Vita:Klebelsberg Kuno

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Életrajzi szócikkek (bővítendő besorolás)

Ez egy életrajzi szócikk. Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2012. október 5.

Életrajzi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Magyar történelmi szócikkek (bővítendő besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2012. október 5.

Magyar történelmi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Képek

A napokban jártam a Klebensberg Kastély (Pesthidegkút) udvarán, van néhány fényképem, ha érdemesnek tartjátok fel lehetne tenni.

Várjuk a képeket. Andrew69. 2012. október 5., 23:13 (CEST)

Kuno, Kunó, vagy Kúnó

Mindháromra van Google találat bőven, én a másodikat ismertem:

• Kuno: 7920
• Kunó: 6160
• Kúnó: 219

Tudná valaki ellenőrizni valami megbízható lexikonban vagy névtárban?

--Dhanak 2005. január 7., 21:10 (CET)

Az Osiris Helyesírás (ISBN 9633895413) a Kunó alakot hozza. Át is nevezem.

--Adam78 2005. január 10., 15:46 (CET)

A kaposvári kollégium, amit róla elneveztek, Klebelsberg Kuno Kollégium

Szerintem Kuno volt a bácsi. A könyvein neve e formában jelent meg! Legyen Kuno. Lohengrin

Magyar életrajzi lexikon (1967) szerint Kunó [[1]] Ugyanakkok az OSZK katalógusában Kunoként van szerzőként felvéve, leher hogy ő röviddel írta, de a mai helyesírás szabályai szerint már hosszúval szabályos??? Bokorember ^vita 2011. június 2., 12:11 (CEST)

anon szerkesztése

Klebelsberg szerepét erősen vitatja a szaktudomány. A kérdés iránt érdeklődők a www.mokka.hu és www.matarka.hu -n Glatz Ferenc, Kelemen Elemér, Ladányi Andor, Nagy Péter Tibor, Szabolcs Ottó, T Kiss Tamás, Tőkéczky László neve alatt találhatnak igen különböző álláspontokat. Teljes szövegek az interneten: http://www.wesley.extra.hu/npt/Xahuszasevekkozepiskolapolitikajanakkialakulasa.htm és http://www.iskolakultura.hu/documents/2003/67/TAN-KONF-VITA2003-6-7.pdf 63. oldaltól,

Formába kéne rázni, utalásokat kibogozni, a „számára egyértelműből” a „mindenki számára érthetővé” tenni, stb. --Vince ^blabla :-) 2007. július 14., 21:01 (CEST)

„	Csak az a tudományosság életképes, mely erőit a nemzetnek abból az áldozatkész meggyőződéséből szívja, hogy a népek világtörténelmi létjogosultsága abban rejlik, tudnak-e haszonnal közreműködni az emberiség haladásán a művelődés útján.	”
– Klebelsberg Kunó

• Sajnos ezt a szócikket nem én írtam, de próbáltam kiegészíteni, befejezni, szóljatok, ha valami nem világos, akkor beleírom, hát úgy Klebelsberg nekem kivülről megy, voltak jó tanáraim, akik beszéltek róla az átkosban, az igaz az akkor is igaz volt. Persze lehet, hogy a pályakezdését kicsit közelebb hozom az olvasóhoz, de úgy most is rendben, ahogyan az elődöm megírta, végül nem kell nekünk itt szócikk címszó alatt monográfiákat írni. Sok szépet, érdekeset mondott Klebelsberg, el lehet olvasni a kiadott műveiben, nem terhelném idézetekkel a szócikket. Szerintem ez be van fejezve, jók az illusztrációk is, de mivel van magántulajdonban egy-két jó fénykép róla, azt hamarosan felrakom. Idősebbek a fényképek 70 évnél, semmi gond. A scennerem bedöglött, de majd lefotózom a fotókat vagy megyek scennert kölcsönözni. Nehéz így átfésülni egy cikket, sokkal jobban szeretem, ha az fejezi be, aki elkezdte, a többi meg besegít. Amúgy nagyon szívesen csináltam, mert ez az életmű nagyon szép, persze senki nem bújhat ki a saját korából, de azzal együtt szép:-))))--Márti 2007. augusztus 4., 00:14 (CEST)

Margó

Nos, tény, hogy Klebelsberg Kunó rengeteg iskolát építtetett ám máig nincs pontos "fogalmunk" - vagy csak az én figyelmemet kerülte el -, hogy ezek milyen hatékonysággal működtek volna. Amit tudok: a legtöbb gyermek 2-3 évvel az iskola befejeztével már alig tudott olvasni (legtöbbször már nem is tudtak), s leginkább csak a saját nevüket tudták leírni (ha még tudtak írni valamit).

Az azért nem kéne elfelejteni, hogy akkoriban még javában bárók, grófok éltek és nagyurak, meg nagybirtokosok voltak. Igazság szerint az élet - a városban elérhető technikai haladástól eltekintve - vidéken olyan volt mint 100-150 évvel korábban: a gyermek reggel kelt a szüleivel és irány a föld.

Gondoltam csak megjegyzem, nehogy elfelejtsétek. --Peda ☎ 2007. augusztus 4., 01:09 (CEST)

Válasz a margóra

Kedves Peda! Gondolkozz már józan paraszti ésszel! Az I. világháborúban a katonák egy két írástudóval íratták a leveleiket a feleségüknek, a feleségek meg a körülöttük lakó egy két írástudónak diktálták a leveleiket, a második világháborúban a férjek és a feleségek leveleztek egymással. S akik nem hivatásos katonai vezetők voltak, azok közkatonák voltak, s a közkatonák mind az egyszerű paraszt fiatalok sorából és alacsony iskolázottságú városiak közül kerültek ki, éppen úgy mint a monarchia idejében, az alacsony iskolázottságú rétegeket hívták be katonának, ez így volt a második világháborúban is, s ők ha mód volt rá, hírt adtak magukról a tábori posta útján. A legegyszerűbb parasztasszonyok többsége tudta olvasni az imádságos könyvet és a szakácskönyvet meg a kalendáriumot. Továbbá olvasom én a Kebelsberg kapcsán elhangzó vitákat, de Klebelsberg a saját korában élt, működési ideje mindössze 10 év, az ő általa létrehozott intézmény-rendszer működtetése már az utódok feladata volt (lett volna a hatékony működtetés), Klebelsberg egymagában száz évvel előre nem teremthette meg az oktatás, a kutatás, a művelődési intézményhálózat (köztük múzeumok, könyvtárak, levéltárak) "végérvényes" üzemeltetési feltételeit. Télen járatták a gyerekeket az iskolába, a mezőgazdasági munkák dandárjában nem. Egyébként maga a tanító is ment cséplőmunkásnak nyáron, hogy megkeresse a fejedagját, a kenyérhez való búzát. Egyébként látta Klebelsberg ezt a nagy török hódoltsági területet, amely igen elmaradott volt, a monarchia idején minden fejlesztés Budapestnek ment meg a felvidéki, erdélyi nagyvárosoknak meg a Vajdaságnak, a lenézett alföldi és somogysági etc. parasztság sinylődött, őket akarta Klebelsberg felemelni, azt nyilván nem gondolta, hogy majd az 1960-as évektől nagyon megfogyatkoznak, az 1990-es évektől meg már a munkaerőutánpótlás újratermelésére sem biztosít pénzt a tőkés, a bevándorlásból old meg mindent egész Nyugat-Európa, legelsősorban Nagy-Britannia, s most már Magyarország is. Egyébként ha jól körülnézel, most is látod a török hódoltsági terület elmaradottságát, a Pécsett, Debrecenben, s Szegeden telepített egyetemek nem hatottak olyan termékenyítőleg az alföldi kultúrára, mint azt, ahogyan Klebelsberg elképzelte, de ez nem az ő hibája. Az ördög a részletekben van, s azt kibontani már nem egy szócikk feladata, vitatkozzanak a tudósok, azért tartjuk őket. Gondolj bele, a nehéz fizikai munka durvává teszi a kezedet, nehéz a kezed az íráshoz, annyira elfáradsz a nehéz fizikai munkától, hogy gondolkodni sem tudsz, nemhogy olvasni, még ha többé-kevésbé jól megtanultál is írni, olvasni, felejted.--Márti 2007. augusztus 4., 10:21 (CEST)

Vita:Klebelsberg Kunó

lapon van Neked némi válasz, nagyon helyes a felvetésed, de nagyon bonyolult problémába nyúltál bele, így válaszolni sem könnyű, de próbáltam.--Márti 2007. augusztus 4., 10:31 (CEST)

Világos, igaz amit Írtál (én is tudom, a Debreceni Egyetemen tanulok, s sajnos van fogalmama arról, hogy mennyire emeli az egyetem a kultúrát...), csak Tudod mostanra ha valaki Klebelsberg nevét kiejti midnenki a nagy iskolaalapítót látja benne, s elfeledkzenek arról amit Te is írtál, hogy biza' a hatékonyság túró volt (talán volt kivétel, de sajnos nem jelentős). Csak erre akartam felhívni a figyelmet. De köszönöm a kimerítő választ, élevezet volt olvasni! :-)) --Peda ☎ 2007. augusztus 5., 03:28 (CEST)

{{Másfelől, még parlamenti bizottsági elnökként nem támogatta a dualizmuskori tanszabadságot súlyosan sértő, Európában egyedülállóan diszkrimatív Numerus Clausus törvényt, melynek bevezetését nem helyeselte, csak nemzetközi nyomásra módosította, 1928-ban, s bízott abban, hogy erre a későbbiekben már nem lesz szükség. (Sajnos reményei nem váltak valóra.)}} Elég szerencsétlen az utolsó zárójeles mondat. Azt sugallja, hogy Kleb. tévedett, mert a N.C.-ra kéőbb szükség volt!

A címbeli vitalap a törléskor ide irányított. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2023. február 2., 13:14 (CET)

100 évvel később

Majd száz évvel Klebelsberg kultuszmininisztersége után majdnem ugyanazt kell érzékelni, mint ő a minisztersége kezdetén, az elmararadott volt török hódoltsági területet, a másik meg a pedagógia, az már a csúcs, azt vallotta Klebelsberg baráti körben, hogy a pedagógia csak ideges, korán elfáradt embereket ad az országnak, akik ezután a maguk nyugtalanságával vagy tehetetlenségükkel csak bajt okoznak, s nem lesz belőlük az a munkás nemzedék, amelyre az országnak szüksége volna. Mintha most is így lenne:-( Mondjad, hogy nem, Te Nagydebreceni, én meg Nagyszegedi vagyok, ennek a Szegednek is csak egy szerencséje volt, az 1879-es nagyárvíz, Európa jókedvében volt, éppen nem háborúzott, s segített újjáépíteni Szegedet a szegedieknek:-)--Márti 2007. augusztus 6., 00:28 (CEST)

Nos a mai pedagógia - Magyarországon - szinte semmit sem ad. Ez akkor is igaz volt és ma is... méghogy fáradt embert!? Aztat se! Csak meggyötörtet... sok-sok meggyötörtet... --Peda ☎ 2007. augusztus 6., 01:28 (CEST) [2]

A budapesti Klebelsberg emlémű fényképe szuper

Peda, Misibacsi szuper, lefényképezte a 2001-ben feújított budapesti Klebelsberg emlékművet, s kipakolta a szócikkbe, hát persze előtte kunyeráltam, hogy fényképezze le valamelyik pesti, én ritkábban jutok fel, Misibacsi csúcs:-)--Márti 2007. augusztus 14., 23:11 (CEST)

Köszi! :-)) Misibácsi télleg szuper! :-)) Többet is fotózhatna... elég kevés a változatos kép a wikiben... (ő is afféle tankönyvfotós lehet! :-))) mind csak ilyen áltlalános tájkép, vagy tankönyvkép... kevés a naplementés-művészetes... :-))) --Peda ☎ 2007. augusztus 15., 01:13 (CEST)

Sajnos, ami a képeket illeti, egyetértek Veled, elég gyenge a képállomány itt a wikiben, ezért tud az ember nagyon örülni egy-egy jó felvételnek.--Márti 2007. augusztus 15., 13:02 (CEST)

Klebelsberg Kunó politikai meglátásaiból

"A kiegyezés korának talán egyik legnagyobb hibája volt, hogy annak második felében nem vetettünk elég ügyet a világ közvéleményének kialakulására. De azután (a 70-es évek után) a magyar közvélemény figyelme túlságosan belpolitikai helyzetünkre irányult és Európa közepén úgy éltünk, mintha a Csendes-óceán egy szigetén laktunk volna."

1927-ben mondotta ezeket Klebelsberg, ld. Gróf Klebelsberg Kunó politikai hitvallása. Budapest : Athenaeum, 1935. 119. o.

Források és a budapesti emlékmű

Sziasztok!

A források meglehetősen csúnyán néznek ki a képek között! Jó lenne, ha valaki javítaná (olyan, aki ért hozzá). --Peda ☎ 2007. augusztus 26., 00:35 (CEST)

Próbáltam átrendezni egy-két képet, de így meg rácsúszik az egyik kép a Jegyzetekre, és részben letakarja, úgyhogy sehogyse néz ki jól. :-( Ez sajnos a Wikipédia szoftverhibája... :-((( Azzal lehetne próbálkozni, hogy egy képet egy korábbi szakaszba beilleszteni, mert úgyis lefelé fog csúszni, tehát lehet benne reménykedni, hogy éppen jó helyen lesz! De ezt csak próba-szerencse alapon lehet csinálni... (próbaképpen a főalakot följebb viszem, hogy lehessen látni, milyen hatása van). misibacsi 2007. augusztus 27., 00:41 (CEST)

Misibacsi! Nagyon jó volt az eredeti elrendezés, a megváltoztatott nem tetszett, most abszolute nem csúszik rá a szövegre, hát hogy a férfi meg a női alak közt vannak a jegyzetek, az nem zavar senkit, maradjon már így, ha lehet.--Márti 2007. szeptember 6., 22:44 (CEST)

Szerintem is jó így, csak jelezni szerettem volna, hogy ennél jobban nem tudjuk elrendezni a képeket. Még annyit csináltam most, hogy megcseréltem a nőalak és a férfialak helyét, mert a valóságban is úgy van (csak eddig nem tűnt fel). Ez a megjelenést nem befolyásolja. misibacsi 2007. szeptember 7., 11:15 (CEST)

Misibacsi! Köszi a képelrendezést, tökéletes:-)--Márti 2007. szeptember 7., 16:05 (CEST)

Források!

Sziasztok!

Tudom, hogy már megint én és megint ezzel... de!

Lassan nem ártana összegyűjteni a Klebelsberg-miniszterről született írásokat, összefoglalókat, tanulmányokat stb.

Könyvekhez lásd a könyvkeresőt és a különféle opac-listákat... cikkekkel kapcsolatban már nehezebb az ügy... hiszen sokat írkáltak... a Magyar Nemzet-től kezdve a Magyar Pedagógián át sok helyen (egy elfeledett cikk itt). Esetleg fel tudjuk osztani, hogy ki mit nézzen át? – Peda ☎ 2008. szeptember 30., 02:17 (CEST)

Vegyessaláta?

Az életrajzi cikkbe aránytalan mennyiségű jelenkori információ került. A Kossuth-díj sem a Kossuth Lajos szócikkünkben van, a Klebelsbergről elnevezett díjnak itt elég lenne az említése, és a téma külön szócikket érdemelne.

A budapesti emlékmű és sorsa szintén egy külön szócikket érdemelne. (Megjegyzem, hogy a főalak alkotója, Grantner Jenő olyan mértékben nem érdekelte ennek a szócikknek a szerkesztőit, hogy 3 néven szerepel: Abonyi-Gartner, Gartner és végre a lábjegyzetben helyesen Grantner.)--Linkoman ^vita 2010. június 21., 10:58 (CEST)

halott link

• Az 1924-s középiskolai törvény jelentősége. A [ttp://web.archive.org/web/ Webarchívumban] sem találtam, de mivel egy ingyenes oldalra mutat, annyira fontos azért nem lehet. ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 16., 09:13 (CEST)

"szaktudományos vitatás"

A Klebelsberg szaktudományos vitatására utaló számos ún. "forrást" kénytelen voltam eltávolítani, részben mert semmiféle vitára nem utalnak, sőt éppenséggel pozitívan értékelnek; részben mert nem szaktudományosak. Két forrást, amely tartalmaz bíráló megjegyzéseket is, noha konkrtéan meglévő vitára semmilyen formában nem utal, bennhagytam ugyan a vitatott megállapítással együtt, de forráskérő sablont tettem mögéjük, mivel közel sem elégséges igazolásai a szaktudományos viták meglétéről szóló mondatnak. ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 16., 10:16 (CEST)

• U.I. Inkább átírtam az erősen túlzó mondatot, így jobb. ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 16., 10:18 (CEST)

Még egyszer a névről

Egy anon elkezdte javítani rövid o-ra, utánanéztem: [3]. Több is van ilyen. Mi legyen? --Pagony^foxhole 2011. november 19., 21:59 (CET)

[4], [5]. --Pagony^foxhole 2011. november 19., 22:03 (CET)

Ez speciel eléggé eldönthetné: [6]. --Pagony^foxhole 2011. november 19., 22:09 (CET)

Jó lenne egyszer s mindenkorra eldöntsük, hogy Kunó legyen vagy Kuno. Én speciel a Kuno alakot támogatom. --Szabi237 ^vita 2011. november 22., 13:58 (CET)

A KK saját életében megjelent művei címlapján az ékezettelen alakot használta (lásd könyvtárkatalógusok és maguk a művek), csakúgy mint minisztersége idején a hivatalos kiadványokban, pl. az Országgyűlési almanachokban. [7] Az, hogy valaki hogyan használja a saját nevét végérvényesen eldönti ezt a vitát, más érv NEm érdekes ilyenkor. Klebelsberg Kuno saját írásmódtól eltérő alakra NINCS forrás, ráadásul a család is többször kérte már az efölötti vita mellőzését (Klebelsberg Éva). Mindezt a Szegedi Egyetemi Könyvtár névfelvételekor alaposan körbejártuk.-- Fiskális 2011. november 28., 11:09 (CET)