Vita:Kiszely István (antropológus)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Partmoso (vita), értékelés dátuma: 2017. április 8.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Kiszely Istvánt 1960. augusztus 4-én szervezte be a Belügyminisztérium Állambiztonsági Csoportfőnöksége belső reakció elhárító osztálya hálózati személynek "Feledy Zsolt" néven. 6-os kartonja és egyéb állambiztonsági dokumentumok szerint a rendszerváltásig dolgozott mint ügynök. Az erről szóló dokumentumok az általam és Tabajdi Gábor által 2008-ban kiadott Elhallgatott múlt. A Pártállam és a Belügy című monográfiában meg is jelentek. Ungváry Krisztián

Doktorátus

1. Kiszely Istvan saját tudományos önéletrajza szerint egyetemi doktori címet szerzett 1963-ban. A '90-es években született új felsőoktatási törvény azonban ezt már nem tekinti tudományos fokozatnak. Sokan átminősitették egyetemi doktorijukat PhD (doktori) fokozattá, de Kiszely életrajzában nincs erre utalás.

2. Életrajza szerint: "Lehetőségem nyílt volna valamelyik könyvemet az Akadémiának "nagydoktori" cím elnyerése céljából beadni; az előzmények miatt azonban ezt soha nem tettem."

3. Életrajza szerint: "2006-ban a Miskolci Nagy Lajos Király magánegyetem díszdoktorátusa." (sic!). A felsőoktatási törvény ezt szintén nem ismeri el tudományos fokozatként.

A fentiek alapján indokoltnak tűnt a "Dr." titulus törlése.

Lajos.rozsa

Forráskritika?

Nem tudom gondoltatok-e már arra, hogy ha egy ma élő tudós és politikus bemutatásakor kizárólag a sajátkezűleg írt életrajzára hivatkozunk, akkor a forrásokat hűvös kritikával kellene kezelni.

Kiszely István egy biológus, ezen belül antropológus, aki egy időben az MTA alkalmazottja volt. Nem kapott kandidátusi fokozatot. Akkoriban ezt a Tudományos Minősítő Bizottság osztogatta - talán nem is mindig politikai elfogultságok nélkül.

Csakhogy Kiszely István műveit a világ tudományos szakfolyóirataiban máig is feltűnően keveset idézik, pl. az Oxfordban 1979-ben megjelentett "Langobárd Ember"-re az ISI Web of Science 2 (kettő!) citációt ismer, ebből az egyik könyvismertetés. Ez a biológiában (antropológiában) feltűnően szerény eredménynek számít, már elnézést kérek. És ha a Rudolf Martin díj a "szakma legrangosabb elismerése", miért nem lehet nyomára akadni sehol az interneten, kizárólag csak a Kiszely Istvánról szóló weblapokon? Más eddig még nem tudta kiérdemelni?

Kiszely önéletrajzából egy olyan tudós képe bontakozik ki, akit hazánkban politikai okokból háttérbe szorítottak, de nemzetközi szinten elismernek. Az állítás első fele talán technikai okokból sem dokumentálható, de persze ettől még igaz is lehetett a Kádár-korszakban. Az állítás második fele dokumentálhatóan nem igaz.

Kell ezt nekünk kritika nélkül, szó szerint átvenni?

Lajos.rozsa

A Rudolf Martinban úgy tűnik igazad van, kivettem.

Ha segítesz objektívebbé tenni a cikket, akkor azt megköszönjük.

Üdv,

ny miheznemkelladmin? 2008. március 26., 14:48 (CET)

számos hivatalos véleménytől eltérő elmélet támogatója

Ezt kijavítottam Petőfi-kutatóra, mert nagyon furán hangzik, szerintem. Nyenyec 2004. november 18., 20:38 (CET)

Nem tudom felmérni, mennyire jó jellemzője ez munkásságának. Az életrajzában és a munkáiban sem igazán emelte ki, tehát én inkább "megtévelyedésnek" látom. De nem tudom. --grin ✎ 2004. november 18., 20:52 (CET)

Lehet, hogy igazad van, de számomra az eredeti megfogalmazás kicsit POV. Viszont ha nem Petőfi-kutató, akkor említsük meg valahogy az első bekezdésben, hogy ezzel foglalkozott, hiszen erről lett híres és ismert, szerintem. Lee Harvey Oswald-nak sem az életrajza közepén van 1 sor arról, hogy ő ölte meg Kennedyt. :) Nyenyec 2004. november 18., 21:04 (CET)

Az, hogy te csak erről ismered, nem jelenti azt, hogy erről lett ismert. Rengeteg könyvet adott ki már azelőtt is (bár sajnos én egyiket sem ismerem, csak néhány előadását magnóról). Úgy nézem, ő a humán tudományok afféle Egely Györgye, akit nemigen tud hova tenni az ember, de érdekes dolgokat mond/ír (egyébként Egely is ír kifejezetten jó könyveket, pl. a "Kulcs a negyedik dimenzióban?"-t érdemes elolvasni). Gubb

Szia Gubb! Idézet a Nemzetőr Online cikkből (link lejjebb):

Az átlag állampolgár számára Kiszely István neve összeforrt a Petőfi-kutatással. Addig az időpontig egyéb szakmai munkájáról nem is esett szó, de itthon a Petőfi-ügy nagyon felkavarta a közvéleményt.

Ilyesmire gondoltam én, tehát, hogy a szélesebb közvélemény számára elsősorban erről lett ismert. Az Egely Györgyös párhuzam egyébként találó. Üdv, Nyenyec 2004. november 18., 21:57 (CET)

Én azért mégis megkülönböztetném a szándékos agyonhallgatást az érdektelenségből vagy egyéb, semleges okból történő ismeretlenségtől. Gubb

Akadémia tagja vagy munkatársa

Milyen akadémia zárta ki tagjai közül? Kope 2004. november 19., 04:46 (CET)

Hmm, nem tudom, hogy ez egy cseles kérdés volt-e, mindenesetre valóban nem világos, hogy az Akadémia tagja volt-e (rendes vagy levelező) vagy csak munkatársa. Az online önéletrajzában, ami alapján Grin vélhetően dolgozott ez áll:

1990-ben a "Petőfi-ügy" miatt, - mivel az MTA akkori elnöke úgy vélte, hogy az oroszok 1849-ben nem vittek foglyokat Szibériába, ezért el kellett hagynom a Magyar Tudományos Akadémiát

Ezen a lapon, mint az MTA munkatársa hivatkoznak rá: [1]

Antropológus. Diplomáját Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. Mint a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, az akadémiai ásatásoknál rendszeresen antropológiai leletmentést végzett.

Javítom a szöveget, köszi az észrevételt Kope-nak(nek?).

Nyenyec 2004. november 19., 07:03 (CET)

Petőfi-ügy források

Szóba kerültek a Vita:A finnugorokra vonatkozó elméletek kritikái lapon.

Lehetséges források a Petőfi-ügy potenciális szócikkhez:

• Bencze Gyula: A barguzini harc krónikája
• KISZELY ISTVÁN (2000): Meghalt Szibériában. Egy szomorú magyar szellemi kórkép. A szibériai Petőfi-kutatás eseményei és irodalma időrendi sorrendben. Magyar Ház Kiadó.
• Kovács László: Csalóka lidércfény nyomában, A szibériai Petőfi-kutatás csődje, Argumentum, Budapest, 2003.
• Nemzetőr Online: Beszélgetés Kiszely István Petőfi-kutatóval

Nyenyec 2004. november 18., 20:57 (CET)

Nyelvész-e Kiszely István?

Kiszedtem a Petőfi kutatót az első mondatból, mert tényleg vitatható. Rövid Google izzítás után azt láttam, hogy legtöbbször antropológusként hivatkoznak rá és láttam történészt is. Végzettsége biológus és a Nemzetőr interjúban is így hivatkozik magára. Olyat, hogy nyelvészként hivatkoznának rá, vagy ő magára viszont nem találtam. (De csak rövid keresés után).

Tud valaki ilyet?

Köszi, Nyenyec 2004. november 19., 07:29 (CET)

Nem, Kiszely antropológus, aki közvetve nyelvészettel is foglalkozik. A nyelvész kiszedhető a cikkből. Gubb

:D

Hogyan mumifikáltak az ősi egyiptomiak (Hankó Ildikóval)

Ezen vigyorogtam egy jót, elég viccesen jön ki. A magam részéről három évnyi egyiptológiatanulás után 100%-ig biztos vagyok benne, hogy az ősi egyiptomiak nem mumifikáltak Hankó Ildikóval. Alensha 2010. október 30., 05:43 (CEST)

A magyarok eredete és ősi kultúrája I-II, 2000.ISBN 963 9188 84 0;ISBN 963 9188 85 9[1.];ISBN 963 9188 86 7 [2.]

Megadom a tiszteletet a Gyomai Kner Nyomdában készült könyvnek. A Püski Könyvesháznak is. Az ujgurok hun-magyar rokonsága, persze, nem [kellően]bizonyított feltevés. De Kőrösi Csoma, Vámbéry szintén emiatt indult arra. Partmoso ^vita 2016. június 6., 18:27 (CEST)