Vita:Globális felmelegedés/Archív01

---

« előző

1 2 3 4

következő »

Untitled

A téma sajnos rengeteg fél- és álinformációra épül. Alapvetően NULLA tudományos értéke a sok kiadott jelentésnek. Sokkal inkább pénzügyi kérdésnek tekinthető. "Hogyan járjunk konferenciákra, hogyan kapjunk kapjunk rengeteg pénzt (főleg állami támogatásokat" téma ez! Sajnos a föld egy annyira összetett rendszer, hogy és oly kevés az információ, hogy egyelőre talán tendenciák jóslására sem elég a meteorológia / éghajlat "kutatás" modell alkotása!!! JÓ előrejelzést kb 5-6 órára sem tudunk adni! PL: 2007 KIRILL szél vihar érkezését 2007 jan 18-19-ra jósolták kb éjfélre. Ezt este 8-órakor is megerősítették.... A szélvihar (SZERENCSÉRE) elkerült, csak súrolta hazánkat! Ahogy modják "egy lepke meglebbentette szárnyát modjuk Thaiföldön, és a dolgok megváltoztak!" Ez a modern káosz elmélet lényege. A dolgok sokkal összetettebbek mint néhány nagy pofájú gondolja. Az igazi tudósok sokkal nagyobb alázattal tekintenek a tudományra! ... de hát abból nem nagyon kerekednek csinos (és még inkább pénzt csináló) katasztrófa elméletek. Hasonlóan "sikerült" az emlékezetes aug20.-i vihar előre jelzés... Ellenpélda: Bp-en egyszer Miskolcon kétszer is volt un. pánik riasztás erős vihar érkezésre. Egyik sem teljesült! (szerencsére)... 2006 júniusában megállapították, hogy 2 hét napos száraz periódust kivéve, hideg csapadékos lesz a nyár. A helyzet pont az ELLENKEZŐJE volt... Akinek ez nem elég fussa végig a témában született

http://klima00.extra.hu   

honlapot!!! A modell alkotás szép dolog elméletek átgondolásához, de készpénznek senk se vegye! Ismeretünk egyelőre kb annyi, mintha 3 ember megkérdezéséből szeretnénk megalapozottan megjósolni ki lesz az USA elnöke - mondjuk 50 év múlva... 2007. január 26., 08:29 89.132.98.157

Elég sok hülyeséget írtál, nem csoda, hogy nincs ott az aláírásod... Két teljesen különböző műfaj a rövid távú időjárásjelentés, és a hosszú távú előrejelzés! A rövid távú kaotikus és néhány napon túl megjósolhatatlan, hogy pontosan mi fog történni, a hosszú távú azonban nem kaotikus és ezért nem megjósolhatatlan. Természetesen még nincs tökéletes éghajlat-modellünk, de ezt szerintem senki sem állította. Gyakori hiba az is, amit laikusok követnek el, hogy lebecsülik annak jelentőségét, hogy mondjuk 0.5 C fok változás a Föld átlaghőmérsékletében milyen hosszú távú hatást gyakorol az éghajlatra, de azt szívesen hangoztatják, hogy "az atomtól van minden". Tessék összevetni egy atombomba és a 0.5 C változás energiatartalmát...

Fölöslegesek az éghajlatkutatásról szóló konferenciák? Esetleg le is kéne állítani az éghajlatkutatást, mert humbug az egész? Lehet, hogy a tudományos kutatások felesleges pénzkidobást jelentenek? Érdemes lenne visszamenni a tényekhez. Próbálj utánajárni, hogy erre mennyit fordít mondjuk Magyarország, és milyen más fölösleges célokra dobunk ki milliárdokat az ablakon. misibacsi 2007. január 26., 10:55 (CET)

Kiemelt cikk

WIKIPÉDIÁNAK RÁ KÉNE ÁLLNI A globális felmelegedés témájára keményen. 1. KIEMELT CIKKET KELL CSINALNI BELOLE! 2. A wiki szerkesztesenek egyik főcsapása kellene lennie ez a tema, mint az angol wikiben.--Kádár Tamás 2007. március 28., 00:21 (CEST)

Talán ha nem egy merő propagandaanyag lenne jelen állapotában, még komolyan is lehetne venni egy ilyen kérést/felszólítást/utasítást... - Tib

Tib: erre gondolok en is. Rá kellene állni átszerkeszteni, kibővíteni. Az angol wikiben a en:global warming cikkbe már bele se lehet szerkeszteni.--Kádár Tamás 2007. március 28., 10:16 (CEST)

Vízszintemelkedés

Feltétlenül meg kellene említeni az óceánokra gyakorolt hatásoknál a vízszintemelkedést. Mami 2007. március 29., 13:44 (CEST)

Az csak a közhiedelem része, hogy a felmelegedés velejárója, a jéghegyek olvadása, jelentősen emeli majd az óceánok és tengerek vízszintjét. A sarki jég úszó jellegű, így elolvadása nem emeli a vízszintet. A vízszintemelkedés elsősorban a hőtágulásból származik, de ez koránt sem olyan drasztikus, mint amit a média sugall. SzDóri 2007. április 28., 12:20 (CEST)

Részletezzük:

• Ha olvad, akkor nem csak az úszó jég olvad, hanem a szárazföldi is. (Pl: Grönland) Aztán ha eccer megolvadt, valahova csak folyik, nem?

• A média a szenzációból él. A médiával vitakozni - rossz bolt. A "jelentősen emeli - nem is számít semmitse" típusú érvelés - rossz bolt. A "XY" szerint ennyi emelkedés becsülhető ennyi idő alatt - jó bolt.--Olajossy-Kence Godson ^fóruma 2007. április 28., 12:32 (CEST)

Tenyek:

• A nemet televizio (3Sat) sugarzott egy adast a Duna helyzeterol. Ebben arrol volt szo, hogy az Alpokbol lezudulo viztömeget minel hamarabb el kell vezetni pl. Bajororszag területerol. Ez foleg a Duna (es az Inn) feladata lesz - mar tervezik a vizelvezeto-csatornarendszer megepiteset, amelynek következteben a Duna vizhozama oly jelentosen meg fog emelkedni, hogy visszater majd a Karpat-medence területen a regi medrebe. Erdekes turistalatvanyossag pl. Pomaz hataraban a közepkori hajokikötorom, amit Maria Terezia alatt szüntettek meg. O ugyanis feltöltette a Duna medret - igy alakult ki a mostani Pannóniatelep es Pomáz közötti mezo. (Ettol nem messze epül most az M0-as hid, a Lupaszigetnel.) A nemet media altal felvillantott (2015-tol lehetseges) terkepen rögtön Szentendret kerestem - egy szigetet talaltam. A Duna pedig Pomaz mellett folyt - az evezredes utjan. Hogy a budapesti Nagykörútról ne is beszeljek...
• A szentendrei csaladi hazunkat szeretnem eladni. Az ingatlanközvetito iden visszaadta a megbizast, hogy pang a piac. A nemet es a holland (lasd: Bódis-hegy, „Lakópark épül a hegyen?”) ingatlankövetitok nagyon örültek eloször a megbizasnak, aztan kisebb szamitogepes adatbazis-nezegetes utan mosolyogva elutasito valaszt adtak. Nincsen veletlenül valami összefügges a ket dolog között? --Bajor 2007. április 28., 12:55 (CEST)

Ha mégis sikerül túladnotok azon a szentendrei házon, vegyetek egyet itt valahol a déldunántúli dombok között! Még van bőséggel eladó roggyant parasztház, bár szépen emelkednek az árak, mert a hollandusok igen ráharaptak. Hogy miért pont ők?!?...:)--Olajossy-Kence Godson ^fóruma 2007. április 28., 13:09 (CEST)

WIKIPÉDIÁNAK RÁ KÉNE ÁLLNI A globális felmelegedés témájára keményen. 1. KIEMELT CIKKET KELL CSINALNI BELOLE! <<< eddig idézet. Innen én: ne vacakoljunk cikkek irogatásával, javítgatásával: állítsuk meg a globális felmelegedést! KEMÉNYEN! OsvátA Palackposta 2007. április 28., 14:35 (CEST) OsvátA Palackposta Egyetértek veled! Millió dollárokat adnak annak az embernek, aki kidolgozza a globális felmelegedést megállító tervezetet.Kádár Tamás2007. április 30., 12:43 (CEST)

Az "Alpokból lezúduló víztömeg" várhatóan centikkel emeli meg a Duna vízszintjét: még ahhoz se lesz elég, hogy ellensúlyozza a tározók okozta csökkenést. Kis hazánkban a lépcsőzetlen folyók vízszintje évmilliók óta állandóan nő, és ennek nem klimatikus okai vannak, hanem az, hogy alsó szakasz jellegű ország vagyunk, és ezek a folyók töltik fel hordalékkal a Kárpát-medencét. Ez az a feltöltés, aminek eredményeként a pannon-pleisztocén üledéktakarónk átlag másfél km vastag -- ennek részeként pl. a makói árokban több mint 6 km. Ott ennyit nőtt a vízszint.

Talán nem a 3satot kéne autentikus tudományos hírforrásként elfogadni. Sz'al az olyan tájékozódás/tájékoztatás, aminek az a lényege, hogy "megrettent és alátámasztja előítéleteimet, tehát igaz" nem semleges és nem objektív.

P/c 2007. május 17., 06:42 (CEST)

Az azért elég objektív tény, hogy nem esett csak 2X a hó télen. Az is egy-egy napra maradt meg. Amit Pc felhozott, azon a vitán már rég túl van a világ.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. május 17., 12:39 (CEST)

Vízszintemelkedés és a szárazra kerülő hajók

Lehet, h. csak én vagyok hüje, de nem értem, h. ha a wísszint emelxik, akkor a hajók hogy kerülnek szárazra. A képek valóban szörnyűségességesnek tűnnek elsőre, de ide lehet, hogy nem passzolnak. No de sebaj: rettegjünk (ha nem a kommunistáktól, a pénzuralomtól akkor a globális világvégétől). üdv: --sityu 2007. május 17., 00:05 (CEST) Megkerestem a térképen a francia hajónál megadott koordinátákat gúgli térkép; én úgy látom, hogy ennek jó része szárazföld, vagy jól beépített rakpart, egyszóval itt nem valószínű ilyen elhagyatott tárgy. --sityu 2007. május 17., 00:27 (CEST)

Úgy kerülnek a képbe a szárazra került hajók, hogy nagy tavak egyszerűen kiszáradnak. Csád-tó, Aral-tó. A koordináták a National Geographicból származnak. Ott kicsi a tévedés esélye. Nézd meg a többi kép koordinátáját is. --Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. május 17., 12:43 (CEST)

• Ad1. Hogy a nagy tavak kiszáradnak, mint az említett 2 is, az nagyon kellemetlen dolog; de ha az ember megnézi a hivatkozott cikkeket, már azokból is kiderül, hogy egyrészt pl. a Csád tó már 1823 óta zsugorodik (pontosabban akkor érkeztek az első európai felfedezők - tehát lehet, hogy már sokkal régebb óta történik a folyamat), s a cikkből gyanítható, hogy szokásos folyamat (lásd: az elmúlt 10000 évben a tó már ötször került közel a kiszáradáshoz); másrészt mindkét esetben jelentős okozó(nak tartják) a nagyarányú öntözés(t) (ami természetesen emberi természetkizsákmányolás, ami egy nagyon csúnya dolog, de nem globális felmelegedés).
• Ad2. Ebben a cikkben egyrészt nem esik szó a nagy tavak kiszáradásáról, másrészt a hivatkozott képek nem az említett helyeken készültek.
• Ad3. Az afrikai képet is megnéztem: a koordináták tényleg a jelzett furcsa nevű helységnél vannak. A helység ~8,5 km-re van a tengertől (aminek emelkednie kellene), folyóvízre, kiszáradt tóra utaló jeleket nem láttam a képen (attól még lehettek).
• Ad4. Natgeo tévedésének esélye: volt már azért precedens arra is.
• Ad5. A félreértések elkerülése végett: a téma szerintem is nagyon fontos, a veszély valóban nagy, csak az ilyesfajta bulvárízű ilyesztgetős hozzáállást nem kedvelem. S jelen esetben arra kívántam rámutatni, hogy a jelzett képek az adott kontextusban irrelevánsak, nem oda illők, nem a tárgyat illusztrálják (gondolkodtam az eltávolításukon is, de nem akartam fölösleges viszályt; s gondoltam, az is lehet, hogy nincs igazam...). Ennyi erővel egyébként lehetne szomorú pofijú rühes kismacskákat, meg vizihullákat is odatenni illusztrációnak, mivelhogy azok is szívszorítóak és elborzasztóak lehetnek (no meg képeket az amerikai hurrikánok áldozatairól - merthogy a hurrikánok erősödését is -valószínűleg nem teljesen alaptalanul- a glob. felm.-nek tulajdonítják)... Illetve attól, hogy az AIDS, a funkcionális analfabetizmus, a megszaporodó spamek és a politikai vitakultúra eldurvulásának fő okozójaként nem a glob. felm.-t tesszük meg, még nem csökkentjük a probléma súlyát; sőt a pontos, tudományos megalapozottságú helyzetértékelés közelebb visz a megoldáshoz.

--sityu 2007. május 19., 22:35 (CEST)

Kiemelt cikk

• Mi kell ahhoz, hogy kiemelt cikk legyen ebből a globális felmelegedésből?
• Mi hiányzik belőle?
• Hogy lehetne tovább fejleszteni? --Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 13., 00:54 (CEST)

---

Idézet: Wikipédia:Referálás/Globális felmelegedés

"Kibaszottul szomjan halunk 20 év múlva ha nem állunk rá a témára. (Szép cikk, lehetne hosszabb, főleg az ivóvíz kérdését taglalva. Ellenben aktuális, fontos a téma, el kell ezért a nagyérdeműhöz minnél szélesebb körben jutattni) Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 13., 02:47 (CEST)

Hmm, első ránézésre: csonk sablon, valószínűleg jogsértő képek és megíratlan bekezdések. Ezzel még elég sok munka lesz... -- nyenyec ☎ 2007. április 13., 03:11 (CEST)

Az alfejezetek és bekezdések eléggé véletlenszerűen, minden logika nélkül vannak összeollózva. Előbb az okokat kéne felsorolni, majd a következményeket, utána szó lehet az esetleges megoldásokról, a kiotói egyezmény feltétlenül külön fejezetet ígényel (véleményem szerint). A hurrikános alfejezetnek ilyen formában semmi keresnivalója nincs a cikkben, van már külön cikk erre Trópusi ciklon. A képek jók (már ha jogtiszták), de sajnos nem derül ki egyértelműen mit akarnak ábrázolni. Kicsit át kéne gondolni a képaláírásokat. Summa summarum, csatlakozok User:Nyenyec véleményéhez: sok munka lesz még vele. Üdv és jó munkát. --Albertistvan 2007. április 13., 09:01 (CEST)

Kezdhetnéd azzal, hogy a hurrikánok nem a keresztnevekre linkelnének, hanem magukra a hurrikánokra. (Kérdés: ha ez kiemelt cikk lesz a wikipédián, akkor nem fogunk 20 év múlva szomjan halni? Mert akkor már megéri kidolgozni...) – Alensha ^üzi 2007. április 13., 16:09 (CEST)

Javasolom ezt a cikket innen eltávolítani. A fentiek már önmagukban egy átgondolatlan szerkesztői magatartást sugallnak. Azonkívül

• egyetlen főszócikk sincs megírva, de miattuk üresen tátonganak bekezdések;
• gyakorlatilag alig van mögötte szóbokor, a cikk rikít a pirosságtól.
• fontos fogalmakat, pl. üvegházhatás, nem magyaráz meg.
• nem írja le a problémát: mitől nő az üvegházhatású gázok (tényleg, mik ezek?) kibocsátása? Hol nő leginkább? Mit és kik tesznek ellene, hogyan? Kik nem?
• nem magyarázza el, hogy a globális felmelegedésnek milyen hatásai vannak és lesznek egy esetlegesen gyorsuló ütem mellett... stb... stb...

A "kib******ul szomjan halunk" indoklás nem helytálló, lásd Alensha indoklása: nem attól nem halunk szomjan, hogy egy cikk kiemelt lesz a wikin, hanem attól, ha megváltoztatjuk a világ környezetét. Nagyon-nagyon sokat kell még ezen dolgozni. És koncentráltan! --Burumbátor ^{Burum kerekasztala} 2007. április 14., 08:41 (CEST)"

Német nyelvtudók figyelem

Kéne vki, aki beszél NÉMETül: a hőrekord fejezet alatt van egy táblázat. Az ottani nemet szoveget kellene leforditani.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 21., 22:20 (CEST) vki!--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 21., 22:37 (CEST)

Darfur crisis

Csád-tó mellett erős harcok folytak/folynak 2007.januárjában. Google Earth jelzi, felraktak vmit(képek, szöveg), nem olvastam át , de nem lepődnék meg , ha a Csád-tó utolsó vízcseppeiért ment volna a harc..--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 21., 22:52 (CEST)

Deák Ferenc tér-2007.ápr.30.

A térre kiraktak egy jégkockát, hőszigetelték. Az akcióban azt vizsgálják mennyi jég olvadt el a nyár és a tavasz során, ill. esetleges alkalmazásokat keresnek a klímaváltozásra. További info: http://www. .Kádár Tamás2007. április 30., 12:43 (CEST)

Tartalomjegyzek

Jo lenne ismet latni az elrejtett tartalomjegyzeket - ugy szerintem attekinthetobb lenne. --Bajor 2007. május 1., 15:17 (CEST)

Korunk fő problémája a globális elhidegülés

Kedves Kollégák!

A cikk iszonytatóan tendenciózus. Ezt jól érzékelhetitek a várható következmények "elemzésénél", aminek legfőbb jellemzője, hogy ahol több lesz a csapadék, ott az a baj, ahol meg kevesebb, ott az a baj. Geokémiai oldalról a bioszféra össztömege a légköri széndioxid mennyiségével van egyensúlyban: az elsivatagosodás legfőbb oka, hogy a légkörben kritikusan kevés a széndioxid. Földtörténeti oldalról nézve: amióta bolgónk létezik, pontosan kétszer volt a mostaninál kevesebb széndioxid a légkörben, és mindkettő tömeges kihalással járt. Biológiai oldalról úgy tűnik, hogy egy globális kihalás elején tartunk, és megyünk bele szorgosan — ha az iménti mondatban sejtetett összefüggés valódi, akkor ez ellen pontosan egy dolgot tehetünk: meg kell próbálnunk minél hamarabb minél több fosszilis energiahordozót eltüzelni.

Természeteen nem tudjuk, hogy a fentebb sorolt pontok igazak-e: annyit tudunk, hogy logikusak. Én pl. a köv. 3 évben erre a kérdésre szeretnék összpontosítani (mármint fő munkaidőben), és nagyon remélem, hogy ennyi idő elég lesz arra, hogy megértsem, mik a megválaszolandó, releváns kérdések — most ugyanis még ezt sem tudjuk. Szükségképp mindenképpen ajánlatos lenne drasztikusan megváltoztatni a cikk hangvételét: teljesen kivenni belőle mindenféle értékítéletet, még véletlenül sem érzékeltetni olyasmit, hogy valamely részkérdésekben egyeseknek igazuk van, mások meg kártékonyak, és kiváltképp minden olyasmit, ami arra utal, hogy tudjuk, mi a hasznos nekünk, embereknek (akár közvetlenül, akár a biodiverzitás növelésével).

P/c 2007. május 2., 16:29 (CEST)

Ja, és nagyon tudnék örülni, ha úgy általában tartózkodnánk a "jól hangzó" kategorikus kijelentésektől.

Itt van pl. a bevezető mondat:

"Az ivóvíz pocsékolása a legnagyobb bűn a Földön."

Hm. Mi van pl. a népirtásokkal?

Kevesebb populista demagógia lexikonszerűbbé tenné a cikket.

P/c 2007. május 2., 20:14 (CEST)

Itt van még ez a képaláírás:

"New Scientist - Jegesmedve kihalása 2007"

Nomármost erről leginkább annyit, hogy a jegesmedvék istentelenül elszaporodtak Kanadában, mióta védi őket — már jóval többen vannak, mint amennyit a terület jelenleg el tud tartani. Annyival többen, hogy tömegesen térnek át az emberhez közeli életmódtra, és nagy csapataik a városi kukák fosztogatásából szerzik táplálékuk javát. Szóval, a kihalás a legutolsó olyan fogalom, ami a jegesmedve populáció dinamikájáról eszünkbe juthat...

P/c 2007. május 3., 12:11 (CEST)

Ehhez laikusként annyit tennék hozzá, hogy nem ugyanarról a dologról van szó: A jegesmedvék kihalása az Északi-sarkon, illetve a jegesmedvék elszaporodása Kanadában... mindkettő igaz lehet. Meg állatkertben is vannak jegesmedvék, de az ugye mégsem nevezhető természetes élőhelynek... misibacsi 2007. május 3., 15:04 (CEST)

Brum-brum

Kedves Misibacsi! Az Északi-sarkon egyáltalán nincsenek jegesmedvék, mert túl vastag a jég. Durva közelítéssel mondhatjuk, hogy jegesmedve ott van, ahol fóka van, de ez persze tényleg csak a sarkvidékre igaz, mert a kontinensen is van jegesmedve, de ott lazacot meg mittudoménmit eszik (légy nyugodt, én se értek hozzá!). Nomármost ott tartunk, hogy ha a globális felmelegedés következtében olvadni kezd a jég, akkor több lesz a jegesmedve, mert több élőhelye lesz a fókáknak. Magától értetődően a hal is lényegesen több lesz, mert jobban levegőzik a víz és több fitoplankton él meg benne, de egy-egy ökológiai fülke van annyira bonyolult, hogy ne egy bekezdésben akarjuk elemezni... A dolog summázata, hogy 1. a globális felmelegedésnek egyetlen olyan aspektusát sem ismerjük, ami csökkentené a jegesmedvéxámát; 2. a jegesmedvék kihalásától kiváltképp azért nem kell félnünk, mert éppen hogy túlszaporodtak.

P/c 2007. május 3., 21:47 (CEST)

Már elnézést, hogy közbeszólok, de ez az érvelés több helyen is igen sántit.

• Az északi-sarkon tényleg nincsenek, csak az azt körbevevő jégmezők szélén.
• A jegesmedvék szárazföldi jelenlétük minimális, kimondottan a partvidékre korlátozodik, rozmár kölykökre vadásznak, ami igen veszélyes a vadászra nézve is és időben korlátozott. Lazacfogásukat nem zárom ki, de nem is igen tudom alátámasztani.
• A fóka sokkal jobban alkalmazkodott a vízi életmódhoz mint a jegesmedve, jégre, szárazföldre szinte csak a szaporodáshoz van szüksége, a jegesmedve viszont jól úszik, de pihenésre szilánd felületre van szüksége, tehát letöredezett jégdarabokra, vagy talajra. És egyébként is a jegesmedve általában nem a tengerben fogja meg a fókát, hanem a légzőnyilásnál, amire elolvadt jégmező esetén nincs nagy remény.
• A jegesmedvék nemhogy túlszaporodnak, hanem drasztikusan fogynak, ami miatt elterjedhetett a túlszaporodása, az azért van, mert az élelem hiány miatt közelebb kényszerültek az emberhez és ez hírértékű konfliktusokhoz vezet.
• A globális felmelegedésről szóló cikkeket, én is kritikus szemmel nézem, nekem is van olyan érzésem, hogy gazdasági érdekek miatt, sok mindent ráfognak, de sajnos azonban a nagy része mégis igaz. VC-s 2007. május 4., 15:12 (CEST)

Kedves VC-s!

Medve teljesen O.K., utánanéztem. Rosszul emlékeztem: így jár az ember, ha a memóriájára akar hagyatkozni...

Kösz:

P/c 2007. május 4., 16:11 (CEST)

"amióta bolgónk létezik, pontosan kétszer volt a mostaninál kevesebb széndioxid a légkörben, és mindkettő tömeges kihalással járt." Ezt tőled hallom először kedves felmelegedés kutató. "(légy nyugodt, én se értek hozzá!). " Igen, ezt látjuk. Örülök, hogy utána néztél a Jegesmedve történetének, és azóta látod, hogy amit írtál, az nem áll meg.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. május 17., 10:12 (CEST)

Kedves Tamás!

Itt:

Mackenzie, F.T., Mackenzie, J.A., 1995: Our Changing Planet – An Introduction to Earth System Science and Global Environmental Change /Változó bolygónk – Bevezetés a Föld működésének és a globális környezetváltozás tudományába/. Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey, 387 p.

találhatsz egy egészen kiváló ábrát arra, hogyan alakult a légkör CO₂-koncentrációja a fanerozoikumban. Pontosan kétszer volt kisebb a mostaninál: a karbon/perm határon és a pleisztocéntól mostanáig (merthogy most ugyebár nő).

Szívesen felvilágosítlak egyéb dolgokról is, csak kérdezz nyugodtan:

P/c 2007. május 17., 11:49 (CEST)

A little help...

Hozzáad CO2 vagy a metángáz (CH4) Föld légköre másik változások nélkül melegebbé tenni fogja a bolygó felszínét. LOLpedia

--Olajossy-Kence Godson ^fóruma 2007. május 4., 08:47 (CEST)

Még egy kis elrettentés

A Duna-Tisza közén a talajvíz igencsak jórészt azért csökkent, mert csatornákat ástunk a belvizek elvezetésére — mi tagadás, alaposan sikerült. Piszkosul inkorrekt dolog ezt a globális anyámkínjára kenni. Hamarosan elérkezünk oda, hogy a népesség csökkenésének is ez az oka, mert mint tudjuk, a melegek nem szaporodnak... szóval, nagyon demagóg ez is.

Egyoldalú

Ez a cikk tényként kezeli az emberi okot a felmelegedésben. Pedig ez csupán egy vitatot hipotézis. --maxval 2007. május 5., 21:45 (CEST)

A globális felmelegedés témakörében egyelőre minden rendelkezésünkre álló magyarázó próbálkozás hipotézis, és ennek megfelelően mind vitatott. Mégse hiszem, hogy a Wikipédiának arra kéne szorítkozni a közlésben, hogy "A földi átlaghőmérséklet ebben és ebben az évben ennyi meg ennyi volt; pont".--Olajossy-Kence Godson ^fóruma 2007. május 5., 21:54 (CEST)

Ez rendben van. De kellene lennie a cikkben helynek azoknak a hipotéziseknek is, melyek szerint az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás között nincs kapcsolat. --maxval 2007. május 6., 07:58 (CEST)

Nincs kapcsolat a globális felmelegedés és a szén-doxid, ill. az emberi tevékenység között?:)) Még van, aki ezt gondolja?:) (ezt 2004 táján azok mondták, akik nem nézték meg, hogy a blogok szólnak arrol , h a téma vitatott - tehát a témához nem értő emberek, akiknek kicsinyes érdekeik vannak csupán - a tudományos magazinok egyetértenek abban, hogy ne írj butaságokat a vitalapra. Kérlek olvasd már végig ezt a listát: A globális felmelegedés szójegyzéke.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. május 15., 12:34 (CEST)

Nincs kapcsolat a globális felmelegedés és az amazonaszi őserdők kiirtása között. Egész egyszerűen nincs. A kettőnek semmi köze egymáshoz. Az esőerdők kiirtása nem azért csökkenti a fajoxámát, mert melegebb vagy hidegebb lesz tőle, hanem azért, mert az esőerdőben iszonyúan sok az endémikus faj, és ha kivágják alóluk az erdőt, akkor nem marad hely, ahol élhetnének (az endémikus fajok közös jellegzetessége, hogy erősen specializálódtak egy-egy ökológiai fülkére).

P/c 2007. május 16., 20:22 (CEST)

Valójában ez az egész "globális felmelegedés" egy üzlet, semmi más. Tudományos alapja erősen vitatott. --maxval 2007. május 16., 20:29 (CEST)

SZVSZ ezzel nem sokat mondtál: minden üzlet. A tudományos alapokban viszott tévedsz: az ENSZ legutóbbi bizottsága óta illik bizonyítottnak tekintenünk azt, hogy az éghajlat melexik. Ez meglehetősen objektív dolog. Amit nem tudunk, az az, hogy mitől melexik, és az, hogy ez jó-e nekünk (mármint hogy inkább jó-e, mint amennyire rossz). SZVSZ a melegedés kezdeti szakaszában volt szerepe a légköri széndioxid növekedésének (nem tudjuk, hogy ma is van-e még ilyen szerepe). Megintcsak SZVSZ a melegedésnek sokkal (kb. két nagyságrenddel) több a hasznos hatása, mint amennyi a káros — de majd 3 év múlva megmondom rendesen.

P/c 2007. május 16., 21:14 (CEST)