Vita:Közlekedési Múzeum
Új téma nyitásaA Közlekedési Múzeum állandó kiállításai
[szerkesztés]Alapításakor a múzeum elsősorban a vasút és a hajózás bemutatását tartotta feladatának, 1966-tól gyűjtőköre fokozatosan bővült. A jelenlegi állandó kiállításokon már a közlekedés összes fontosabb ágazatának tárgyi és írásos emlékei szerepelnek.
- A magyar vasút történetét bemutató kiállítás a múzeum legrégibb gyűjteményére épül. Az 1896-ban kiállított tárgyak, modellek egy része a mai vasúttörténeti kiállításon is viszontlátható. A kezdeteket az 1850-es években készített gőzmozdonyok kicsinyített másai idézik. A részben 1900 előtt készült, ma már világhírű, 1:5 léptékű, mintegy 100 db-os modellgyűjtemény a hazai gőzmozdonyok és vasúti kocsik fejlődését szemlélteti. Egy életnagyságú korabeli vasútállomás is látható a múzeum csarnokában, a 19. század utolsó évtizedeiben gyártott eredeti gőzmozdonyból és két vasúti kocsiból álló szerelvénnyel.
- A magyar autóközlekedés története. A múzeum alapításával egyidős a kiállítás legrégebbi automobilja, egy 1898-ból való Peugeot. A hazai autógyártás kezdeteit Csonka János autói képviselik, melyek már a Csonka-Bánki féle porlasztóval működtek. Az eredeti autók mellett fődarabok, metszetek, műszaki érdekességek is szerepelnek a bemutatón.
- A városi közlekedés története a lóvontatás korszakától követhető nyomon. Bemutatja a kiállítás a villamosvasút fejlődésének állomásait és a 20. század első évtizedeiben feltűnt korai akkumulátoros és benzinüzemű autóbuszok makettjeit.
- A magyar állami hajózás története kiállítás leglátványosabb tárgyai a hajómodellek, köztük az első dunai gőzhajó, a Carolina (1817) és az Óbudai Hajógyár első terméke, a még fatestű Árpád utasszállító (1836). Az 1870-ben készült Orient a 19. század legnagyobb és leggyorsabb magyar folyami személygőzöse volt. A hajózás műszaki emlékeit néhány eredeti műtárgy, hajógép, navigációs eszköz egészíti ki.
A főépület állandó kiállításai között szerepel még A közúti közlekedés története a kezdetektől 1918-ig, A közúti közlekedés Magyarországon az első világháború után, a Motorkerékpárok Magyarországon és a Hírességek csarnoka.
Az épület oldalánál állították ki a balesetben elpusztult M61 004-es dízelmozdony orrát, egy An-2-es repülőgépet; valamint itt található a 424 001-es prototípus gőzmozdony is.
Ez miért került ki?
[szerkesztés]Ez miért került ki a szócikkből, @Holdkóros:? Mármint ami a vitalapra lett téve fentebb. Ha az az érv, hogy mert reklám, őszintén szólva én nem gondolom reklámnak. Ha pedig azért, mert jogvédett szöveg, akkor nem értem, miért nem a jogsértő tartalmak kezelése szerinti módszert választottad. Apród vita 2017. május 12., 00:48 (CEST)
- Azért szedtem ki, mert a Múzeumot lebontották, és a kiállításokat nem lehet látogatni. Majd, ha újra felépítik a Múzeumot, és visszarakják az anyagot, akkor újra a szócikkben lesz a helye. – Holdkóros vita 2017. május 12., 00:57 (CEST)
Ja vagy úgy. Így már értem. Így már elfogadható a kivétele. Köszönöm a választ. Apród vita 2017. május 12., 01:38 (CEST)
A vitalapról visszatettem a cikkbe a régi kiállításról szóló, 2017-ben eltávolított szakaszt, múlt időre átírt szöveggel. – Vadaro vita 2019. augusztus 7., 17:43 (CEST)
a régi múzeum bezárása
[szerkesztés]A múzeumot nem 2016-ban, hanem 2015 áprilisában zárták be. Ott voltam az utolsó nyitvatartási napon, többszáz fotót készítettem. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 2a02:ab88:86:b900:70bf:76c1:9222:b2e8 (vitalap | szerkesztései) 2021. július 15., 11:53
Folyóirata
[szerkesztés]A cikk szövegébe 2022. áprilisában egy tömbben beszúrták a Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle ismertetését és alkotóinak listáját. Mivel az a szöveg nem a múzeumról szól, ezért innen kiemeltem és a törzsszövegét változtatás nélkül új szócikkbe tettem át. A szövegnek forrása nem volt. Vadaro vita 2022. december 7., 19:20 (CET)