Vita:Keresztényüldözés

Rennes-i eset

A cikkben szerepel az a mondat, hogy „A Rennes-i múzeum igazgatója Franciaországban megtagadta a katolikus iskolák diákjaitól a belépést.” Az incidenst eléggé részletesen leírja a Figaro cikke. Először is, Rennes Debrecen méretű város; az enwiki öt rennes-i múzeumot is említ, amelyek közül egyet se hívnak Rennes-i múzeumnak. Az inkriminált eset nem ezek egyikében történt, hanem egy nonprofit szervezet kéttermes kiállításán, amely bemutatta, hogy hogy nézett ki a közoktatás a 19. században. (Aki kíváncsi, itt láthat egy fényképet.) A kiállítást rendező nonprofit szervezet célja az állami oktatás népszerűsítése és támogatása, és ezért a csoportos látogatást csak állami iskolák diákcsoportjainak engedélyezte, magániskolák tanulócsoportjainak nem. (Egyéni látogatóktól 2 euró belépti díjat szedtek, de az állami iskolák tanulói ingyen nézhették meg a kiállítást.) Amikor egy magániskola (történetesen valóban katolikus iskola) tanára telefonált, hogy szeretne odavinni egy diákcsoportot, a kérését elutasították; ebből lett a botrány. A kontextusból azonban világos, hogy ha itt történt is valami megkülönböztetés, az nem a keresztények, hanem a magániskolák ellen szólt. Ennek megfelelően ezt a mondatot eltávolítom a cikkből; keresztényüldözésről itt nem lehet beszélni. – Malatinszky ^vita 2016. szeptember 12., 17:39 (CEST)

Engedélyezésre várva

Szerintem 55 változást kérés már elegendő, hogy valaki az engedélyezést vagy elutasítást véghez vigye. Kérek valakit tegye meg Üdv.– Konstant ^vita 2017. március 12., 20:37 (CET)

Kérem az eltávolítását a lektor sablonnak, a kifogásolt rész nem található a cikkben már. Konstant ^vita 2017. április 15., 17:25 (CEST)

Nyugodtan eltávolíthatod Te is, ha szerinted nem indokolt. – Rlevente ^üzenet 2017. április 15., 18:38 (CEST)

Lektorsablon indoklása

Miért keresztényüldözés az, ha a hitélet elhanyagolása templomok lebontásához vezet? Ezt a szakaszt vagy törölni kellene, vagy teljesen átfogalmazni. A "sőt zsinagógákat is" betoldást is kivettem, mert azt nem a keresztényüldözés részben kell tárgyalni. A roueni pap meggyilkolása meg szörnyű terrorcselekmény, nem keresztényüldözés kategória.Ogodej ^vitalap 2018. május 16., 14:08 (CEST)

Szerintem azzal kéne kezdeni, hogy mindjárt a bevezetőben definiáljuk, mit értünk keresztényüldözésen. Onnantól aztán könnyebb lenne eldönteni, hogy az egyes incidensek idevágóak-e. Malatinszky ^vita 2018. május 16., 15:03 (CEST)

Hát igen, mert rögtön azzal kezdődik a cikk, hogy mikor kezdték üldözni a keresztényeket. A francia pap meggyilkolása vitás lehet, de az, hogy a hitélet elhanyagolása miatt lebontott templomok bátorítólag hatnak más vallásokra, ergo azok elkezdik üldözni a keresztényeket, elég nagy ívű gondolat. Ogodej ^vitalap 2018. május 16., 15:57 (CEST)

Képzeljétek el volt egy bolgár látnoknő aki azt jósolta 2043-ra muszlim lesz Eúrópa. 1996-ban halt meg. Bár nem minden jóslata vált be, de a tendencia igencsak arrafelé megy. Halottatok róla? Konstant ^vita 2018. május 16., 17:16 (CEST)

Még szerencse, hogy itt tényekkel foglalkozunk és nem látomásokkal. Azért lehetőleg ezt ne akard betenni a cikkbe. Ogodej ^vitalap 2018. május 16., 18:06 (CEST)

• Persze, hogy nem. Konstant ^vita 2018. május 16., 18:17 (CEST)

Ezt a mondatot sem tartom szerencsésnek: „nyugdíjas plébános torkát vágta el egy muszlim terrorista 2016-ban Franciaországban miközben vádolta a keresztényeket” Az Origo nevű forrásban nincs az, hogy a terroristák vádolták a keresztényeket, csak az, hogy azt kiabálták: Allah, akbar. (Ettől persze vádolhatták a keresztényeket, de azért ha már forrást rakunk valamihez, ragaszkodjunk hozzá. Ogodej ^vitalap 2018. május 16., 18:24 (CEST)

Legyél kedves a Jaques Hamel oldalon tájékozódni „ti keresztények, felszámoltok minket” résznél mintha két forrást láttam volna. Konstant ^vita 2018. május 16., 20:19 (CEST)

Ha már szerencsétlen mondatokról van szó, biztos sikerülni fog valami koherensebb kezdőmondatot összeszedni a jelenleginél, amely szerint „A keresztények hitük miatt elszenvedett támadások összességét nevezzük keresztényüldözésnek.” Malatinszky ^vita 2018. május 17., 04:46 (CEST)

Ez tömör és jó! (Ha valami gond volna vele kérlek pontosabban kritizálj). Konstant ^vita 2018. május 17., 07:56 (CEST)

A mondattal első körben nyelvhelyességi problémám van. Felteszem, hogy te is anyanyelvi beszélője vagy a magyar nyelnek: valóban nem érzed, hogy ez a mondat így nem értelmes? Talán hiányzik belőle egy szó, és azt akartad írni, hogy "a keresztények által hitük miatt elszenvedett..."? Malatinszky ^vita 2018. május 17., 13:52 (CEST) Miért kell az által szó?? Az értelmét összezavarja. Konstant ^vita 2018. május 17., 14:28 (CEST)

• A keresztények által hitük vállalása miatt...ennek mi értelme van? Nem ők a tevőlegesek abban, hogy üldözik. Őket alanyi jogon üldözik. Ha még A keresztények hitük vállalása által lenne...akkor jobb lenne. A Wikiszótárt ajánlom. ott tevőlegesség van, vagy talán a kereszténység segítségévelre gondolsz? Nem én vagyok az értelmetlen. Konstant ^vita 2018. május 17., 18:35 (CEST)

Ha elegendő szusszal olvasod végig a mondatot, rájössz, hogy a "keresztények által... elszenvedett" a teljes konstrukció. Most komolyan, ezt magyarázni kell? – Pagony ^foxhole 2018. május 17., 18:41 (CEST)

20. századi példák

Vitathatatlan, hogy a kommunista rendszerek általában rossz szemmel nézték, gyakran kifejezetten üldözték a kereszténységet, és ez a jelenség kétségtelenül megérdemelne egy tisztességesen megírt fejezetet ebben a cikkben. Ugyanakkor nem nehéz észrevenni, hogy a Keresztényüldözés a 20. században fejezetben felsorolt boldogok többségükben azért váltak a kommunista erőszak áldozataivá, mert politikailag szembeszegültek a hatalommal, nem pedig azért, mert keresztények voltak. Kicsit más a helyzet Apor Vilmossal, aki azért halt meg, mert fegyvertelenül szembeszállt egy fegyveres orosz katonával, de rá is nehéz azt mondani, hogy a hitéért halt meg: egyszerűen tisztességesen próbált viselkedni egy veszélyes helyzetben. Talán kicsit más kategória a három határon túli boldog (Bogdánffy, Scheffler és Romzsa): bár ők is a politikai ellenállásuk miatt váltak a kommunista erőszakszervezetek áldozatává, az ő ellenállásuk részben az ellen volt, hogy átlépjenek egy másik, a hatalomnak jobban konveniáló (bár szintén keresztény) felekezetbe.

Ugyanakkor abszurd az, hogy a 20. századi keresztényüldözésről szóló fejezet leragad a történelmi Magyarország területén történt kommunista atrocitásoknál, és nem tesz említést arról, hogy mi volt a sorsa a keresztényeknek a Kínai Népköztársaságban, a Jehova tanúinak a náci Németországban vagy a kvékereknek az első világháború alatt Angliában, csak hogy három találomra kiragadott példát említsek. – Malatinszky ^vita 2018. május 17., 04:24 (CEST)

A felsorolt boldogok azért szegültek szembe a hatalommal, mert keresztények voltak, mert a hitük szerint éltek, mert a keresztény tanítást terjesztették, mert nem akarták megtagadni a hitüket. Apor Vilmos az erőszakoskodó szovjet felszabadítóktól védte a nőket, Sándor Istvánnak és Brenner Jánosnak pedig az volt a rendszerellenes bűne, hogy keresztény szellemben nevelte a fiatalokat, ezért ítélték el vagy verték agyon őket. Ha a hatalom akadályozza a keresztények szabad vallásgyakorlását és bünteti (akár informálisan is) azokat, akik ezzel ellenkeznek, ott egyértelműen keresztényüldözésről beszélhetünk.

Azt pedig semmi sem gátolja, hogy a szakaszt bárki bővítse egyéb esetekkel. – Rlevente ^üzenet 2018. május 17., 08:11 (CEST)

@Rlevente: Addig is amíg ez nem történik meg, úgy gondolom, indokolt a lektorsablon fenntartása. Ogodej ^vitalap 2018. május 17., 08:31 (CEST)

@Ogodej: ha egy szakasz nem teljes, azt a {{csonk-szakasz}} sablonnal szoktuk jelezni. – Rlevente ^üzenet 2018. május 17., 08:34 (CEST)

@Rleventej:

@Rlevente: Igen, viszont a „nem teljesség” miatt egyes fejezetek vitásak, például a bevezető, lásd fent ezen a vitalapon, vagy hogy terrorcselekmény, vagy keresztényüldözés-e a roueni eset, illetve hogy nincs rendes definíció magára a fogalomra, továbbá hogy Apor Vilmos vértanúhalála kereszténysége miatt volt-e, vagy erkölcsi felfogása miatt, amit nem keresztények is megtehettek volna és meg is tettek számtalanszor a vészkorszakban, szóval ezek vitathatók, hogy a keresztényüldözés kategóriájába tartoznak-e, vagy az emberi tisztesség alapvető elemei vallástól függetlenül.Ogodej ^vitalap 2018. május 17., 08:47 (CEST)

@Ogodej: Teljes képtelenség egy katolikus papnál az erkölcsöt és a kereszténységet szétválasztani. A ne ölj és az emberélet védelme keresztény feladat, akár a mártíromság vállalásával is! A nem keresztény témát pedig ide ne citáld, arra indíthatsz egy új szócikket, vagy azok az egyes emberek életrajzában szerepeltethetőek, mintahogy ott is vannak valószínűleg. Konstant ^vita 2018. május 17., 11:13 (CEST)

Nem akarok nagy mélységekben belemenni ebbe a vitába, de az Apor Vilmossal történt szörnyű eset is elsősorban ellene és lelkiismerete által parancsolt cselekedete ellen irányult (megpróbálta megmenteni az oltalma alatt álló asszonyokat), nem a hite miatt, vallása miatt, mint ahogy a cikk bevezetője definiálná a keresztényüldözés fogalmát. Azaz az orosz katona nem a keresztények elleni gyűlöletében végezte őt ki, tehát bármennyire képtelenség is, szét kell választani. Abban igazad van, hogy más erkölcsös, de nem keresztény cselekedeteket más szócikkekben kell taglalni, de ez a cikk sem Apor Vilmosról szól, hanem a keresztényüldözés fogalmáról, ami kétségkívül létezik a 20., 21. században is, csak hogy ezt feltárjuk, megfelelő példákat érdemes hozni. Például az észak-koreai incidensek, vagy azok az egyedi esetek akár, ahol valaki azért halt meg, mert nem volt hajlandó megtagadni a hitét. lásd, az ISIS katonái elüldözték a kétezer éve ott élő keresztények maradékait az iraki Moszul városából. A moszuli szír-katolikus érsekségi palotát a szélsőséges iszlamisták felgyújtották, ilyesmik. Ogodej ^vitalap 2018. május 17., 12:14 (CEST)

• Ha egy pap megtagadja a kiadatásukat a nőknek, és a katonák nem hátrálnak meg erre, hanem mégis bemennek és fegyvert fognak a papra, az terror cselekmény is és keresztényüldözés is egyben azért mert templomban történt és papra fogtak fegyvert. Keresztényüldözöttőkké akkor váltak a megkeresztelt vagy nem megkeresztelt asszonyok amikor a kereszténységtől várták a védelmet, - amit sikerrel meg is kaptak. A nőket a katonák üldözték, a nők a kereszténységtől várták a védelmet. Apor Vilmos így vált keresztényüldözöttek vértanújává. Ellenpélda: amit te mondasz, a nők nem a templomba futnak be hanem máshová, pedig keresztény nők, és megvédőjőük nem pap hanem csak keresztény, az nem keresztényüldözés, hanem terror cselekmény lesz, - főleg ha nemiségük miatt történik az eset - mert nem a kereszténységtől várták a védelmet. Konstant ^vita 2018. május 17., 15:06 (CEST)

@Rlevente:, Konstant Az ilyen mondatok miatt tartom indokoltnak a lektorsablont, mert ez egyszerűen nem csonk vagy nem csonk kérdése: „Azokban az országokban, amelyek háború következtében instabilizálódtak, a radikális iszlám központot akar kiépíteni, céljuk a keresztény hívők és vallási épületeinek felszámolása”. Ez nettó butaság. A radikális iszlám terrorakcióival a hatalmát akarja megszilárdítani az említett térségekben (is), hogy egyes változataiban bevezessék az iszlám törvénykezést, megszerezzék a teljhatalmat, vagy megkerülhetetlenek legyenek politikai szinten. Ebbe beletartozik az is, hogy pl. a keresztények adót fizetnek, ez a dzimma, de beletartozik a saría törvénykezés is. Itt vannak források, az alfahírt, meg a különböző riogató blogokat el kellene felejteni. Ne vigyük már ezt a fontos témát bulvárszintre! Egyébként lásd az iszlamizmus szócikket a témában. Források:

• Simon Róbert, Az Iszlám fundamentalizmus egyiptomi változata , (Simon Róbert, Orientalista Kelet-Közép-Európában) 1996, Savaria University (ISBN 963-8275-35-9)
• Bernard Lewis, Az iszlám válsága (2004) (ISBN 963-07-7583-2)
• Rostoványi Zsolt. Iszlám világ és a nyugat (Előadások a mai iszlám világáról, Szerk: Tüske László). Piliscsaba: Avicenna Közel-Kelet kutatások intézete (2007). ISBN 978-963-86359-9-0 
• Gilles Kepel: Dzsihád (2007) (ISBN 978-963-07-8235-7)

Ogodej ^vitalap 2018. május 19., 11:19 (CEST)

• Pontosítottam a szöveget a céljáról az "egyik céljá"-ra. Forrást tettem ki, amit teljesen jogosan kértél.Szerintem a teljhatalomat amit te is említesz keresztények jelenléte nélkül képzelik el. Ezt azért már ne vitasd. És alapvetően azt se felejtsd el, hogy nem az iszlámról van szó (amit én távolról tisztelek) -, hanem a radikális iszlámról mindvégig. Hol látsz blog forrást és bulvár hírt a források között? Konstant ^vita 2018. május 19., 13:46 (CEST)

Pl. Az Alfahír forrásként volt feltüntetve, de mindegy. Hogy mi a céljuk, az világos. A teljhatalom megszerzése a térségben. Ha azt írod, a hatalom totális megragadásának érdekében, illetve erejük demonstrálása érdekében keresztény templomokat rombolnak le, az talán elfogadható. Pont azt vitatom, amit mondasz egyébként. Más: Az angol wikipédia cikkét a 20. és 21. századi keresztényüldözésről lefordítom, az ha neked is megfelel, ide berakható. Mi a véleményed? Ogodej ^vitalap 2018. május 19., 18:34 (CEST)

• Kedves Ogodej én mindennek örülök, ami felszámolja, vagy legalább elgondolkoztatja a faji és vallási ellentétekről az embereket. Tedd azt, addig én ott nem írok semmit. Kérlek legyél továbbra is élesszemű, hogy mindannyian megtaláljuk a legmegfelelőbb kifejezéseket a helyzet jellemzésére, összefoglalására. Előre is köszönöm. Konstant ^vita 2018. május 19., 19:20 (CEST)

@Ogodej: Befejezted a nagyobb átalakítást? A sablon még kint van. Konstant ^vita 2018. június 13., 08:44 (CEST)

Jaj, bocsánat, még fordítok hozzá, de a sablont leszedem, nem volt időm az elmúlt hetekben foglalkozni a témával. Ogodej ^vitalap 2018. június 13., 08:47 (CEST)

@Rlevente:,Szia átnéznéd a feltórlódott bejegyzéseket? Konstant ^vita 2018. június 15., 07:57 (CEST) @Rlevente:Mármint a szócikkben a bejegyzések elfogadásra várnak Konstant ^vita 2018. június 15., 13:42 (CEST)

@Konstant: meg fogom nézni a cikket, de a hétvégén nem nagyon érek rá. Majd később. – Rlevente ^üzenet 2018. június 15., 22:10 (CEST)

@Konstant: Ezek még szinte a nyers változatok, de elég pontosak ahhoz, hogy már ellenőrizetté tegyem, majd kell még pár nagyobb átalakítás, mert ismétlések vannak benne, de pl. linkelni már most is lehet. És folyt. köv., csak hétvégén én sem nagyon érek rá. Ogodej ^vitalap 2018. június 16., 07:19 (CEST)

Amikor az üldözők is keresztények voltak

Kiáltó hiánya a cikknek, hogy hallgat azokról a keresztényellenes atrocitásokról, amelyekben az üldözők is keresztények voltak. Említést sem kap az ellenreformáció, a VIII. Henrik-féle angliai egyházszakadást követő katolikusüldözés, vagy a mormonokat a 19. században ért atrocitások sora. – Malatinszky ^vita 2018. május 17., 04:43 (CEST)

Például magyar vonatkozásban meg lehetne említeni a 17. századi evangélikus és református prédikátorok üldöztetését (lásd: pozsonyi vértörvényszék ill. Kollonich Lipót) Ogodej ^vitalap 2018. május 17., 07:55 (CEST)

• Úgy gondolom Milei Vencel szerkesztő szívesen foglalkozna a keresztények egymás közti üldözésével. Kérd meg őt talán elvállalja. Konstant ^vita 2018. május 17., 08:13 (CEST)

Az üldözöttek segítése

Töröltem azt a részt a cikkből, hogy Nagy Dániel kutatásvezető a kutatás adatai alapján elmondta, hogy a „kormánypárti válaszadók 78, míg a kormánykritikusok 66 százaléka érezte úgy, hogy az európai országoknak is segíteniük kell az üldözött keresztényeket” mivel ennek nem sok köze van ahhoz, hogy Európában üldözik-e a keresztényeket vagy sem. Ahhoz lenne köze, hogy az üldözötteket kell-e segíteni vagy sem. Ez már feltételezi, hogy Európában keresztényüldözés van. Már eleve az, hogy közvéleménykutatás tárgyává teszik azt, hogy van-e keresztényüldözés, értelmetlen, majd erre alapozni azt, hogy a kormánypártiak és az ellenzékiek mennyire vélik úgy, hogy támogatni kell az üldözötteket, enyhén szólva is tudománytalan. Ogodej ^vitalap 2019. szeptember 19., 17:26 (CEST)

A wikipédia nem politizál. A tények makacsul léteznek. Egy megtörtént esemény nem vita tárgya. – Bajor kifli ^vita 2019. szeptember 19., 17:36 (CEST)

Ki a fene politizál itt? Talán értelmezd légyszíves, az Európában szakaszcím jelentését. Idézd, hol mondja valaki azt, hogy a közvéleménykutatás szerint Európában jelentős a keresztényüldözés? Ehhez adjál forrást ahelyett, hogy mellébeszélsz! Ogodej ^vitalap 2019. szeptember 19., 17:39 (CEST)

Ott politizálsz az előző bejegyzésedben. Ráadásul egy megtörtént keresztényüldözéssel kapcsolatos magyarországi eseményét, egy lefolytatott kutatás publikált eredményét kérdőjelezed meg és egy kormánykritikus forrást is kivettél.– Bajor kifli ^vita 2019. szeptember 19., 17:44 (CEST)

Ez nem politika, hanem statisztika, az pedig tudomány, hiába is próbálod POV-ossá tenni a politikát belekeverve a cikket. Egyszerűen nevetséges. Nézz utána, mi az a reprezentativitás, aztán mondd, hogy ez politika, kedves Inritter Dencey Bajor kifli! De azért látom, megértetted, mi a problémám az európai szakasszal, nem volt túl egyszerű gondolom. Ogodej ^vitalap 2019. szeptember 19., 17:56 (CEST)

Rendben. Helyeslem a megoldásodat.Örülök, hogy megértetted a kutatás célját és eredményét.– Bajor kifli ^vita 2019. szeptember 19., 18:06 (CEST)

Köszönöm, de az értetlenkedés nem részemről volt. A kutatást nem tartom tudományosnak, és elfogulatlannak továbbra sem, mint mondtam, a statisztika tudomány és nem politika, továbbra is kérném, nézz utána, hogy mennyire reprezentatív az általuk végzett "kutatás". Aztán remélem, egyszer odáig is sikerül eljutni, hogy rájöjj, politika az is, amikor egy cikkben kormányközeli médiák ugyanazon forrásra épülő megnyilatkozásait zsúfolod bele. Ogodej ^vitalap 2019. szeptember 19., 18:11 (CEST)

Úgy tudom a 444.hu az nem kormányközeli.– Bajor kifli ^vita 2019. szeptember 19., 18:18 (CEST)

@Bajor kifli: Már megint csúsztatsz. A Nézőpont Intézet, a Hír TV, a hiradó.hu hivatkozik erre a statisztikai felmérésre. Erről beszélek. A 444.hu állítását, hogy 11,2 milliárd forintnál jár az összeg a Hungary Helps Programon belül, ennyit költöttek kifejezetten a szükséget szenvedő vallási közösségek megsegítésére, nem vitatta senki. Azt azért töröltem, mert nem oda való, hogy Európában van-e keresztényüldözés. De azt hiszem, totál felesleges neked bármit is megindokolni, annyira én sem vagyok türelmes, ha nem érted az elején, figyelmetlenségből, vagy direkt ellenkezésből, nem fogom a jövőben magyarázgatni, visszavonom a szerkesztésedet indoklások és magyarázkodások nélkül. Ha meg direkt dühíteni akarsz, és képtelen vagy a vitalapi megbeszélésekre, akkor így jártál. Ogodej ^vitalap 2019. szeptember 19., 18:36 (CEST)

Köszönöm. Független kormánykritikus forrásolással bővítettem a cikket s egy space többletet szedtem ki. Remélem a megoldásoddal gazdagodott a szócikk. Köszönöm– Bajor kifli ^vita 2019. szeptember 19., 18:47 (CEST)

Pontius Pilátus

Ha latinosan akarjuk írni, akkor Quintus Pontius Pilatus, ha magyarosan, akkor Poncius Pilátus; nem tudom, honnan származik ez a "kombinált" megoldás, de szerintem ez nem jó. Az pedig elég furán hangzik, hogy a halálos ítéletet Pilátussal hajtatták végre; inkább vele mondatták ki. – Hkoala 2019. szeptember 19., 18:53 (CEST)

Nem tartozik ide

"Nem tartozik ugyan szorosan a témához, mégis itt kell megemlíteni,..." - ezt nem értem. Ha nem tartozik ide, akkor miért kell? Ki kötelez rá? – Hkoala 2019. szeptember 19., 18:54 (CEST)

@Hkoala: Tényleg nem ide tartozik, ezért ki is vettem ezt a bekezdést. – Regasterios ^vita 2019. szeptember 19., 19:07 (CEST)

Valóban nem a szócikkhez tartozik, hiszen egy másik világvallás híveinek az üldözésével kapcsolatosak a mondatban megfogalmazottak.– Bajor kifli ^vita 2019. szeptember 19., 19:09 (CEST)

Megítélése Magyarországon

A szakasz azt a látszatot kelti, mintha itt egy álalános, közvéleménykutatással alátámasztott véleményről lenne szó a magyarok körében és nem tesz említést arról, hogy a kormány a 2015-ös menekültválsággal kezdődően, milyen intézkedéseket hozott a főként muzulmán bevándorlókkal szemben, milyen propagandát folytatott ennek ellentételezéseként a "keresztényüldözés"ről, és mennyi pénzből (lásd pl. a Népszava cikkét) Ezért a szakaszt inkább törlöm, mert így nem semleges. JSoos ^vita 2022. szeptember 8., 15:42 (CEST)

@JSoos Nem látom, hogy ez így ne lenne semleges, mert itt elsősorban arról van szó, hogy a keresztényüldözéssel kapcsolatban tényleg léteznek ilyen vélemények és felmérések Magyarországon, és ezek bemutatásához nem szükséges (ámbár lehetséges), hogy feltüntessük, miért is alakulhatott ki ez a megítélés. Ha arról van forrás, hogy a lakosság X %-a úgy véli, hogy létezik keresztényüldözés, azt szerepeltetni kell a cikkben, függetlenül, hogy milyen előzetes propaganda előzte azt meg, hogy így alakuljon a közvélemény. Ráadásul ezt nem egy forrás állítja (még ha én személy szerint nem is bízom meg bennük, és nem értek egyet a felmérés "tudományosságával" – lásd. az előző szakaszokat, ahol erről írtam ). Szerintem hiba egy az egyben kivenni ezt a szakaszt. Inkább át kellene írni, például a felmérést jelentős kormányzati kampány előzte meg (források felsorolása), és akkor semleges tud maradni. Ogodej ^vitalap 2022. szeptember 9., 20:39 (CEST)

@Ogodej: Ha gondolod, tedd vissza, akkor kénytelen leszek arra fordítani az időmet, hogy az ezzel kapcsolatos kritikákat is beletegyem kezdve a Hungary Helps Program visszáságairól, az "Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság" megalakulásának körülményéig, az elköltött milliárdokról, és hogy ez a téma a nullával egyenlő szinten volt jelen a közbeszédben addig, amíg kritikák nem érték a kormányt a 2015-ös menekültválság során a "migránsok"kal szembeni embertelen bánásmódért. Nem véletlen egyébként, hogy a cikket Dencey "kollégánk" is ekkor hozta létre, és az ominózus részt is ő helyezte el (ettől még persze lehetne semleges is). Az egész kérdés ugye úgy merült fel, hogy a kormány nem akarja beengedni a menekülteket, és inkább ott helyben szeretné megoldani a problémákat, ami még támogatható is lenne, de az az álságos hozzáállás, hogy nem a rászorulók kapják a támogatást, hanem pl. Mexikói keresztény templomok építésére költenek ezen a címen, és akkor irányított kérdésekkel megvezetetten közvéleménykutatással próbálják mindezt alátámasztani, az szerintem nagyon nincs rendben. Már önmagában az is egy csúsztatás, hogy a Hungary Helps fő céljával, a helyben való segítségnyújtással mennyien értenek egyet, mert ugye, mi köze ennek a keresztényüldözéshez?, hiszen a program nem erről szól elvileg, az már más kérdés, hogy ezen a címen mi is folyik valójában. JSoos ^vita 2022. szeptember 9., 21:29 (CEST)

Ha megnézed, fentebb hasonlókat írtam Denceynek, ennek ellenére a források miatt bennhagytam. Értem az érveidet, várjuk meg, hátha másnak is van véleménye. Ogodej ^vitalap 2022. szeptember 9., 21:38 (CEST)

A keresztényüldözés megítélése Magyarországon

2019-ben a Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarországi magyarok 65 százaléka jelentős problémának ítélte a keresztényüldözést a világban. A felmérést a Miniszterelnökség megbízásából végezték országosan, nem, kor, iskolai végzettség szerint 2000 fő személyes megkérdezésével. A Nézőpont Intézet a kutatás adatai alapján megállapította: Mind a kormánypárti szimpatizánsok 78, mind a kormánykritikus polgárok 66 százaléka egyetért a Hungary Helps Program fő céljával, a helyben való segítségnyújtással. A nagymintás felmérés szerint, jelentős a társadalmi támogatottsága annak, hogy a vallásuk miatt üldözött keresztény embereket szerte a nagyvilágban, a hazájukban és szülőföldjükön kell segíteni.

@Voxfax: Kérlek ne tedd vissza a szócikkbe a nem semleges, elfogult közvéleménykutatási adatokat anélkül, hogy ki ne egészítenéd a másik fél álláspontjával, amiket fentebb már jeleztem (pláne ne egy megtévesztő "kieg." szerköffel), de most még azt is hozzáteszem, hogy a Nézőpont Intézet egy kormányközeli cég (https://nepszava.hu/3093268_nagyon-megeri-figyelni-a-mediat-a-kormany-megbizasabol). Köszönöm JSoos ^vita 2022. szeptember 8., 20:44 (CEST)

Akkor tedd ki a megfelelő sablont, de ne saját elfogult keresztényellenességed tükröztesd az egész Wikipédián, mert így nem tudjuk tárgyilagosan tájékoztatni az Olvasót! Voxfax ^vita 2022. szeptember 9., 07:10 (CEST)

Lektor vagy cenzor?

Nem egészen világos, hogyan lehet lektorálni olyan szöveget, amelyből kormány- és keresztényellenes cenzorok önkényesen kivesznek hosszabb fejezetet. Voxfax ^vita 2022. szeptember 9., 14:25 (CEST)