimer-kór kialakulásával.

Ásványolaj (paraffinum liquidiumnak is nevezik)

Egy nyersolaj (petróleum) származéka. Ipari felhasználásakor leginkább kenőolajként alkalmazzák. Az ásványolaj egy finom, filmszerű réteget képez a bőr felszínén, így a toxinok, a nedvesség és egyéb, a bőr által termelt anyagok elől elzárja az utat. A bőr nem tud normálisan lélegezni, így az oxigén sem juthat át a sejtfalon.

Bentonit

Lyukacsos agyag, amely víz hatására eredeti térfogatának többszörösére duzzad meg. Számos kozmetikai termék alapanyagaként eltömíti a pórusokat, így elzárja a bőrt a szabad levegőtől.

Butan (bután)

Rendkívül gyúlékony aeroszol; nagy mennyiségben narkotizáló hatású.

Diethanolamin (DEA)

Színtelen vagy kristályos alkohol, amit oldószerekhez, tisztítószerekhez és emulgátorokhoz használnak fel. Testápolók is tartalmaznak DEA-t, mert puhává teszi a bőrt. EzenkíÍvül más bőrápoló termékekben is találkozhatunk vele hidratáló hatása miatt. Abban az esetben, ha a DEA nitrátokkal együtt kerül feldolgozásra, egymással reakcióba lépve rákkeltő anyag keletkezik. Bár korábbi tanulmányokban a DEA-t nem sorolták a rákkeltő anyagok közé, napjainkban egyre több kutató vélekedik úgy, hogy a DEA nitrátokkal való egyesülés nélkül is rákot okozhat. Többek között bőr- és nyálkahártya izgató hatását is meg kell említeni.

Diethylphthalate (dietilftalát)

Alkohol denaturálásához használt anyag. Felszívódik a bőrbe, és befolyásolja annak védelmi rendszerét. A Phthalate-ok (ftalátok) károsítják a májat, a vesét és a szaporodási szerveket, mindemellett a szervezetre a hormonokhoz hasonló hatást gyakorolnak. leggyakrabban a samponokban találkozhatunk ezzel az anyaggal.

Dioxin

A papírgyártás folyamata során keletkezett hulladékanyag a dioxin, amely rákot okozhat. Dioxinnal kezelt edényekről a termékekbe kerülhetnek a veszélyes anyagok.

Elastin (elasztin) magas relatív molekulatömeggel

A kollagénhez hasonló fehérje, a rostok fő alkotórészét képezi. Az elasztin állati testrészekből is nyerhető, és a kollagénhez hasonló hatást gyakorol a bőrre.

Fluorid

Potenciális rákkeltő alapanyag.

Fluor-szénhidrogén

Színtelen, nem éghető gáz, amit színtelen, nem éghető folyadékként is felhasználnak. Ritkán a felső légutakban enyhébb irritációhoz vezethet. A fluor-szénhidrogént gyakran használják hajspray-k hajtóanyagaként.

Formaldehyd (formaldehid) és származékai

(Bronidox, bronopol, diazolidinyl-karbamid, diazolidinyl-urea, hydantoin, imidazolidinyl-karbamid, imidazolidinyl-urea, 2-bromo-2-nitropropán-1,3- diol, 5-bromo-5-nitro-1,3-dioxane.). Színtelen mérgező gáz, irritáló hatású, és rákkeltő anyag. Vízzel kombinálva a formaldehidet fertőtlenítőszerként, rögzítőként, illetve tartósítószerként használják. A formaldehid számos kozmetikai termékben megtalálható, de főként a hagyományos körömápolási termékekhez használják. A formaldehidek rákkeltő anyagok, amelyek már kis mennyiségben is irritálják a nyálkahártyát, és allergiát válthatnak ki.


Glycerin (glicerin)

Sziruphoz hasonló folyadék, melyet víz és zsír kémiai reakciójával állítanak elő. Puhítóként és oldószerként kerül felhasználásra. A bőr alsóbb rétegeiből a bőr felületére vonzza a nedvességet, és ott is tartja azt, hacsak a levegő nedvességtartalma el nem éri a 65a/a-ot, így a bőr belülről kifelé haladva fokozatosan kiszárad, Ízesítőanyagok

Néhány ízesítőanyagot rákkeltőként tartanak számon.

Kaolin

Finom fehér agyag, melyet főként porcelánkészítéshez használnak, A bentonithoz hasonlóan teljesen eltömíti és elgyengíti a bőrt.

LAS-Tenside (lineáris alkylbenzol-szulfonát)

Erős bőrizgató hatású, a szennyvízbe kerülve nehezen lebomló anyag. A mosószerekhez már nem használják.

Nitroaminok

A nitroaminok felszívódnak a bőrbe, és hatásuk rákkeltő lehet. A kozmetikumokba a nyersanyagok beszennyezése által kerülhetnek, illetve létrejöhetnek a tárolás során is, abban az esetben, ha az összetevők egymással reakcióba lépnek.

Nitro- és policiklikus pézsmavegyületek

Ezek a szintetikus parfümanyagok az állatkísérletek során részben rákkeltőnek bizonyultak, részben pedig megváltoztatják az egyed genetikai hátterét. Környezetünkben és szervezetünkben ezek az anyagok annyira felhalmozódhatnak, hogy akár az anyatejben is ki lehet mutatni őket. A legújabb kutatások szerint káros hatást gyakorolnak a májra. Az illatanyagok allergiát válthatnak ki az embereknél, és a kötőhártya mellett a légutakat is irritálhatják.

PEG (polietilénglükol)/ PEG-származékok

(A Copolyol a Polyglykol, a Polysorbate olyan anyagok, amelyeket a PEG vagy eth.jelölés mellett többnyire egy számmal is ellátnak, pl. ceteareth-33). A polietilénglükolok és származékaik a bőrt áteresztővé teszik, így a káros anyagok akadály nélkül a bőrbe kerülhetnek,

Petrolatum (petrolátum)

Petróleum bázisú zsír melyet az iparban kenőanyagként használnak. A petrolátum valamennyi károsodást előidéző tulajdonsága megegyezik az ásványolajnál tárgyaltakkal.

Propan (propán)

A propán egy olyan aeroszol, amely nagy mennyiségben narkotízáló hatással bír

Propylenglykol (propilénglükol)

A propilénlgükol az ásványi olaj kozmetikai termékekben fellelhető formája, amelyet fék- és hidraulikafolyadékokban éppúgy megtalál- hatunk, mint a fagyásgátló szerekben. A propilénglükolt a bőr- és hajápoló termékekben és a kozmetikumokban hidratáló hatása miatt használják. A bőr nedvességtartalmának megőrzése úgy történik, hogy a propilénglükol megakadályozza a nedvesség vagy a víz eltávozását azzal, hogy eltömíti a bőrt. Különböző információs anyagok figyelmeztetik a propilénglükol tartalmú termékek használóját, hogy ez az anyag erősen irritálja a bőrt, és használatával májelégtelenség és vesekárosodás léphet fel.

Sodium Fluorid (nátrium fluorid)

Potenciális rákkeltő anyagként határozták meg.

Sodium Lauryl Sulfate (nátrium lauryl szulfát)

Erős tisztító és nedvesitő hatású anyag, amely előfordul a felmosószerekben, a gépi zsírtalanítókban és az autómosószerekben egyaránt. Tudósok szerint a Sodium Lauryl Sulfate a leggyakoribb bőrallergén anyag. Gyorsan felszívódik, és az agyba, májba, szembe és szívbe kerülve maradandó károsodást okozhat. Mindemellett a Sodium Lauryl Sulfate lelassítja a gyógyulás folyamatát. Felnőtteknél szürkehályogot okoz, a gyerekeknél pedig megakadályozza a szem normális fejlődését.

Gyógyszertárakban nátrium lauryl szulfátként kapható. A csomagoláson a következő figyelmeztetés olvasható: belégzése és lenyelése káros az egészségre, Irritálja a légzőszerveket és a bőrt. Veszélyes, komolyabb szemkárosodást okozhat. Szembe kerülése esetén alaposan öblítse ki, és forduljon orvoshoz! Bőrre kerülése esetén bő vízzel azonnal le kell mosni! Munka közben ajánlott védőöltözet és védőszemüveg viselése. Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, és a címkét vagy a csomagolást meg kell mutatni!

Sodium Laureth Sulfate (nátrium laureth szulfát)

A Sodium Laureth Sulfate alkoholos változata a Sodium Lauryl Sulfatenak. Kevésbé irritáló, azonban komoly kiszáradást okozhat. A tisztítószerekben vagy a samponokban található anyagokkal reakcióba lépve mind a Sodium Laureth Sulfate, mind a Sodium Lauryl Sulfate rákkeltő nitrátok és dioxidok keletkezéséhez járulhat hozzá. Csupán egyszeri hajmosással nagy mennyiségű nitrát kerülhet a vérkeringésbe.


Talkum

Atalkum egy puha, szürkészöld színű ásvány, amely megtalálható néhány testápoló és kozmetikai termékben. Bizonyos körülmények között a talkum belégzése káros lehet, mindemellett rákot is okozhat.

Néhány példa káros hatású összetevőkre:

Szájviz:

Alkohol, ízesítőanyagok, Sodium Lauryl Sulfate

Fogkrémek:

Fluor Sodium Fluorid, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, Propylenglykol, Saccharin

Samponok:

DEA, Diethylphtalat, LAS-Tenside, Oxybenzon, Propylenglykol, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate

Hajkondiciolnáló: DEA, faggyú

Borotvahab v borotvagél:

DEA, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, faggyú, só

Dezodorok:

Alumíniumsók, Butan, Propan, Propylenglykol, Alkohol Talkum

Tusfürdők. szappanok:

DEA, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, faggyú

Krémek:

Formaldehyd, Glycerin, Kaolin, Lanolin, ásványolaj, parfüm, Petrolatum, Propylenglykol

Szinezett nappali krémek/Make-up-ok:

PEG, ásványi olaj, parfüm, Propylenglykol, Glycerin


Források: 

ÖKOTEST 512004  8/2O03  2/2003.612001, Különszám 23, 1997.             
Cancer Causes & Controls 7/2001 am.szaklap . Public Health Report, USA 
Dr. Oean Burke, National Cancer Institute . Kaliforniai Egyetem.          
Material  Safety Data Sheets . Nippon Cental College .            
Texasi Egyetem . American College of Toxicology .      
A japán School Of Medicine Tohoku University kutatása .       
wwwslweborg . 
wwwfluoridealert org . 
www.ncbi.nlm.nih gov .            
wwwpreventcanceecom/losing/nci/experimental.htm
NCurse üzenet 2006. július 18., 17:55 (CEST)Válasz

Egymásnak ellentmondó állítások

[szerkesztés]

Bármilyen méreggel történik a mérgezés (kivéve a foszfort), a mérgezettel tejet kell itatni, esetleg gyomormosást kell végezni. A savas-lúgos mérgezéseknél elég vizet itatni, mivel a tejből visszamaradó fehér csapadék miatt az orvos nehezen tudja megállapítani a károsodás helyét és mértékét. A hánytatás tiltott, mivel a feljövő sav/lúg még egyszer végigmarná a nyelőcsövet. Ha a mérgezett személy elveszítette az eszméletét, mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni, és minél gyorsabban orvost kell hívni!

Kicsit pontosítva, kibővítve még megállná a helyét. user:KeFe
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Méreg&oldid=21165726”