Vita:Gergely-naptár

Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Csillagászati szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A Gergely-naptár bevezetése Magyarországon

Magyarország esetében visszaállítottam az 1588. évi XXVIII. törvénycikk királyi szentesítésének dátumát (január 28.), mint az Gergely-naptár használatának hivatalos kezdődátumát. Ezt ugyan egy névtelen szerző 1587.október 21.|| 1587.november 21-re változtatta, de az biztosan rossz, hiszen csak 11 nap eltérés volt a két naptár között, másrészt forrásnak meghagyta az én korábbi hivatkozásomat, ahol azonban az általa megadott két dátum nem szerepel. Bár a törvény elfogadása előtt királyi rendelet már született e tárgyban, de azt a túlnyomórészt protestáns rendek nem fogadták el mint pápai beavatkozást az ország életébe, illetve mint olyan jogszabályt, amelyről az országgyűlésnek kell tárgyalnia. A gyakorlatban a az új naptár bevezetése Magyarországon évtizedeket vett igénybe. (Nagy Balázs: A gregorián naptárreform sorsa Magyarországon. Magyar Könyvszemle 102 (1986), 60-67) – Ticino ^vita 2024. január 8., 11:26 (CET)

a történelmi idővonalban volt

Ez inkább a naptárak cikkjébe való.

A történelemben sok idővonal,történelmi naptár létezett.A keresztény naptárt, amely szerint számoljuk az időnket Szent István király próbálta bevezetni a megkoronázását követően. 1001-et írtunk ekkor a mai átszámolás szerint. Azonban Magyarországon a bizánci időszámítást használták. S csak a 12.századra sikerült bevezetni a mai időszámlálást. Azóta a naptárunk változatlan.Általában 10 ezer évig használnak egy-egy időnaptárt.A magyarok más időnaptárt használtak, mint a keresztények. A keresztény időnaptárt Dionysius Exiguus vezette be 532-ben. De ez sokáig csak a kolostorokban jelentett időszámolást. Az egyes államokban a pontos időszámításuk bevezetésének idejét nem hozták eddig nyilvánosságra. Ez az időnaptár a mártír szerinti időszámlálást Alexandriában váltotta fel és kopt vagy egyiptomi időszámlálásnak nevezzük. Szent Márk halála lehet az időszámlálás kezdete, akit mártírnak neveztek. Előtte az ab Urbe condita vagyis Róma alapítása szerinti időszámítás volt Rómában.Róma alapítása 747. évében született Jézus Krisztus. Keleten is több időszámítás volt, van.A történelmi naptárakat a különböző naptárszámítások léte is bizonyítja.Más naptárak vannak Kínában,Indiában, más volt a majáknál-Amerikában.A legrégibb naptár az amerikai indiánok naptára,amely több évkört is számolt.Most az 5. több ezer éves évkörnél tart. A zsidó és mai polgári időszámlálás közti eltérés 240 év! Most 4766-ot írnak a zsidó számítás szerint és 2005/2006-ot írunk. Azonban 6006-ot írnak avgyis ennyivel többet a mai polgári naptárak, így 2005 van. Ennek a 240 évnek a bizonyítéka számtanilag is megvan amikor 1582. október 4. csütörtök után október 15-e péntek következett, így 10 nappal azaz 1290 évvel korrigálták a naptárt és újra a március 21-re korrigálták. Ez a dátuma a napéjegyenlőségnek, amelyet maga Szoszigenész csillagász állított be.

{{tartalmi segély}}^(?) Szóval akkor Magyarországon mikor is vezették be a Gergely naptárt? A 12. században, amikor még nem is volt? Vagy amikor Ausztriában? Mert ez igazábol nem derül ki sem a szócikkből, sem a táblázatból (miért maradt ki Magyarország?), sem a vitalapról... Langbein ^vita 2016. október 4., 07:56 (CEST)

az év kezdete

a cikkben szereplő „…1582. február 24-én (mely dokumentumon azonban az 1581-es évszám szerepelt, mivel a pápa rendelete előtt az év márciusban kezdődött.” megjegyzéshez idézek dr. Xántus János A természet kalendáriuma című könyvéből (Bukarest, 1981):

„… mai naptárunk a régi római naptárból fejlődött ki. Időszámításunk előtti második évszázad közepétől hol a régi március 1-i, hol a január 1-i dátum szerepelt újévként. Csak Julius Caesar emlékezetes naptárreformja rendelte el i.e.46-ban a január 1. kizárólagos használatát. Ilyenformán az újév születésnapja az i.e.45. esztendő. A keresztények jó ideig idegenkedtek a »pogány« dátumtól, s ragaszkodtak az ókori napistenek keresztényesített születésnapjához, a téli napforduló napjához, melyet akkoriban december 25-én ünnepeltek. Csak hosszas viták után, a XII. században tért át a kereszténység is a január 1-i újévre.” – (szerintem) Váradi Zsolt 2005. december 18., 20:25 (CET) Figyelem: Az utolsó adat arról, hogy a pápa XIII.Gergely 1581 kalendéjén vagyis 1582. február 24-én rendelte el a január 1-jei évkezdést éppen a bizonyítéka annak, hogy csak 1583. január 1-től számoljuk a Gergely-naptár szerint az újévet ettől a naptől....Az előző próbálkozások ellenére ez tény!...

Szócikkbe nem való rész a vitalapra áthelyezve

Ebben a formában nem való ide, se forrása, se helyesírása. Ha lesz rá forrás, akkor lektorálás után kipofozva visszamehet. Bináris ^ide 2008. május 20., 07:56 (CEST)

Számítási hiba

Gergely pápa hibásan 10 napot korrigált miközben 12 napot kellett volna.
i.sz. 8 (AUC 762)-ban sok kavarodás után a Julián naptár alapján végre újból március 21. lett a napéjegyenlőség dátuma, ( lásd ) tehát 1582. október 4-n ehhez a dátumhoz kellet viszonyítani, ami 1582-8=1574 év. A Julián naptár alapján egy év=365.25 nap, a Gergely naptár szerint pedig egy év=365.2425 nap. A két naptár közötti különbség tehát minden évben 365,25-365,2425=+0,0075 nap. 1574 évre számítva (mely alatt a hiba felhalmozódott és korrigálni kellett) 1574*0,0075=11,805 nap. Ez közel 2 nappal több, mint amit pápa javított, vagyis 1582. október 4-e csütörtököt 1582. október 17-e pénteknek kellett volna követnie.

Találtam hozzá forrást: https://www.eltevedtidoszamitas.hu/modules.php?name=blog_topics&file=lexikon&cikk=gergely_naptar, de nem tudom, hova helyezzem vissza – Ticino ^vita 2024. január 8., 11:33 (CET)

Sehova. Ez nem hiteles forrás, hanem egy magánember oldala, ahol deklaráltan a saját elméletét, illetve értelmezését közli. Ez csak egy vélemény. Ha én leírom a weboldalamon, hogy Mátyás király Bécset foglalta el, miközben Londont kellett volna, azt is beleírnád a cikkébe? Egyáltalán, mi az, hogy „kellett volna”? Hozott egy döntést. Lehet, hogy más meg más döntést hozott volna. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2024. január 8., 12:50 (CET)

Mondjuk ilyesmit lehet beleírni: Gergely pápa 10 napot korrigált, de Szekeres Sándor magyar weblaptulajdonos szerint tévedett, mert 12-t kellett volna. Ez hogy néz ki? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2024. január 8., 12:54 (CET)

Szerintem is nagyon fontos lenne utána nézni, hogy miért döntöttek úgy, hogy csak 10 napot korrigálnak, és nem valamivel több mint 12-t. Mert ez így a tények elhallgatása. Ráadásul az is közismert, hogy 2000 évvel ezelőtt december 24-én volt a téli napforduló, és nem december 21-én, mint azóta.

11 perc x 1582 = 17402 perc

14 másodperc x 1582 = 369 perc

------------------------------

17771 perc = 12,34 nap

ZorróAszter ^vita 2024. január 12., 01:08 (CET)

Szerintem egyébként azért, hogy ne essenek egybe a zsidó ünnepek és a Mitrász ünnepek se. De ez csak kósza ötlet. ZorróAszter ^vita 2024. január 12., 01:20 (CET)

Ha utánanézel, és találsz erről megbízható, mértékadó forrásokat, azoknak biztos helyük van a cikkben. De teljesen más azt mondani, hogy volt egy döntés, aminek ez a magyarázata, mint hogy Gergely pápa tévedett, és nem azt kellett volna csinálnia, amit csinált (ami azt jelenti, hogy mi meg akarjuk mondani, mit kellett volna csinálnia). Egyébként nem is Gergely az alany, nyilvánvalóan a csillagászok számoltak, akiknek a neve ismert. Hogy Gergely felülbírálta-e az ő javaslatukat, és döntött-e másképp, az érdekes kérdés, de arra nem az ilyen tudományos ellenérzésen át nem esett blogok lesznek a források. Persze bemenni egy könyvtárba, és különböző nyelveken, akár latinul utánaolvasni macerás. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2024. január 12., 06:48 (CET)